Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 3. szám
Pályázó neve: Hamza István Munkahelye: Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely kisvízfolyások kiépített vízhozam nyilvántartó SZELVÉNYEINEK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE ÉS ÜZEMELÉSE SORÁN SZERZETT TAPASZTALATOK Pályázó dolgozatában a kisvízfolyások vízhozamnyilvántartó szelvényeinek létesítésénél az eddigi gyakorlattól eltérően a gondos tervezés, kivitelezés, valamint a fenntartás fontosságára hívja fel a figyelmet. Fényképei kellően alátámasztják a figyelemfelhívás jogosságát. Foglalkozik az anyag az elvi és gyakorlati követelményekkel, felsorolja — szakirodalmi forrásra hivatkozva — a megfelelő műtárgytípusokat, utal a helykijelölés alapvető szempontjaira, végül az Igazgatóság tervezési, építési és üzemelési tapasztalatait ismerteti, összefoglalójában az utóbbi időszakban létesített mederszűkítéses mérőműtárgyak (20 db) kapcsán megállapítja, hogy a kisvízi szűkítéssel ellátott fenéklépcsőtől várható a legjobb eredmény. Pályázó neve: Kővári István Munkahelye: Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely A ZALA TÁPANYAG ÉS HORDALÉKKONCENTRÁCIÓJANAK VÁLTOZÁSA A pályamű egy régebbi azonos témájú dolgozat továbbfejlesztése, mely egy korábbi esztendő mérési értékeit és az előzőekben szerzett tapasztalatokat használja fel végső soron, a Balatonba jutó tápanyagok mennyiségének csökkenthetősége céljából. Vizsgálja a lebegő anyag, az összes foszfor- és az összes nitrogénkoncentrációt és kidolgozza ezeknek kapcsolatát a vízhozamokkal. A koncentrált szennyvízkibocsátóknál bevezeti az évi mérések számának lényeges emelését és a vízhozamok hatásán túlmenően az egyéb tényezőkét is (csapadék, lökésszerű szennyvízterhelés stb.) figyelembe veszi. Sok oldalról közelítve keresi a koncenetrációkat előidéző okokat; az erre vonatkozó adatait táblázatoson és grafikusan is feldolgozza. Javaslatokat tesz részben a fenékpusztai vizsgálatok hatékonyabbé tételére és a koncentrált szennyvízkibocsátóktól származó táapnyagok pontosabb mérésére. Pályázó neve: Horváth Ferenc Munkahelye: Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Szombathely AZ ISZAPKEZELÉS KÖLTSÉGEINEK CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEI A szennyvíztisztítás során keletkezett iszap besűrítése és gépi víztelenítése utáni elégetése költségeinek csökkentésére végzett kísérletek, illetve mérési sorozatok eredményeit adja közre a pályázó. Három mérési sorozatot ipari körülmények között, a negyediket laboratóriumban végezte, illetve végeztette el. A részletesen kidolgozott eljárásoknál lényeges vegyszer- és fűtőanyag-megtakarítást mutat ki, ezen túlmenően pedig import vegyszer visszanyerés lehetőségét is feltárja. Az eljárások konkrét végrehajtásának ismertetése kapcsán forintban adja meg a csökkentés nagyságát. Pályázó neve: Szenderák István Munkahelye: Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet, Budapest a vízügyi szolgalat védelmi célú VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLŐ RENDSZERÉNEK RÖVID TÁVÚ KORSZERŰSÍTÉSE A vízügyi szolgálat vezeték nélküli hírközlő rendszerének kialakulását ismertető bevezetés után pályázó hivatkozik a Budapesti Műszaki Egyetem Mikrohullámú Tanszéke által készített tanulmánytervre, melynek alapján összeállított beruházási tervprogramok alapját képezték volna a rendszer teljes rekonstrukciójának. Miután erre gazdasági és technikai okok miatt a közeli jövőben nem kerülhet sor, készítette el a szerző az elméleti és gyakorlati összegezését egy rövid távú korszerűsítésnek. A lehetőségek figyelembevételével számoló program anyaga az induló helyzet áttekintése után frekvencia tervet ad az országon belüli rádiótelefon-hálózatok frekvencia felhasználási rendjén kívül a magyar—román viszonylatra is. Az URH rádiótelefon-hálózat technikai felépítése kapcsolás technikája, valamint a hívások jelzése és azonosítása egy-egy fejezetben szerepelnek a kimunkált anyagban. A rövid távú korszerűsítés az ugyancsak közölt ütemterv nyomán már befejezést nyert. Pályázó neve: Kovács Katalin Munkahelye: Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged ALGOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A LAKITELEK—TŐSERDEI HOLT-TISZÁN A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Holt-Tiszaág és közvetlen környéke a szabályozás előtti növény- és állatvilág őrzőjeként védelem alatt áll. A védelemnek egyik lehetőségét szolgálja a tanulmány keretébe foglalt vizsgálat, illetve annak eredményeiből leszűrt megállapítás. A holtág algavegetációjának mennyiségi és minőségi meghatározásával kapcsolódott a vízkémiai módszerekkel folyó vízminőség vizsgálatokhoz, így lehetőség nyílt a biológiai és a kémiai eljárásokból levont következtetések összehasonlítására is. A mintavételek módjának és eredményeinek ismertetése (kvalitatív és kvantitatív), majd értékelése adja meg pályázat összefoglalójában annak a megállapításnak alapját, hogy az ősi állapot megőrzéséhez állandó vízátáramoltatásra lenne szükség a holtág egész területén. Pályázó neve: Mikié Baráth Erzsébet Munkahelye: Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat, Szolnok KÜLÖNBÖZŐ TISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSAINAK ELVÉGZÉSE 100 m3/d és 900 m3/d terhelésű szennyvíztelepek hat tisztítástechnológiájának folyamatleírását és ábráját, valamint méretezését és helyszínrajzát tartalmazza a pályamű. A telepek mindegyikére költségbecslés készült és táblázatok foglalják magukban az üzemköltség-számításokat (nyersköltségek, közterhek, eszközlekötési járulék, eszközarányos nyereség, fenntartási költségek). A számítások alapján a hat variánsnak fajlagos üzemköltsége (1 m3 szennyvíz tisztítása) és beruházási költséghányada (1 m3 szennyvízre jutó), továbbá mindkettőnek a szennyvízmennyiség függvényében szerkesztett grafikonja egészítik ki az anyagot. Végül rövid értékelés foglalkozik a hatásfokkal, az üzemelési feltételekkel, a beruházási költségekkel és az egészségügyi szempontokkal. Pályázók neve: Czepek Gyula Rittenbacher Ödön Munkahelye: Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat, Szolnok VESZÉLYES TERMELÉSI HULLADÉKOK KELETKEZÉSÉNEK OKAI, CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEI ÉS ELHELYEZÉSÉNEK PROBLÉMÁI SZOLNOK MEGYÉBEN A tanulmány a termelési hulladék veszélyes anyagainak visszanyerését, megsemmisítését és elhelyezését röviden ismertető része után a Szolnok megyei helyzet feltárásával tér rá érdemi mondanivalóira. Jelentős számú ipari üzem ilyen jellegű szennyező tevékenységét tárja fel, értékelést ad a keletkezések okairól és csoportokba foglalja a különböző veszélyes hulladékokat. A hat kategória mindegyikének meg28
