Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)

1983 / 7. szám

SZÁZÖTVEN ÉVES Az első pontos No térképet Vörös László készítette. Mint ajánlásában írja: „ ... a magyarországi Tekintetes Építő fő Kormány kebelében talál­ható legújabb ’s legjobb eredeti térké­pekből és vízhelyzeti adatokból 1” = = 100 öles mértékre készítvén, a Tekintetes Hídegyesület' Hanunlk' javán fáradhatatlanul munkál­kodó Nagy Méltóságú, Méltóságos, Nagyságos, Tekintetes Nemes és Nem­­zetes TAGJAINAK alázatos tisztettel ajánl Vörös László a Kiadó és országos dunamérési hiteles Földmérő BUDÁN MDCCCXXXIII." A kissé alázatos hangú ajánlás azt sejteti, hogy készítője nem megrende­lésre — hanem ahogy ma mondanánk 14 önálló vállalkozásként — készítette el munkáját. Bizonyára nem ismerte a mai érte­lemben vett rendszerszemléletet, mégis rendkívül átfogóan, koncepcióban ma is helytálló vízgazdálkodási következte­téseket rögzített a térképen. A „Vízhelyzeti leírása a Duna itt ábrázolt részének" feliratú szöveges magyarázat nyilván a Hídegyesület lai­kus tagjainak szólt. Az akkor még három önálló város­nak, Budának, Pestnek és Óbudának (az egyesítés 1872-ben történt meg) a Margitsziget északi végétől a Sorok­sári Duna-ágig tartó szakaszát tüntette fel a szerző. Ne felejtsük el, hogy a térkép a re­formkorban készült! Nagyszabású ter­vek születtek! A Lánchíd helyét keres­ték, ezért kellett a folyamot felmérni. A hajóhíd körülbelül a Duna Inter­continental Szálloda környékén volt. A téli hónapokra Pest és Buda gyakorla­tilag el volt vágva egymástól. Csak csó­nakkal lehetett átkelni a Dunán. Ha mai szemmel vizsgáljuk a térké­pet, elbámulunk a pontosságon, a reá­lis helyzetfelismerésen, amelyet akkor nem segített komputer, kisminta-kísér­let, szabatos kutatás. De volt lelkesedés, gyakorlati ta­pasztalat és főiként józan ész! A térképből ma az árvizesek, a fo­lyamszabályozók, a vízrendezők — és nem utolsó sorban a vízrajzosok — okulhatnak. Számtalan régi — ma már nem lé­tező — híres épület helye állapítható meg. (Pl. az Új Épület, ahol Batthy­ányi Lajost, az első miniszterelnököt, ki­végezték. az „Erőtlen Katona Háza”, a mai városháza.) A kialakuló főváros úthálózatának alapvanalá a városépí­tőik számára érdekesség. Vegyük sorra — csak vázlatosan — mit mand nekünk, a mai vízgazdálko­dóknak, a térkép. Az idézetekben a rajzoló helyesírási hibáit, a korabeli írásmódot — a hű­ség kedvéért — szó szerint közöljük. AZ ÁRVIZESEKNEK Leírja a jeges árvizek okait: „Az itt ábrázolt Dunának tudvalévő állapotából könnyű a’ kártékony jeges árvíznek okait felfedezni, mert a víz erős folyásától a szent Gellért hegyén ahol megszűnvén, a szélesen terült Du­­na-ágyban* sok helyen lévő zátonyokra lerakja a jégdarabokat s így a sorok­sári dunaágban sokszor elfogodván a jég szabadmenetele a több nagy gör­bület miatt új meg új jéggátak lesz­nek, míg végre dugulást szerezvén a víz visszahatását s 6—8 lábra való fel­­emelkedését okozza, mint az 1830'1 jeges árvízben a midőn 22 lábnyi ma­gas volt az 0. felett, 1775,k' jegesárkor pedig 24 láb s két hüvelykre nőtt a leg­kisebb víz felett, mint ezt о budai k. Harminczad épületén lévő jegyzék mu­tatja, ékkor a jégvastagsága másfél rőf, az az 3. láb 8. hüvelyknyi volt. Feltünteti a térkép: Az árvízvédelmi vonalakat, az árte­rület határát. A „Váczi Nagy Töltés” ('Megjegyzés: a "jel = a mai írás­módban az elválasztó jellel, de ezt nem jelöltük külön.)

Next

/
Thumbnails
Contents