Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 8. szám
Magyar-francia környezetvédelmi együttműködés Д közelmúltban látogatást tett hazánkban Hugette Bonchardeau, a francia Környezetvédelmi és Életminőségi Államtitkárság vezetője, aki itt-tartózkodása során megismerkedett a magyar -környezet- és természetvédelem tevékenységével, különösen a levegő tisztaságának megőrzésére, a vízminőség védelmére, a hulladékok kezelésére és újrahasznosítására tett intézkedésekkel. Ismerkedett a magyar természetvédelem célkitűzéseivel, terveivel, valamint a zajártalmak elleni védekezés magyar módszereivel. A francia államtitkár és az általa vezetett delegáció látogatást tett a Környezetvédelmi Intézetben, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben és a helyszínen tanulmányozta a Nógrád megyei Tanács környezetvédelmi tevékenységét, a salgótarjáni ötvözetgyár levegőtisztaság-védelmi berendezéseit, valamint a budapesti Szikra Lapnyomdában a zajvédelmi intézkedéseket. A francia környezetvédelmi delegáció magyarországi látogatása során H. Bonchardeau államtitkár, valamint Dr. Gonda György államtitkár, az Országos KömyeZet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke és Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke együttműködési megállapodást írtak alá a két ország környezet- és természetvédelmi kapcsolatainak továbbfejlesztésére. A megállapodás alapján a jövőben a két ország együttműködik a levegőtisztaság- és vízminőség-védelemben, a hulladékok kezelésére és újrahasznosítására kidolgozott programokban, a zajártalom elleni védekezésben és a természetvédelmi feladatok megoldásában. A felek megállapodtak környezetvédelmi információ- és dokumentumcserében, valamint közös környezetvédelmi kutatások megvalósításában is. A szóban forgó megállapodás jól illeszkedik abba a környezetvédelmi egyezménysorozatba, melyet hazánk eddig több országgal kötött abból az elgondolásból kiindulva, hogy a környezetvédelmi feladatok sajátosságaiknál fogva nem nélkülözhetik a nemzetközi együttműködést. Vonatkozik ez a tudományos jellegű tevékenységre éppen úgy, mint a gyakorlati tennivalókra. A most aláírt megállapodás további lehetőséget nyújt annak az együttműködésnek az elmélyítésére és kiszélesítésére, amely a két ország vízügyi szervei között korábban kialakult és melynek hagyományai vannak. A további együttműködést figyelembe véve érdemes röviden áttekintenünk a francia környezetvédelmi politika vízgazdálkodási vonatkozású alapelveit. Ezek az alábbiakban foglalhatók öszsze: — A felszíni édesvizek, talajvizek, tengervizek és a különféle környezeti tényezők között szoros kapcsolat van, amely minőségi és mennyiségi változásokban egyaránt megnyilvánul. — A víz minőségi összetétele és menynyisége elválaszthatatlan egymástól. Hugette Boncherdeau, a francia Környezetvédelmi és Életminőségi Államtitkárság vezetője, dr. Gonda György államtitkár, az OKTH elnöke és Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke aláírják a megállapodást — A forrásokat a szükségleteknek megfelelően gazdaságosan kell kihasználni, tehát a gazdasági szempontok alapvető szerepet játszanak a vízgazdálkodás irányításában. — Csakis politikai jellegű döntésekkel lehet az élet minőségének árát megszabni, vagy bizonyos ötkológiai alapvető egyensúlyi helyzeteket fenntartani. — A gazdasági ösztönzés nem nélkülözheti a szabályozási tevékenységet, amely az előbbit kiegészíti. Előírásokat kell kiadni, mert bizonyos esetekben ez a beavatkozás egyetlen lehetséges eszköze. — A vízgazdálkodási politikáinak öszszefüggésben kell lennie a területrendezési törekvésekkel. Ez érvényes mind az ipartelepítésre, mind pedig a homok- és kavicsbányák üzemeltetéséle is, beleértve a hőerőműveket, az atomerőműveket, a mezőgazdasági tevékenységet, sőt az idegenforgalom fejlesztését is. Az állami intézkedések között igen jelentős helyet foglalnak el a víz minőségére vonatkozó szabványok, normatívák megállapítása. A kibocsátott szennyvizekre is feltételeket írtak elő. Szabványok készültek egyes iparágakra is, de kidolgozták a türelmi időket is olyan meglevő intézményekre, amelyek nem dolgozhatnak azonnal a szabványok szerint. Az ipari termékekre vonatkozó rendeletek előírják egyes termékek korlátozását, eltiltják más termékek használatát vagy összetételük módosítását írják elő, ha veszélyt jelentenek a vízi környezetre. A vízgyűjtő medencéknek külön vízgazdálkodási bizottságai vannak, amelyekben három-hájrom személy képviseli az államot, a közületeket és a fogyasztókat. A bizottság pénzügyi szervei díjakat, illetve bírságokat szednek be a vízkivételért, valamint a víz minőségének romlásáért. A tengervíz elszennyeződésére igen nagy figyelmet fordítanak Franciaországban. Különféle jogszabályokban rögzítették a hajók Okozta szénhidrogén-szennyezés elleni védekezést és eljárást. Minden tengerbe vezetett szennyvizet kezelésnek (ülepítés) kell alávetni, és érvényesíteni kell a tengerparti fürdés, illetve az osztrigatelepek elsődleges érdekeit. A tengerparti szakaszok tisztán tartása céljából rendszeres munka folyik, hogy a föveny minősége ne romoljon. Melioráció, vízrendezés Szolnok megyében Komplex vízrendezéssel, talajjavítással növelik a földek termőképességét a Jászságban és a Tisza-mentén. A kijelölt tábláikon november elején is folyamatosan dolgoztak a gépek. A tervek szerint december végéig újabb 14 ezer hektár terület vízrendezését és talajjavítását fejezik be. A munka jövőre folytatódik és 1985 végéig további 20 ezer hektárt mentesítenek a káros belvizektől és az aszály rémétől is. A mostani tervidőszakban az egész megyét átfogó hosszú távú program részeként a legkirtikusabb területeken gazdálkodó 31 jászsági illetve Tisza-menti gazdaság határában növelik ilyen módon a termelés biztonságát és teremtik meg a hozamnövelés feltételeit. Az e célt szolgáló beruházások költségei a többlettörmésből általában 5—10 év alatt megtérülnek. 9
