Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 7. szám
SZÁZÖTVEN ÉVES Az első pontos No térképet Vörös László készítette. Mint ajánlásában írja: „ ... a magyarországi Tekintetes Építő fő Kormány kebelében található legújabb ’s legjobb eredeti térképekből és vízhelyzeti adatokból 1” = = 100 öles mértékre készítvén, a Tekintetes Hídegyesület' Hanunlk' javán fáradhatatlanul munkálkodó Nagy Méltóságú, Méltóságos, Nagyságos, Tekintetes Nemes és Nemzetes TAGJAINAK alázatos tisztettel ajánl Vörös László a Kiadó és országos dunamérési hiteles Földmérő BUDÁN MDCCCXXXIII." A kissé alázatos hangú ajánlás azt sejteti, hogy készítője nem megrendelésre — hanem ahogy ma mondanánk 14 önálló vállalkozásként — készítette el munkáját. Bizonyára nem ismerte a mai értelemben vett rendszerszemléletet, mégis rendkívül átfogóan, koncepcióban ma is helytálló vízgazdálkodási következtetéseket rögzített a térképen. A „Vízhelyzeti leírása a Duna itt ábrázolt részének" feliratú szöveges magyarázat nyilván a Hídegyesület laikus tagjainak szólt. Az akkor még három önálló városnak, Budának, Pestnek és Óbudának (az egyesítés 1872-ben történt meg) a Margitsziget északi végétől a Soroksári Duna-ágig tartó szakaszát tüntette fel a szerző. Ne felejtsük el, hogy a térkép a reformkorban készült! Nagyszabású tervek születtek! A Lánchíd helyét keresték, ezért kellett a folyamot felmérni. A hajóhíd körülbelül a Duna Intercontinental Szálloda környékén volt. A téli hónapokra Pest és Buda gyakorlatilag el volt vágva egymástól. Csak csónakkal lehetett átkelni a Dunán. Ha mai szemmel vizsgáljuk a térképet, elbámulunk a pontosságon, a reális helyzetfelismerésen, amelyet akkor nem segített komputer, kisminta-kísérlet, szabatos kutatás. De volt lelkesedés, gyakorlati tapasztalat és főiként józan ész! A térképből ma az árvizesek, a folyamszabályozók, a vízrendezők — és nem utolsó sorban a vízrajzosok — okulhatnak. Számtalan régi — ma már nem létező — híres épület helye állapítható meg. (Pl. az Új Épület, ahol Batthyányi Lajost, az első miniszterelnököt, kivégezték. az „Erőtlen Katona Háza”, a mai városháza.) A kialakuló főváros úthálózatának alapvanalá a városépítőik számára érdekesség. Vegyük sorra — csak vázlatosan — mit mand nekünk, a mai vízgazdálkodóknak, a térkép. Az idézetekben a rajzoló helyesírási hibáit, a korabeli írásmódot — a hűség kedvéért — szó szerint közöljük. AZ ÁRVIZESEKNEK Leírja a jeges árvizek okait: „Az itt ábrázolt Dunának tudvalévő állapotából könnyű a’ kártékony jeges árvíznek okait felfedezni, mert a víz erős folyásától a szent Gellért hegyén ahol megszűnvén, a szélesen terült Duna-ágyban* sok helyen lévő zátonyokra lerakja a jégdarabokat s így a soroksári dunaágban sokszor elfogodván a jég szabadmenetele a több nagy görbület miatt új meg új jéggátak lesznek, míg végre dugulást szerezvén a víz visszahatását s 6—8 lábra való felemelkedését okozza, mint az 1830'1 jeges árvízben a midőn 22 lábnyi magas volt az 0. felett, 1775,k' jegesárkor pedig 24 láb s két hüvelykre nőtt a legkisebb víz felett, mint ezt о budai k. Harminczad épületén lévő jegyzék mutatja, ékkor a jégvastagsága másfél rőf, az az 3. láb 8. hüvelyknyi volt. Feltünteti a térkép: Az árvízvédelmi vonalakat, az árterület határát. A „Váczi Nagy Töltés” ('Megjegyzés: a "jel = a mai írásmódban az elválasztó jellel, de ezt nem jelöltük külön.)
