Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 3. szám
adja jellemzőit és táblázatos formában mennyiségi becslést is közöl. A hulladékok csökkentésének lehetőségét tartalmazó fejezet részletezi a javasolt módszereket; (nehézfémek visszanyerése, olajok regenerálása stb.) a ma még nem hasznosítható anyagok elhelyezésére pedig olyan, alapelveiben kidolgozott megoldásokat proponál, mely a méregtemető létesítését, a méreganyagok szállítási problémáit, a technológiára való utalást, az üzemelés módozatát stb. foglalja magában. A méregtemető kialakításának Szolnok megyei koncepciójával, illetve annak költségbecslésével zárul a tanulmány. • Pályázó neve: Dr. Juhász Imre Munkahelye: Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, Siófok A MEZŐGAZDASAGI ÖNTÖZŐ FŐMŰVEK ÉS SZOLGÁLTATÓMŰVEK ÜZEMELTETÉSÉNEK MŰSZAKI-GAZDASÁGI TERVEZÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK NÉHÁNY SZERVEZÉSI KÉRDÉSE A megjelölt témakörhöz tartozóan a víztermelés és vízelvétel összhangjának — mint műszaki problémának — megteremtés lehetőségeit tárgyalja elsőként a pályamű. Irodalmi példákat hoz fel (pl. változtatható fordulatszámmal szabályozott szivattyútelep) a megoldáskeresésekre. A szolgáltatóművekre helyezett hangsúllyal ad folyamattervet az öntözővíz termelés és szolgáltatás tevékenységére, kidomborítja az öntözőtelepek agrárhasznosítási tervezésének jelentőségét, részletesen taglalja a kapacitásösszhangra felépített üzemelési tervet. Ismerteti az öntözés előrejelzés módszerének alkalmazásában rejlő lehetőségeket és megadja a gazdaságos üzemeltetés tervezésének energetikai követelményeit. Az üzemeltetés gyakorlati végrehajtásának jó lehetőségét a helyes szervezeti felépítésben, a fenntartási és hibaelhárítási munkák megtervezésében, valamint a létszám és annak megfelelő szakmai összetételében határozza meg azzal, hogy mindezekre sémákat dolgoz ki, illetve szervezeti formákat jelöl meg. Pályázó neve: Budavári Sándor Munkahelye: Fővárosi Vízművek, Budapest VÍZELLÁTÓ HÁLÓZATOK HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSÁRA ALKALMAS MÓDSZER ÉS SZAMITÓGÉP-PROGRAM ISMERTETÉSE Nagy kiterejdésű vízöl látó rendszer hálózata hidraulikai jellemzőinek meghatározására ad számítási módszert a pályamű, amelyben a szerző egy korábbi magyar megoldást és egy gráfelméleti eljárást kapcsol össze. Az így kialakított módszer bemutatására feladatot határoz meg és levezeti annak megoldását (a csőhálózat matematikai modellje, egyenletek felállítása, algoritmus gráf rendezéséhez, egyenletredszer megoldása). A pályamű II. fejezete a módszerre épített számítógépes programot ismerteti részletezve az előkészítést (adatlapok kitöltése, adatrögzítés), megjelölve a programok korlátáit, a futtatást, és közölve a számítás eredményeit az adatlapok sorrendjében. Pályázó neve: Budavári Sándor Munkahelye: Fővárosi Vízművek, Budapest A VIZELOSZTAS OPTIMÁLÁS FELADATANALÍZISE A nem teljesen kihasznált vízellátó rendszerek csőhálózata üzemeltetéséhez szükséges energiaköltség minimalizálását jelöli meg feladatként a dolgozat. Ezt a matematika eszközeivel kívánja elérni két olyan korlátozó feltétel megszabása mellett, mint: a tározókban mindig kell lenni biztonsági tartaléknak (ami a nem teljes kihasználtságot jelenti) és minden fogyasztó vízigényét ki kell elégíteni. Mielőtt a feladat általánosítását meghatározná és a célfüggvényt felállítaná, két szélsőséges üzemelési stratégia általános érvényességét cáfolja mintapélda alapján. A célfüggvény (költségfüggvény) — melynek minimalizálásával az optimállis üzemeltetési stratégia meghatározható — használatát a lehetséges variációk számához igazodó igen nagy számítógép-idő miatt a szerző jelenleg nem tartja gyakorlatilag kivitelezhetőnek. A dolgozat melléklete a vízellátó hálózatok csomópontjainak nyomásérzékenység vizsgálatát tartalmazza, melyet matematikai eszköz — érzékenységi mátrix — igénybevételével old meg, illetve végez el. Ezzel lehetővé válik a hálózat azon csomópontjainak meghatározása, melyeknél leghatékonyabb az esetenként szükséges beavatkozás. Pályázók neve: Csetreki Lajosné Bartha Péter Munkahelye: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Debrecen A TÁROZÁSOS VÍZRENDEZÉS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGE (Debrecen, Kerekestelep K, vízgyűjtő területén) Belterületi tározásos vízrendezés konkrét alkalmazását mutatja be a dolgozat a megjelölit 169 ha-os területen. Közli a vízgyűjtő általános jellemzését és az ilyen rendezés lehetőségére irányuló vizsgálat eredményét, mely utóbbit hidrológiai számításokkal erősít meg. Táblázatos formában adja a csatornák méreteit és egyéb adatait mind a levezető, mind pedig a tározásos vízrendezés esetére. A két megoldás költségbecslésének számait összehansonlítva megállapítja a tározásos mód gazdaságosabb voltát és a megtakarítás összegét, valamint %-os mértékét is megadja. Részletesen foglalkozik a kapcsolódó technológiai kérdések elvi és gyakorlati vonatkozásaival, valamint a drénezés ugyanilyen jellegű ismertetésével. A dolgozatban foglaltak alapját a dr. Csipái Imre által készített tanulmányok (értekezés; doktori disszertáció) képezték. Pályázók neve:Bolczek György Dombay Péter Pécsi Kálmán Munkahelye: Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, Vác SZENNYVÍZISZAPOK ELHELYEZÉSE ÉS HATÉKONY HASZNOSÍTÁSA A 10—15 m3/d mennyiségi — kommunális szennyvíztisztítótelepről származó, biológiai fokozaton is átment — víztelenített szennyvíziszap elhelyezésére és hasznosítására dolgoztak ki eljárást a pályázók. Javaslatok szerint fűrészpor adagolása segíti elő a víztelenítést (7 kg/iszap m3), majd konténeres szállítással kerül cca 5 m3-nyi adagokban megfelelő közelségben kiválasztott 500 férőhelyes száraz almos technológiával üzemelő szarvasmarhatenyésztő telepre, ahol az ott keletkező trágyával rétegesen kezelve kerül erjesztésre. Számítások szerint az 5 m3-es mennyiségű egyszeri szállítású iszapra cca 10 m3 nyers istállótrágya jut. Az együtt érlelés — megfelelő kezelés mellett — biztosítja azt a hőmérsékletet, amely elegendő a fertőtlenítésre. A kevert és érett trágyát mezőgazdasági hasznosításra irányozzák elő. A gazdaságosság kérdését dolgozatok befejezéseként hét pontban foglaltan taglalják.
