Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 7. szám
Beruházások növekedése 1960-hoz viszonyítva, %-ban 1960 1976 1975 1980 Népgazdasági beruházás 100 184 325 536 Mezőgazdasági beruházás 100 239 311 270 Vízgazdálkodási beruházás 100 791 1168 1488 A Mongol Népköztársaság 1963 óta ugyancsak tagja a KGST Vízügyi Vezetőik Értekezletének. A mongol vízgazdálkodási szerv megállapítása szerint a VVÉ magas színvonalon kidolgozott módszertani anyagai sok vízgazdálkodási probléma megoldásában segítettek. A vizek tisztaságának egységes kritériumai és normatívái, valamint osztályozásuk elvei alapul szolgáltak kétoldalú egyezményeik megkötéséhez. Széleskörűen alkalmazzák a kémiai és biológiai egységesített vízminőségvizsgálati módszereket, amelyeket a VVÉ állított össze, s ennek alapján dolgozták ki Mongólia közegészségügyi vízvédelmi előírásait. A VVÉ módszertani anyagait hasznosították az ország vízmérlege kidolgozásához 1990-ig terjedő vízgazdálkodási prognózisa kidolgozásához stb. Mongólia intenzív vízgazdálkodásfejlesztésében nagy szerepet játszik a baráti országok segítsége. A Szovjetunió mellett — Magyarország 1957-től járul hozzá az MoNK vízgazdálkodásának fejlesztéséhez hosszú távú hitel és térítésmentes segítségnyújtás keretében. A legelők, városok vízellátására magyar szakemberek több száz csőkutat létesítettek, esőztető berendezéseket szállítottak. A magyar szakemberek aktív részvétele mellett geofizikai vízkutatás folyt, regionális keretterveket dolgoztak ki a Kerulen folyóra, 1300 ha területre készítettek öntözőrendszer-kiépítési tervet, amely 1982-ben üzembehelyezésre is került a Hentij ajmaikban. A magyar szakemberek jelenleg az 1000 ha nagyságú Csojbalszan öntözőrendszer tervein (Keleti ajmak) és a Hovd folyó, valamint a Nagy Tavak Vízgyűjtőjének regionális komplex hasznosítási és védelmi tervén dolgoznak. A mongol fejlesztési tervek 1990-ig az ország vízfolyasztásának 2-szeres növekedésével számolnak 1981-hez képest. Az ipar intenzív fejlesztése ellenére a legnagyobb vízfogyasztó a mezőgazdaság marad. 1990-ig a lakosság felét kommunális vízellátásban kívánják részesíteni. Az állattenyésztésben 14 ezer új itatóhelyet hoznak létre 22 millió ha legelő öntözésére. Korszerű esőztető berendezésekkel ellátott öntözőrendszereket alakítanak ki; 22 öntözött terület nagysága 1990-ig eléri a 72 ezer ha-t — 1990-ig valamennyi nagy folyóra összeállítják a regionális hasznosítási terveket, összeállítják az ország vízügyi kataszterét a VVÉ-ben kidolgozott metodika szerint. Az elmondottakból látható, hogy mennyit fejlődött a baráti Mongólia vízgazdálkodása a szocialista országokkal folytatott együttműködés segítségével. A jövő feladatait, amelyeket a fejlesztési számok tükröznek — még zömmel extenzív célkitűzések jelzik, de szerepelek már az intenzifikálás céljai is, nevezetesen az a törekvés, hogy a megépített vízgazdálkodási létesítmények gazdasági hatékonysága növekedjék, komplexen kerüljenek megoldásra a vízkészlethasznosítás és védelem problémái stb. A VVÉ 30. ülése ismét megerősítette azt a meggyőződésünket, hogy továbbra is aktívan kell dolgoznunk a sokoldalú együttműködési feladatok megoldásán, s az eredményeket a lehető legnagyobb mértékben hasznosítanunk kell hazai feladataink teljesítésében. Borza Dezsőné—Dr. Zákonyi János VÍZÜGYI TÖRTÉNETI NAPOK GYŰRÖTT A Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottsága a Magyar Vízügyi Múzeummal, az Országos Vízügyi Levéltárral és az MHT Győri Területi Szervezetével együttműködve október 6-án Győrben rendezte meg a 7. Vízügyi Történeti Napokat, a Rába árvizének 100 éves évfordulóján. Az MTESZ nagytermében hét előadás hangzott el. Egyebek között megemlékeztek az 1883-as Rába árvízről, előadás hangzott el a Magyar Vízügyi Múzeumban gondozott Széchenyi hagyatékról és a római korban hozott vízügyi jogszabályokról. A 7. Vízügyi Történeti Napokon a Vízügyi Filmstúdió két filmjét a Nyíló zsilipek-et és a Vaskor-t is bemutatták. 3
