Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 1. szám
vízmüvet le kellett állítani. A vízmű leállítása Miskolc ivóvízellátásában mintegy 10%-os vízhiányt eredményezett heteken keresztül. A rendkívüli szerves szennyezések másodlagos folyamatai következtében fellépő oldott oxigénhiány halpusztulásokat eredményezett. Ezek közül kiemelkedett 1979-ben a Hernád szennyezése, melynél 5—6 tonna, a Tisza szennyezése, melynél 4—5 tonna hal pusztult el. A Bodrog teljes hazai szakaszán bekövetkezett oxigénhiány káros hatásait kompresszoros levegőztetéssel tudtuk csökkenteni. Mérgező, toxikus anyagok által okozott rendkívüli szenynyezések esetén több esetben vált szükségessé ivóvíztermelő kutak üzemelésének leállítása, hogy ezzel a szennyező anyag felszín alatti vizekbe történő bejutását megakadályozzuk. Ezek többször eredményeztek az ivóvízellátásban átmeneti korlátozást. Ilyen jellegű szennyezéseknél tározókból történő hígítóvizek leeresztésével és a vízhasználók felé kiadott vízgazdálkodási intézkedésekkel tudtuk elérni a súlyosabb következmények elkerülését. A rendkívüli vízsszennyezések veszélyes következményeire tekintettel fontos, hogy azok észlelése, jelentése és a szükséges beavatkozások időben megtörténjenek. Területünkön a vízminőségi figyelést az automatikus vízminőségmérő állomások, kislaboratóriumok, fizetett figyelők, üzemek és társadalmi figyelők végzik. Ezeken túlmenően szoros kapcsolat van a horgászokkal, határőrökkel és rendőri szervekkel. A bejelentett szennyezések kivizsgálásába a szakaszmérnökségek kislaboratóriumai is bekapcsolódnak, így rövid időn belül elrendelhetek azok az intézkedések, melyek a vízminőségi kárelhárítás szempontjából szükségesek. A kárelhárítási beavatkozást központi irányítással a területileg illetékes szakaszmérnökségek végzik, melyek szükség szerint az Igazgatóság Műszaki Biztonsági Szolgálatának közreműködését is igényelhetik. A hatékony és gyors beavatkozásokat segítik az üzemeknél kötelezően előírt kárelhárítási tervek, az előre kiépített védekezési helyek és ezek közelében levő kárelhárítási raktárak. A rendkívüli vízszennyezések vízminőségszabályozása szempontjából jelentős a tározókból történő hígítóvíz-leeresztés. Ezek biztosításában és megvalósításában a nemzetközi együttműködésnek és további vízminőségvédelmi tározók létesítésének meghatározó szerepe van. Összefoglalás A vízminőségvédelmi tevékenység keretében a felszíni és felszín alatti vizek védelme a vízgyűjtőre kiterjedő vízminőségszabályozással lehetséges, melyben mindazon természeti, társadalmi, műszaki- gazdaságossági tényezők figyelembe vannak, véve, melyek a vízminőséget befolyásolhatják. A vízminőség megtervezésénél az igényeknek és szükségleteknek megfelelő célállapotból szükséges kiindulni. A vízminőségi célállapotok meghatározása egy-egy vízfolyás tekintetében eltérő attól függően, hogy kommunális, ipari, mezőgazdasági, vagy üdülési és sportcélokra kívánjuk a vizet hasznosítani. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területén a felszíni vízfolyások minősége és hasznosítása eltérő. A hasznosítási igény szempontjából megállapításaink a következők: 1. Azon vízfolyásoknál, melyeknél a vízgyűjtő terület országonként megoszlik, a vízminőségszabályozásban a nemzetközi kapcsolatokat érintő feladatoknak meghatározó szerepe van. A vízminőségi célállapotot a határvíz minősége befolyásolja. 2. Erősen iparosított területen amennyiben a vízfolyás az ipari vízigény kielégítése mellett a szennyvizek befogadója is, a vízminőség célkitűzést gazdaságos keretek között az ipari vízhasználat határozza meg. A folyót terhelő szennyező anyagok csökkentésének lehetőségét az üzemi technológiával és a belső vízgazdálkodási rendszerrel összefüggésben szükséges vizsgálni. 3. Ivó és mezőgazdasági igényt kielégítő vízfolyásoknál a rendkívüli vízszennyezések a vízhasználatban tartós korlátozásokat is eredményeznek. A közvetlen és közvetett károk elkerülése érdekében a vízminőség folyamatos figyelése, jelzőrendszer kialakítása, hígítóvizet biztosító tározó létesítése, szennyező hullámokat kiegyenlítő medence építése, mezőgazdaságban alkalmazott kemikáliák szabályozott használata szükséges. 4. A meglevő vízminőség fenntartása — mint célkitűzés — a vízgyűjtő területen szabályozott ipartelepítéssel, meglevő üzemeknél a legkorszerűbb ipari vízgazdálkodási rendszer kialakításával, a települések szennyvizeinek biológiai tisztításával, illetve esetenként a harmadfokú szennyvíztisztítás bevezetésével biztosítható. Dr. Fázold Ádám Jubilál a Velencei-tavi Intéző Bizottság Székesfehérvárott jubileumi plenáris ülésen emlékeztek meg a 25 éve alakult Velencei tavi Intéző Bizottságról. Az ülésen részt vett Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, és Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke is. Az elnökségben helyet foglalt dr. Dabrónaki Gyula, a VIB elnöke és dr. Marjanek József, a VIB főtitkára. Az ülésen Závodi Imre a megyei tanács elnöke méltatta a bizottság negyedszázados tevékenységét. Szólt a megalakulás évéről, amikor 1957-ben a Fejér megyei Tanács kezdeményezte az Országos Idegenforgalmi Tanácsnál a Velencei-tavi Intéző Bizottság életre hívását, amely gazdája lett a tó környékének, az üdülésfejlesztésnek. A megyei tanács elnöke elmondta, hogy a megalakult testület tagjai nagy lelkesedéssel láttak munkához az idegenforgalmi, a vízügyi, a közlekedési, az építési, az egészségügyi a gazdasági és más szakemberek segítségével, akik társadalmi munkában kezdték el a munkát. Hamarosan tudományos kutatók és szaktervezők is bekapcsolódtak a Velencei-tó fejlesztésébe. Závodi Imre elmondta megemlékezésében, hogy a tervszerű fejlesztés eredményeként megoldódott a tó állandó vízszintjének biztosítása, több mint 6 millió köbméter laza iszapot távolítottak el a tómederből és 18 kilométer hosszú szabályozott partfal épült. A tókörnyék fejlesztése szerényebb anyagi lehetőségek mellett tovább folytatódik. A megyei tanács elnökének megemlékezése után Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára a velencei táj fejlesztésében elért kiemelkedő munkát végzőknek kitüntetéseket adott át. A Minisztertanács Kiváló Társadalmi Munkáért elismerő oklevelét kapta dr. Dabrónaki Gyula, a Fejér megyei Tanács által alapított „Velencei táj fejlesztéséért" kitüntető díjat dr. Villányi Miklós MÉM államtitkár, Drecin József művelődésügyi miniszterhelyettes, a KDVIG velencei üzemének Pajtás II. szocialista brigádja, Nagy Bálint, a DRW gépésze, Kovács Istvánné a megyei tanács főtanácsosa és Pálmai Sándor, az MSZMP velencei alapszervezetének titkára. A Kiváló munkáért kitüntető jelvényt 30-an vették át. Konferencia a nemzetközi tapasztalatokról Az OVH Nemzetközi Főosztálya az EGB-ben szerzett tapasztalatok népszerűsítésére hazai ismertető konferenciát rendezett vízügyi szakemberek részvételével. Az OVH a konferencia szervezésével a Vízgazdálkodási Intézetet bízta meg, s a fő célkitűzés az volt, hogy a nemzetközi folyami szervezetek 1981-ben Dakarban rendezett globális illetőleg ennek előkészítésére 1980-ban Genfben megtartott regionális értekezleten szerzett tapasztalatokat magyar vízügyi szakemberek megismerjék. A nagy érdeklődés mellett mintegy 70 szakember részvételével megrendezett konferencia sikeresen zárult, hasznosnak bizonyult. Az egynapos tanácskozáson a következő kérdésekről hangzottak el tájékoztatók. A genfi és dakari értekezletek jelentősége a magyar vízgazdálkodás szempontjából, összefüggések a szomszédos országokkal való határvízi kapcsolatokkal. A két vagy több ország által közösen létrehozott vízi létesítmények tervezésével, építésével és üzemelésével, a költségek megosztásával a vízkészletek megosztásával kapcsolatosan szerzett tapasztalatok. A határon túl terjedő vízszennyezéssel és a vízi környezet védelmével kapcsolatos problémák. Borza Dezsőné 11
