Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 5. szám
hogy figyelik. Ekkor gyorsan eltűnt Angliából, ahol nem bántak kesztyűs kézzel az ipari kémekkel. Hazatérve a mansfeldi bányák víztelenítésére óriási gőzszivattyút épített. Évtizedeken át minden gépészeti kézikönyvben megjelent a gőzszivattyú képe. Bückling még mindig alkalmazott fát, a himbák ácsmunkával készültek. Hamarosan megkezdte — angliai tapasztalatai alapján — a szerszámgépek gyártását is, amire elsősorban a további gőzgépek és szivattyúk gyártásához volt szükség. A folyamok árterületeinek, tengertől visszahódított lapályok víztelenítésére ugyancsak gőzszivattyúkat építettek. Egyik-másik gép óriási méreteket ért el. A belvízátemelő szivattyúknál az emelőmagasság kicsiny, hiszen csupán a töltéseken kell átemelni a vizet. kell a vizet felnyomni. Évtizedeken át balancier — himbás — gőzszivattyúk dolgoztak. Budapesten Káposztásmegyeren is hasonlók voltak, kár, hogy egyik sem maradt meg. A gőzszivattyúk történetében nagy korszakváltás a Worthington rendszer bevezetésével történt. Henry Rossiter Worthington (1817— 1890) szülei malmában kezdett dolgozni. A lisztet, gabonát, csatornauszályokon szállították és a fiatal Worthington megkísérelte az uszályok gőzvontatását megoldani. Gépműhelyt nyitott és kidolgozta sajátságoson jellegzetes gőzszivattyú rendszerét. A gőzhenger és szivattyúhenger dugattyúi közös rúddal működnek, a rúdhoz csatlakozik a szelepeket vezérlő szerkezet. Rendszerint két gőz-, és két szivattyúhenger dolgozik jellegzetes kotyogó hangot adva. Az egész kicsiny kazántápvíz-szivattyúktól az óriási belvízátemelő és vízműveket ellátó gépekig, mindenféle nagyságban gyártották és gyártják ma is a két gőz-, két szivattyúhengerrel dolgozó gépeket. A budapesti Déli vasút állomásán kiállítottak egy rendkívül szép mozdonymodellt, amely jól mutatja, hogy a kezdeti időkben kazántápvíz-szivatytyúzásra kis — lendkerekes — gőzgépet alkalmaztak. Giffard francia mérnök — a gőzmotoros léghajó megalkotója — 1856-ban dolgozta ki a gőzsugár szivattyút (magyarul Jövettyűt"). Lényege az, hogy a gőz kúposán elvékonyodó csőcsonkon áramlik ki és a körülvevő zárt térből a levegőt kiszívja. A vákuum beszívja a vizet (vagy gravitációsan a szerkocsiból odafolyik) és az áramló gőz vízzel keveredve benyomul a kazánba. Gyakran kérdezik, hogyan lehetséges, hogy a gőz kijön a kazánból, lehűl, vízzel keveredik, mégis vissza tud menni a kazánba, holott hőmérséklete, nyomása csökkent. A magyarázat az, hogy az áramló gőzben a vízrészecskék felgyorsulnak és a gőzsugártól kapott „svung" hatására a kazánba nyomulnak. Néhány szót még a gőzfecskendőkről. Szabó Pál Bécsben élő magyar technikus 1821-ben szabadalmat kért gőzfecskendőre. Tűzoltókocsira két tartályt szerelt, a tartályokba felváltva nagynyomású gőzt engedett, s a gőz a vizet benyomta a tűzoltó tömlőbe. Azért alkalmazott két tartályt, hogy felváltva működve folytonos vízsugarat adjanak. A készülék természetesen rossz hatásfokkal dolgozott, de amikor mentésről van szó, gazdaságossággal nem kell törődni. A tűzoltáshoz szükséges nagynyomású vízsugarak előállítását gyorsjáratú gőzgépekkel hajtott dugattyús, vagy centrifugál pumpákkal oldották meg. Ericson svéd mérnök 1840-ben Amerikában készített ilyen gőzfecskendőt. Amerika nagyvárosai a XIX. században túlnyomórészt fából épültek (ma is igen sok faház van még) és a tűzveszély miatt erőteljesen fejlesztették a tűzoltás technikáját. A sorozatban gyártott, nagynyomású vízsugarat kilövellő gőzfecskendőket az aranyásók is vásárolták, mert az aranytartalmú laza kőzetet vízsugárral omlasztották és mosták ki a kézi ásás helyett. Magyarországon Széchenyi Béla szervezte meg az önkéntes tűzoltóságot és több gőzfecskendő beszerzését szorgalmazta. Ezeket magyar gépműhelyekben készítették. A gőzfecskendők évtizedeken át megbízhatóan működtek, teljesítményüket csupán a modern, nagy autófecskendők múlják felül. Az első magyar gyártmányú gőzfecskendőt a pesti Duna-parton mutatták be, amikor a vízsugár a belvárosi templom 55 méter magas tornya fölé emelkedett. dr. Horváth Árpád Magyar—NDK vízügyi tárgyalások Hollandiában Leegwater mérnök készített térképeket, terveket a víztelenítésre, azért az egyik óriás szivattyút az ő tiszteletére nevezték el Leegwaternek. Angliában gyártották, toronyszerű gépház közepén áll az alacsonynyomású gőzhenger, rajta a nagynyomású. A áugattyúrúd 11 himbával ugyanannyi szivattyút működtet, az alacsonynyomású henger furata 3,66 m, lökete három méter. Hasonló a Cruquius és a Lijnden is. Olyan nagy teljesítményűek ezek a gépek, hogy még virágkorukban is csak néhány napot dolgoztak évente. Egyiket technikatörténeti emlékként megőrizték, és ma is évente egyszer megindítják. Városi vízművek szivattyúinál az emelőmagasság nagy, hiszen víztoronyba Varga Miklós az OVH elnökhelyettese június 22—24. között Berlinben tárgyalásokat folytatott Paul Johann Weigl környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettessel. A tanácskozáson áttekintették és értékelték a két ország közötti vízügyi tudományos-műszaki együttműködés elmúlt évi eredményeit és egyeztették az 1983—84. évi munkát. A magyar és német vízügyi szakemberek több kutatási és fejlesztési témában együttműködést valósítanak meg, így a vízben levő nyomelemek (nitrátok, ammónia, nehézfémek) valamint a szerves nitrogénszennyezők eltávolítására vizsgálják az aktívszenes szűrés és az ózonkezelés alkalmazásának lehetőségét. A vízgazdálkodási rendszervizsgálatok, a matematikai modellezés, a hosszú távú tervezés és a hidroökonómia is ugyancsak helyet kapott a munkatervben. A két ország vízügyi tudományos intézetei és vállalatai együttműködnek a szennyvíztisztító berendezések, a vízelőkészítő és ivóvízkezelési eljárások tervezésében a vízelőkészítő technológiák fejlesztésében. Az elektronikus adatfeldolgozásban a vízművek és szennyvíztisztító telepek vezérlésének fejlesztésében, valamint a vízellátási és csatornázási rendszerek karbantartásában is információ tapasztalatcserét terveznek. Varga Miklóst fogadta Hans Reichel miniszterelnök-helyettes, az NDK környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztere. 25 Vízemelö gőzgép Coalbrockdole-ban
