Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)

1983 / 7. szám

nek a folyóknok a vízgyűjtője Mongólia területének 25%át foglalja el ben­nük összpontosul a felszíni vízkészlet 57%-a). A Csendes-óceán vízgyűjtőjé­hez tartozó folyókra a vízkészlet 11%-a esik, a lefolyás nélküli közép-ázsiai fennsík pedig a felszíni vízkészlet 32%-át adja. Ennek a fennsíknak a felét foglalja el a Góbi-sivatag. Az or­szág 3500 olyan tóval rendelkezik, ame­lyeknek egyenkénti felülete meghalad­ja a 0,1 fcm2-t. A tavak összfelülete 15 600 km2, vagyis az ország területének mintegy 1%-'a. A rendelkezésre álló adatok szeriint a hasznosítható felszín alatti vízkészlet mennyisége mintegy 6 km3/év. A Mongol Népköztársaság ásvány-, gyógy- és hévizekben nagyon gazdag. Feltárásuk jelenlegi szintje azonban még nem teszi lehetővé regionális hasznosí­tásukat. Mongóliában a vízkészlet állami tu­lajdon, hasznosítását és védelmét a Mongol NK vízügyi törvénye szabályoz­za. A vízügy irányítását a Miniszterta­nács, a Vízgazdálkodási Minisztérium és a helyi államigazgatás szervei vég­zik. A legfontosabb feladat a mongol víz­­gazdálkodásban is a lakosság vízzel való ellátása (települések háztartásai, közösségi intézmények, szolgáltató in­tézményeik stb. vízzel való ellátása). A lakosság mintegy 30%-a hálózatokról, 50%-a közkutakból, 10%-a felszíni víz­ből közvetlenül ellátott. A nagyobb vá­rosok —■ Ulan-Bator, Darhan, Erdenet — részére felszín alatti vízkivételeket te­lepítenek. A lakossági összfogyasztás az összes vízfogyasztás 23%-a. Az ipar által jelenleg fehasznált víz­­mennyiség 52%-a saját vízkivételen ke­resztül, 48%-a pedig a települési víz­kivételeken keresztül valósul meg. Az ipar vízellátása általában felszín alatti vizekre támaszkodik. A frissvízszükség­letnek csak 1%-át elégítik ki felszíni vízből, a maradék 99% parti szűrésű és felszín alatti vízkészletekből nyer ki­elégítést. A mongol ipar vízfogyasztása az összes vízfogyasztás 36,4%-a, s en­nek 80%-a a három nagyvárosra — egyben ipari központra — esik. A mezőgazdaság, mint említettük ve­zető ágazat a mongol népgazdaságban. A mezőgazdaság vízigényét az állatte­nyésztés és öntözés határozza meg. A mongol állattenyésztés — a termé­szetes legelők egész éves hasznosítá­sán alapuló —- rideg állattenyésztés. Az ország 125 millió ha legelővel ren­delkezik. Ebből nyáron 30 millió ha-t, télen 67 millió ha-t látnak el vízzel. A legelők vízellátásának forrásai a fel­színi vizek, továbbá a mesterséges itató­helyek, amelyeket felszín alatti vízkész­letre telepítenék. A legelők vízbiztosí­tottságának növelésére nagy munkát kell végezni az ország hidrogeológiai viszonyainak tanulmányozására, a fel­szín alatti vízkészlet meghatározására, a mélyebben elhelyezkedő vízvezető ré­tegek feltárására. öntözéssel Mongóliában csak 1960 óta foglalkoznak. A 1,5 millió ha szán­tóból 500 ezer ha alkalmas az öntö­zésre. A jelenleg öntözött terület 65 ezer ha. A vízfogyasztás egyéb fajtái: az ás­vány-, és hévízhasznosítás, vízerőhasz­­nosítás., vízi utak, ipari halgazdálkodás, vízi sport és parti üdülés nem jelente­nek számottevő fogyasztást, illetőleg vízhasználatot. Mongóliában a vizek szennyeződés elleni védelme még nem vált elsőren­dű problémává. A MoNK-ban 1966-ban elfogadták a vízhasznosítás egészség­­ügyi szabványait, amelyek alkalmasak az állami ellenőrzés megvalósítására a vizek tisztaságának megóvása tekinte­tében az ország területén. A vízügyi törvényt 1974-ben hagy­ták jóvá (akárcsak hazánkban). Az 1971—75. közötti időszakban dolgozták ki a vízkészletek komplex hasznosításá­nak és védelmének Kerettervét. Az 1976—80. közötti években regionális hasznosítási tervet dolgoztak ki a Ke­­rulen folyóra, s ez átfogja majdnem teljesen az ország keleti részét. Befe­jezés előtt áll a Hovd folyó és az ún. Nagy Tavaik vízgyűjtő komplex haszno­sítási és védelmi regionális tervének kidolgozása, amely mintegy 300 ezer km2 területet érint. Ezeket a terveket magyar szakértői csoportok dolgozták ki, illetve az utolsón jelenleg is dolgoz­nak. A vízgazdálkodási beruházásokat központi forrásból valósítják meg. A vízgazdálkodási beruházások dinami­káját jól mutatja a 3. oldalon olvasható kis táblázat: A vízgazdálkodási beruházások meg­oszlása: Legelők vízellátása 60% öntözés 20% Feltárási munkák 10% Vízgazdálkodás saját szük­séglete 10% 2

Next

/
Thumbnails
Contents