Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 8. szám
Mezőgazdaság és környezetvédelem Környezet- és természetvédelmi napok Komárom megyében Rakonczay Zoltán, az OKTH elnökhelyettese megnyitó beszédét tartja A természeti 'környezetben mutatkozó sokféle károsodás egyre parancsolóbban követeli, hogy a környezetvédelem váljon mindennapi életünk gyakorlatává, szervesen épüljön be a termelés folyamataiba a mezőgazdaságban éppen úgy, mint az ipar területén. Közismert, hogy a mezőgazdasági termelés i ntenzif i'ká lódásá va I párhuzamosan fokozódnak azok a környezeti ártalmaik, amelyek elsősorban a nagymértékű kemizálással, valamint a nagyüzemi állattartással függnek össze. Ezt figyelembe véve elengedhetetlenül szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek is teremtsék meg azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a termelőtevékenységükkel összefüggő környezetvédelmi feladatok megoldását, mégpedig elsődlegesen preventív jelleggel. Mezőgazdasági üzemeinkben azt a szemléletet kell meghonosítani, hogy a mezőgazdasági termelés elválaszthatatlan a környezetvédelemtől, a két tevékenység egymástól elszakítva külön-kűlön nem létezhet. Ennek a felfogásnak a jegyében rendezték meg a közelmúltban Komárom megyében a környezet- és természetvédelmi napokat. A kétnapos rendezvény arra keresett választ, hogy mit tehet a mezőgazdaság a környezet védelméért, melyek a mezőgazdasági termeléssel összefüggő sajátos veszélyek és milyen módszerekkel lehet ezek ellen védekez-A Komáromi Állami Gazdaság húsüzemének szennyvíztisztitó üzeme ni. Ezt a célt szolgálta a napirendre tűzött tudományos vitaülés és az ezt követő üzemi bemutatók. A rendező szervek igen helyesen döntöttek a program ilyen megosztású kialakításában, mivel a környezetvédelem terén jelentkező feladatok megoldása egyre sürgetőbbé teszi egyrészt a konkrét problémák tudományos jellegű tisztázását, másrészt a mindennapi cselekvéshez a gyakorlati tapasztalatok felhasználását. A program e kettős célkitűzést igen jól szolgálta. A rendezvény napirendre tűzése szerves része volt annak a tervszerű környezetvédelmi tevékenységnek, mely az utóbbi időben Komárom megyében kibontakozott. Jól igazolja ezt az a körülmény is, hogy itt alakult meg az ország első környezet- és természetvédelmi gazdasági társulása 27 gazdálkodó szervezet — köztük jelentős számú mezőgazdasági üzem — tömörülése révén. Ez a nagy perspektíva előtt álló Társulás, melynek tevékenysége most van kibontakozóban, azt a feladatot tűzte ki célul, hogy az érdekeltségébe tartozó területen a gazdálkodási és környezetvédelmi problémákat komplex felfogásban igyekszik megoldani és ennek a szemléletnek rendeli alá a természeti erőforrások kiaknázását. A Komárom megyei Környezet- és Természetvédelmi Koordinációs Társulás célkitűzései között szereplő meliorációs tevékenységnek, mely a termőtalaj védelme, a talaj termőképességének fokozása mellett az ipari és egyéb roncsolt területek újrahasznosításának feladatait is magában foglalja, a megyében már hagyományai vannak. Komárom megye mezőgazdasági üzemei ugyanis a melioráció terén elért eredményeikkel évtizedes múltra tekintenek vissza. A közelmúltban megrendezett Környezetvédelmi Napok feladata volt többek között bemutatni, hogy a mezőgazdasági üzemek e téren jelenleg hol tartanak és milyen irányban akarnak továbbhaladni. A téma napirendre tűzése rendkívül időszerű volt, mivel a termőföld hazánk legnagyobb kincse és természeti erőforrása. Termőtalajaink védelme, javítása tehát alapvető feladatunk. A talajok termékenységének megőrzése és fokozása folyamatos „karbantartást" és megismételt „rekonstrukciót" igényel, mely egyúttal aktív környezetvédelmet is jelent. A mezőgazdasági termelésnek a táj arculatában való megjelenése különböző módon és különböző mértékben hat a talajra. Mivel pedig a talaj tulajdonságai visszahatnak a növénytermesztésre ugyanúgy, mint az állattenyésztésre, a kölcsönhatás révén a környezeti károsodás veszélye még fokozódik. A természetes növénytakaró megváltoztatása és a szántóföldi növénytermesztés már önmagában is módosítja a talajt, mely változás lehet kedvező, de lehet hátrányos is a talajtu'lajdonságokra és ezen keresztül a talajtermelékenységre. A növénytermesztés, a talajművelés nemcsak a talajt változtatja meg, hanem a táj vízgazdálkodását is módosítja, hatva a víz mennyiségére és minőségére. A környezevédelemnek a mezőgazdaság területén tehát számolni kell olyan változásokkal is, melyek egy táj vízgazdálkodásában állnak be és amelyek a talajjal, valamint 6
