Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 7. szám
rosi Dana-térkép körülbelül a mai Bajcsy-Zsilinszky út, a Nagymező utca és a Marx tér közötti szakaszon védte Pest városát. A FOLYAMSZABALYOZÓKNAK A ,,keresztvágások’’ (mai nyelven keresztszelvények) tökéletes mederszelvényeket rögzítenék. Vörös László ismeri a hidraulika alapelveit. Idézve: . . . „az elfolyó víztömeg három kiterjedésből mint szorzóból — factor — áll elő, úgy mint: a vízszélességéből, mélységéből és sebességéből: úgy találjuk, hogy az első terjedség ú. m. a vízszélessége itt ugyan a többi szélességhez képest a legkisebb, de a másik kettő ú. m. a mélység és sebesség anynyival nagyobb, s hogy annálfogva ezen a csak tetsző szorulaton, ha az alábbi nagy szélesség miatt származott csekély helyek annak eltakarodását nem hátráltatnák sokkal több víz elfolyhatna mint a feljebb és alább levő szélesebb, de jóval is csekélyebb árkon; de így a mondott akadály miatt a Duna medre alsó részében a vízfolyása lassanként megszűnvén mint több számolások után nyilván van az a. b. ás t. u. keresztvágások közt holt víz tartózkodik: mivel ha a számolást a folyó fenekén veszteglő és az elfolyást elő nem segítő vízre való tekintet nélkül visszük a vízemésztés — aguae consumtio — közt nagy különbség lészen. Egyébbiránt azon tudományos vizsgálatokból keletkezett szabás is mellyszerint a víz könynyű elfolyására és a dörgölődésből származó akadály kissebbítésére legalkalmatosabb vízároknak tulajdona a vizfenéknek legkisebb területe a C. D. keresztvágás tájékára leginkább ráilik a mint erről némely itt látszó keresztvágások egybenhasonlításánál fogva könnyen meggyőződhetni.” A térkép rögzíti a legkisebb vizek szintjét és sok egyéb adatot a Duna akkori — szabályozás előtti — állapotát. Például a Margitsziget déli végén, a budai ágon volt — a Festő sziget, melyet a szabályozáskor megszüntettek. A VIZRENDEZŰKNEK A Rákospatak mellett malomcsatorna húzódott, amelyet öntözésre is felhasználtak. A városligeti tó helyén mocsaras te rület volt, Nádas Tónak nevezték. A VIZRAJZOSOKNAK A vízmérce helye: ... „a budai vízmérőn jele 0. ezen Térképen ábrázolt legkissebb vízszínét jelenti: megtudhatni a Duna mélységét, ha a vízmérőn talált magasság azon pont számjához adatik p. o.: ha az A. B. keresztvágásban melly a hídon megy végig, azon pontot választom, hol 22’, 3" van írva a vízmérőn pedig a Dunavize 6'4"en állana ekkor 22’3” + 6'4" = 28’7’’ lenne a vízmélysége, melly a többi pontoknál is e szerint találtatik meg." Itt jegyzem meg, hogy a vízmérce helyét egy lelkes nyugdíjas hajóskapitány felkutatta. A mai Ybl Miklós kioszk egyik műtermében találhatók meg maradványai. Érdemes lenne helyreállíttatni és megőrizni az utókor számára. Társadalmunk egyre inkább vigyázza múltunk értékeit és ez a vázlatosan ismertetett térkép is bizonyítja, hogy ezek az értékek milyen szerves részei a jelennek és a jövőnek. Talán fárasztó a régies stílusú sok idézet, de úgy vélem, éppen ezek közlésével adózunk tisztelettel Vörös Lászlónak, akinek neve nem közismert. Egyike volt a reformkor lelkes építőinek. Bár lenne ma is sok — és remélem lesz is egyre több — hozzá hasonló „lokálpatrióta". Antók Ödön
