Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)

1983 / 8. szám

Magyar-francia környezetvédelmi együttműködés Д közelmúltban látogatást tett ha­zánkban Hugette Bonchardeau, a francia Környezetvédelmi és Élet­­minőségi Államtitkárság vezetője, aki itt-tartózkodása során megismerke­dett a magyar -környezet- és természet­­védelem tevékenységével, különösen a levegő tisztaságának megőrzésére, a vízminőség védelmére, a hulladékok kezelésére és újrahasznosítására tett intézkedésekkel. Ismerkedett a magyar természetvédelem célkitűzéseivel, ter­veivel, valamint a zajártalmak elleni védekezés magyar módszereivel. A francia államtitkár és az általa ve­zetett delegáció látogatást tett a Kör­nyezetvédelmi Intézetben, a Vízgazdál­kodási Tudományos Kutató Intézetben és a helyszínen tanulmányozta a Nóg­­rád megyei Tanács környezetvédelmi tevékenységét, a salgótarjáni ötvözet­gyár levegőtisztaság-védelmi berende­zéseit, valamint a budapesti Szikra Lap­nyomdában a zajvédelmi intézkedése­ket. A francia környezetvédelmi delegáció magyarországi látogatása során H. Bonchardeau államtitkár, valamint Dr. Gonda György államtitkár, az Országos KömyeZet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke és Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke együtt­működési megállapodást írtak alá a két ország környezet- és természetvédelmi kapcsolatainak továbbfejlesztésére. A megállapodás alapján a jövőben a két ország együttműködik a levegőtiszta­ság- és vízminőség-védelemben, a hul­ladékok kezelésére és újrahasznosításá­ra kidolgozott programokban, a zajár­talom elleni védekezésben és a termé­szetvédelmi feladatok megoldásában. A felek megállapodtak környezetvédelmi információ- és dokumentumcserében, valamint közös környezetvédelmi kuta­tások megvalósításában is. A szóban forgó megállapodás jól illeszkedik abba a környezetvédelmi egyezménysorozatba, melyet hazánk eddig több országgal kötött abból az elgondolásból kiindulva, hogy a környe­zetvédelmi feladatok sajátosságaiknál fogva nem nélkülözhetik a nemzetközi együttműködést. Vonatkozik ez a tu­dományos jellegű tevékenységre éppen úgy, mint a gyakorlati tennivalókra. A most aláírt megállapodás további lehetőséget nyújt annak az együttmű­ködésnek az elmélyítésére és kiszélesí­tésére, amely a két ország vízügyi szer­vei között korábban kialakult és mely­nek hagyományai vannak. A további együttműködést figyelem­be véve érdemes röviden áttekintenünk a francia környezetvédelmi politika víz­gazdálkodási vonatkozású alapelveit. Ezek az alábbiakban foglalhatók ösz­­sze: — A felszíni édesvizek, talajvizek, tengervizek és a különféle környezeti tényezők között szoros kapcsolat van, amely minőségi és mennyiségi változá­sokban egyaránt megnyilvánul. — A víz minőségi összetétele és meny­­nyisége elválaszthatatlan egymástól. Hugette Boncherdeau, a francia Környezetvédelmi és Életminőségi Államtitkárság vezetője, dr. Gonda György államtitkár, az OKTH elnöke és Kovács Antal állam­titkár, az OVH elnöke aláírják a megállapodást — A forrásokat a szükségleteknek megfelelően gazdaságosan kell kihasz­nálni, tehát a gazdasági szempontok alapvető szerepet játszanak a vízgaz­dálkodás irányításában. — Csakis politikai jellegű döntések­kel lehet az élet minőségének árát meg­szabni, vagy bizonyos ötkológiai alap­vető egyensúlyi helyzeteket fenntartani. — A gazdasági ösztönzés nem nélkü­lözheti a szabályozási tevékenységet, amely az előbbit kiegészíti. Előírásokat kell kiadni, mert bizonyos esetekben ez a beavatkozás egyetlen lehetséges eszköze. — A vízgazdálkodási politikáinak ösz­­szefüggésben kell lennie a területrende­zési törekvésekkel. Ez érvényes mind az ipartelepítésre, mind pedig a ho­mok- és kavicsbányák üzemeltetéséle is, beleértve a hőerőműveket, az atom­erőműveket, a mezőgazdasági tevé­kenységet, sőt az idegenforgalom fej­lesztését is. Az állami intézkedések között igen jelentős helyet foglalnak el a víz mi­nőségére vonatkozó szabványok, nor­matívák megállapítása. A kibocsátott szennyvizekre is feltételeket írtak elő. Szabványok készültek egyes iparágak­ra is, de kidolgozták a türelmi időket is olyan meglevő intézményekre, amelyek nem dolgozhatnak azonnal a szabvá­nyok szerint. Az ipari termékekre vonat­kozó rendeletek előírják egyes termé­kek korlátozását, eltiltják más termé­kek használatát vagy összetételük mó­dosítását írják elő, ha veszélyt jelente­nek a vízi környezetre. A vízgyűjtő medencéknek külön víz­gazdálkodási bizottságai vannak, ame­lyekben három-hájrom személy képvi­seli az államot, a közületeket és a fo­gyasztókat. A bizottság pénzügyi szer­vei díjakat, illetve bírságokat szednek be a vízkivételért, valamint a víz minő­ségének romlásáért. A tengervíz elszennyeződésére igen nagy figyelmet fordítanak Franciaor­szágban. Különféle jogszabályokban rögzítették a hajók Okozta szénhidro­gén-szennyezés elleni védekezést és el­járást. Minden tengerbe vezetett szennyvizet kezelésnek (ülepítés) kell alávetni, és érvényesíteni kell a tenger­parti fürdés, illetve az osztrigatelepek elsődleges érdekeit. A tengerparti sza­kaszok tisztán tartása céljából rendsze­res munka folyik, hogy a föveny minő­sége ne romoljon. Melioráció, vízrendezés Szolnok megyében Komplex vízrendezéssel, talajjavítás­sal növelik a földek termőképességét a Jászságban és a Tisza-mentén. A kijelölt tábláikon november elején is folyamato­san dolgoztak a gépek. A tervek sze­rint december végéig újabb 14 ezer hektár terület vízrendezését és talajja­vítását fejezik be. A munka jövőre foly­tatódik és 1985 végéig további 20 ezer hektárt mentesítenek a káros belvizektől és az aszály rémétől is. A mostani terv­időszakban az egész megyét átfogó hosszú távú program részeként a leg­­kirtikusabb területeken gazdálkodó 31 jászsági illetve Tisza-menti gazdaság határában növelik ilyen módon a ter­melés biztonságát és teremtik meg a ho­zamnövelés feltételeit. Az e célt szol­gáló beruházások költségei a többlet­­törmésből általában 5—10 év alatt meg­térülnek. 9

Next

/
Thumbnails
Contents