Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 5. szám
lehetséges módjai a vízgazdálkodásban válaszolnak a hozzájuk intézett kérdésekre. A tehetőségek kihasználása érdekében a vízgazdálkodásban az információ beszerzési körét szélesíteni indokolt. (Pl.: külföldi piackutató intézetek, közintézmények, vízművek, vízügyi helyi szervek, bankok, marketing tanácsadó cégek, mérnöki tanácsadó irodák, nemzetközi szervezetek, határvizi együttműködés bizottságai.) Felmerülhet a kérdés, hogy milyen formában juthatunk ezekhez a szükséges információkhoz. A tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a gyűjtendő információk legmegfelelőbb formái: személyes és telefonbeszélgetések, szóbeli és írásbeli megkérdezések, előfizetéses vagy megvásárolható tanulmányok, referátumok beszerzése stb. E munkában nagy gondot kell fordítani a kérdések tartalmi összeállítására, a Jellemzői: többnyire statisztikai adatokból állnak, sokoldalú elemzést, értékelést kívánnak, sokrétűek, bővek, több a bizonytalansági tényező; elsősorban a hosszú és középtávú exportfejlesztési döntéseket alapozzák meg. 1. Konjunktúrára (viszonylati és szolgáltatás) vonatkozó információk (napi és általános gazdasági lapok, időszakos kiadványok, külföldi képviselők jelentései stb.). A vízgazdálkodás területén jól bevált módszer a VIZDOK által készített tematikuson összeállított országtanulmányok elkészítése és felhasználása. Ezt egészítik ki a különböző szervek által készített kiadványok (Világgazdaság, Heti Világgazdaság stb.). 2. Piaci elhelyezési lehetőségekről szóló információk (pl. útijelentés, ügynökök bizalmas tájékoztatói). 3. Kereskedelempolitikai intézkedésekről szóló információk (adó, vám, pénzügyi és egyéb hatósági előírások). A vízgazdálkodás területén a főbb relációkra — elsősorban nyugat-európai tőkésországokra és olajtermelő fejlődő országokra vonatkozó rendszerezett ismeretekre igen nagy szükség van. Jelenleg ez egy-egy gazdálkodó szervünknél (OVIBER, VIZITERV, Vízépítőipari Tröszt) és az OVH-nál keflő mértékben és mélységben még nem áll rendelkezésre. A jövőben a KKM, a Kereskedelmi Kamara, a banki szervek és az érintett külkereskedelmi vállalatok tájékoztatóinak, viszonylati útmutatóinak az eddiginél jobb hasznosítására kell törekednünk. E munkában háttérintézményeinknek is nagyobb szerepet kell vállalniuk. 4. Árinformációk, árprognózisok (pl.: konkurrens ajánlati árak, külföldi cégek árjegyzékei, szakirodalom, árszakértői értekezletek). 5. Versenytársakról szóló információk (pl. cégjelentés, vásárok és kiállítások). ó. Tenderekről szóló információk. A vízgazdálkodás területén a tenderfigyelés egyre szélesedik és alapvető információkhoz juttatja gazdasági szerveinket. További fontos információk forrása a „tenderbontás", amikor az árakbeszerzett adatok több irányú felülvizsgálatára, információs értékének mérlegelésére. b) Csupán külföldön elérhető információkat biztosítanak: — nemzetközi szervezetek dokumentációinak közvetlen tanulmányozása (KGST, EGB, UNESCO stb.); — specializált intézmények, szervezetek dokumentációjának közvetlen tanulmányozása (pl. Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség (IAHR), Nemzetközi öntözési és Vízgazdálkodási Szövetség (ICID), Nemzetközi Vízellátási Szövetség (IWSA). A vízgazdálkodás tevékenységébe jelenleg szervesen beilleszkedik e dokumentumok tanulmányozása és felhasználása; — vásárokon, kiállításokon való informálódás. ra, a szállítási feltételekre, az ajánlatok műszaki tartalmára vonatkozóan lehet felvilágosításokat szerezni. Egyidejűleg a versenytársak műszaki-kereskedelmi teljesítőképességével, üzletpolitikájával kapcsolatban is fontos adatokhoz juthatunk. A vízgazdálkodás területen gyakori a vállalkozás jellegű tendereken való részvétel. A hagyományos üzletkötéssel szemben ez számos sajátos vonást tükröz: — aktív piaci tevékenységet igényel; a lehetőségeket, az erre vonatkozó információkat elsősorban a külkereskedelmi vállalatoknak kell felkutatni, a tenderfigyelő szolgálatot megszervezni; — minden más üzlettípusnál (áruexport, szellemi export stb.) fontosabb elem a naprakészség; a belföldi kapcsolatok rendszerezettségét, tartós, jól kiépített vállalkozói kapcsolatokat feltételez (szerződéses fegyelem, versenyképes árak, kooperációs készség, kivitelezés határidőre, a tervezett költségeken belül, megfelelő minőség stb.); — az üzletek nagyságrendjéből, bonyolultságából és finanszírozási módjából következően (nagy tőkeerő és kockázat, hitel stb.) alapos előkészítést és megfelelő engedélyezési eljárást igényel ; — fokozott nyelvismereti és általános piacismereti követelményeket támaszt gazdálkodó szerveinkkel szemben; felkészülést versenytársak közötti tárgyalásokra, általában alternatív megoldásokra ; — a tenderek és az elnyert és elvégzett munkák utólagos elemzését és ennek alapján a következtetések levonását igényli, feltételezi. A vállalkozás jellegű tenderek sajátosságaiból következik, hogy a vízgazdálkodás területén e formában részt vevő gazdálkodó szervek munkája nehéz, jó előkészítést és fegyelmezett munkát követel. 7. A nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos információk (kooperáció, közös vállalat stb.). A vízgazdálkodásban egyrészt az államközi kapcsolatok és megállapodások, másrészt a külföldön működő vízügyi vállalatok és kirendeltségek (VIZITERV, OVIBER stb.) szolgáltatják ezen információkat. 8. Új termékekről, műszaki újdonságokról szóló információk. Az információigény elsősorban gazdálkodó szerveinknél jelentkezik. Kielégítése céljából szükséges a legfontosabb szakirodalom beszerzése. Az e területen jelentkező igények kielégítését jelentősen előmozdítja — a szakvásárok és kiállítások mellett — a VITUKI Műszaki Fejlesztési Intézet és a VIZDOK tájékoztatási tevékenysége. 9. Egyéb külgazdasági információk (szállítmányozás, biztosítás, árfolyamok, reklám és propaganda stb.) Ezen információforrások rendkívül szerteágazóak, de fontos részei a többi információforrá soknak. A vízgazdálkodásban a külgazdasági követelmények az információszerzés, feldolgozás területén a következő feladatok tervszerű és folyamatos elvégzését követellik meg: Minden gazdálkodó szervnek, amely exporttevékenységet folytat vagy a jövőben folytatni fog, egyik fontos feladata — a megalapozottabb külgazdasági tevékenység érdekében —, hogy az exportcélzatú információk gyűjtését, rendszerezését, elemzését, a szervezeten belüli és kívüli együttműködés formáit kialakítsa, működtesse és hasznosítsa. Kiemelt szerepet foglal el e tevékenységben — az infrastruktúra jellegéből is adódóan — a vízügyi szervek ebben való együttműködése, amely jelenleg még ugyan nem teljesen kiforrott, de fejlődő. Fő feladatként jelentkezik az ágazati szintű információk gyűjtése, rendszerezése és az érdekelt szervezetekhez való eljuttatása. Távlatokban célszerű az exportcélú információk rendszeres kiadványban, belső tájékoztatóban, vagy már meglevő folyóiratban történő közzétételle is. Gazdálkodó szerveinknek ki kell építeniük, szélesíteniük a kapcsolatot a hazai és külföldi információs szervezetekkel annak érdekében, hogy a külgazdasági munkájukhoz szükséges információk kellő időben és mélységben rendelkezésre álljanak. Szükséges lenne a főbb partnerekre — KGST országok, fejlődő olajtermelő országok — vonatkozóan az információk koncentrált gyűjtése, feldolgozása és hasznosítása a számítógép adta lehetőségek jobb kihasználásával, többek között az ajánlatok gyors kidolgozásához, a tenderek értékeléséhez, a szerződések megkötéséhez, az exportügyletek bevételének és ráfordításának figyelemmel kíséréséhez. Végül célszerű lenne minden gazdálkodó szervünknél a külgazdasági tevékenység előmozdítása érdekében az elemző és ellenőrző módszerek segítségével a piacon végbemenő folyamatok értékelése, a piacról alkotott előzetes vélemények helyességének igazolása. Dr. Baksa István MÁSODLAGOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK 23
