Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 3. szám

ahelyett, hogy tevékenységükkel maguk határoznák meg azokat. Mindez arról tanúskodik, hogy a vezetés legfontosabb feladata olyan ésszerű munkastílus kalakitása, a vezetői munka olyan szervezésének és technikájának elsajátítása, amely nagy hatékonyságot biztosit és lehetővé teszi, hogy a vezető ugyanilyen magas munkatermelékenységet érjen el munkatársainál is.

A heTyesen szervezett vezetői munka az alapja és egyik fontos objektív feltétele annak, hogy a vezetők alkotó módon tudjanak tevékenykedni és képesek legyenek alkotó tevékenységüket állandóan fejleszteni. Ui. csak megfelelő időkapacitással lehet többek között eleget tenni az alkotó tevékenység már említett követelményeinek.

A munkatársak alkotó tevékenységének kibontakoztatásához szükséges feltételek

Ahhoz, hogy a dolgozókban szunnyadó alkotóképességet vízügyi szerveink vezetői eredményesen tudják serkenteni, fontos alapelvként kell szem előtt tartaniok, hogy ez csak akkor lesz igazán sikeres, ha az egyes érdemi munkaköröket olyan dolgozók töltik be, akik egyrészt rendelkeznek az ezek ellátásához szükséges szakmai felkészültséggel, másrészt kellő elhivatottságot éreznek munkájuk iránt. Ezért kell a dolgozók munkába állításánál arra törekedni, hogy mindenki az érdeklődésének és képzettségének megfelelő munkakörbe kerüljön. Ez a munka főleg a pályakezdő diplomásoknál igényel nagy körültekintést.

Tévedés volna azt hinni, hogy a kreatív beállítottságú dolgozók számára elsősorban a kutatás és a fejlesztés a megfelelő munkaterület. Ez nem így van, mivel minden szervezeti forma alkalmas a dolgozók alkotóképességének kibontakoztatására, amennyiben a munkatársak részéről az imént említett követelmények fennállónak.

Világosan kell látni azt is, hogy az alkotóképesség nem fejleszthető ki a dolgozókban akaratuk ellenére. A dolgozók saját maguk fejlesztik ki lappangó alkotóképességüket, ha ehhez kellő bátorítást és segítséget kapnak. A megfelelő atmoszférát olyan vezetési szemlélet teremtheti meg, amely felismeri az alkotóképesség értékét és az „ötletteremtést” olyan hatásköri kialakítással táplálja, amély nem szab túlságosan nagy korlátokat, ezenkívül „korrekt" anyagi és erkölcsi ösztönzési rendszert alakít ki. Emellett természetesen rendkívül fontos olyan szervezeti keretek létrehozása is, melyek alkalmasak az alkotó munka serkentésére és nyugodt „vitelére”.

Az előzőekben említett követelmények mellett rendkívül fontos az is, hogy a vezetők:

— vonják be munkatársaikat az intézmény ill. üzem céljainak kitűzésébe. Rendszeres időközönként meg kell beszélni a megoldásra váró feladatokat, a vitát vezetőkből és munkatársakból álló kis létszámú csoportokban célszerű lefolytatni ;

— adják meg a szükséges tájékoztatást munkatársaik részére és álljanak készen a tőlük érkező információk fogadására ;

— az üzem szempontjából kiemelkedő jelentőségű feladatokat nagy nyomatékkai ismertessék;

— az alkotóképes munkatársak számára teremtsék meg a lehetőséget arra, hogy sokat érintkezzenek és vitatkozzanak egymással. Ez lehetőséget ad ui. arra, hogy sokoldalú megvilágításba kerüljön az a probléma, amit meg akarnak oldani, ezenkívül az ilyen eszmecserék további ötleteket is adhatnak;

— elemezzék az üzem életében előfordult innovációs sikereket és kudarcokat és az alkotóképes munkatársakkal vitassák meg a kiváltó okokat;

— óvakodjanak merev sémák alkotásától, mivel ezzel elejét lehet venni annak, hogy a munkatársak ne csak egyetlen megoldásra koncentráljanak;

— teremtsenek kreatív gondolkodást igénylő helyzeteket, de gondoskodjanak arról is, hogy emellett megfelelő nehézségi fokú problémák váltakozzanak olyan feladatokkal, amelyek megkövetelik a kreatív potenciál maximális megfeszítését és mozgósítását;

— gondoskodjanak a kreatív elgondolások megvalósításához szükséges eszközökről;

— hallgassák meg türelemmel munkatársaik ötleteit, ezekben keressék meg a jó, a hasznos, a megvalósitható magot, buzdítsanak ennek kibontakoztatására, következetes végigvitelére;

— ha a megoldandó feladat jellege szükségessé teszi, alakítsanak működőképes team-okat, és gondoskodjanak ezek eredményes működéséhez szükséges feltételekről;

— legyenek megértéssel a munka közben felmerülő nehézségek iránt, segítsenek azok megoldásában. A munkatársak érezzék, hogy nincsenek egyedül,

— számoljanak azzal, hogy az újat általában idegenkedve fogadják, félnek tőle és ezért azt nekik is védeniök kell és bátran ki kell állniok az új megoldások mellett;

— a sikerekből csak annyit tulajdonítsanak maguknak, amennyi személyüket megilleti. Ne sajátítsák ki mások ötleteit, gondolatait.

A fentiekben vázlatosan felsorolt módszerek, feltételek közül célszerű az információval külön is foglalkoznunk, mivel a szellemi alkotó munka sikere szempontjából ennek rendkívül nagy szerepe van. Ui. a tudományos haladás figyelemmel kisérése minden alkotó munkát végző dolgozó munkakörében alapvető követelmény.

Azt szokták mondani, hogy a műszaki tudományos forradalom kísérőjelensége az információs robbanás: olyan nagy tömeg műszaki, tudományos könyv, cikk, szabadalmi leírás jelenik meg napjainkban, hogy azokat áttekinteni szinte lehetetlen. Sok referáló lap, bibliográfiai szolgáltatás igyekszik ezt a problémát megoldani, a kutatót, a tervezőt, az egyéb területen alkotó munkát végző dolgozót mégsem lehet felmenteni az irodalom figyelemmel kisérése alól. A használható, új adatokat a kérdést jól ismerő szakember egy-egy cikk átlapozásával ki tudja választani, míg a kevésbé tájékozott ember vagy hivatásos irodalomfigyelő sok-sok oldalt fordíttat esetleg feleslegesen. Ezért minden segédeszköz ellenére az irodalmi tájékozódás az alkotó munkának része kell hogy legyen. Ha ennek elhanyagolása miatt jelentkezik a hiba a munkában, pl. a bevezetett új termék nem felel meg a világszínvonalnak, vagy a kutatást már valahol máshol eredményesen megvalósították, ezért a hibáért a felelősség másra nem hárítható át.

Igen fontos, gyakori hiba az irodalom rossz hozzáférhetősége. A szakirodalom takarékos és szervezett felhasználása több figyelmet igényel, mint amennyit üzemeink vezetői ennek a rendszernek megszervezésére fordítanak.

Az információk másik kategóriája az üzemi információk: belső szabályzatok, utasítások, az üzemek gazdasági helyzetéről való tájékoztatás, amely irányvonalul kell hogy szolgáljon külön utasítás nélkül is a szellemi dolgozók tevékenységéhez.

Az információk közlésének számos útja van: értekezletek, előadások, kiadványok, körlevelek, vállalati újság, faliújság stb. Érdemes meggondolni, hogy milyen információkat milyen úton közlünk. Néhány javasolható megoldás:

— Számszerű adatokat mindig Írásban kell rögzíteni, közölni, szóbeli közlés tévedések veszélyét rejti magában.

— Kötelező szabályokat célszerű írásban közölni. Ha értekezleten közöljük, szükséges hogy az értekezlet jegyzőkönyvét — amely a szabályokat tartalmazza — írásban is kiadjuk.

— Az írásos információs anyagok ne legyenek túl terjedelmesek.

— Ne riadjunk vissza a színes, figyelmet felhívó ábrák és grafikonok közlésétől, értekezeleten való bemutatásától; ez nem rontja az anyag komolyságát, viszont a résztvevők figyelmét jobban megragadja.

— Értekezleteken a közlés lehetőleg közvetlen legyen. Az áttételes közlés vészit erejéből és még jó vezető gárda esetében is torzul. Nem sérti a vezetés elveit, és nem jelent az alsóbb vezetők feje felett való átnyúlást, ha beosztástól függetlenül összehívják egy információ meghallgatására mindazokat, akikre ez tartozik, illetve akiknek az információra munkájukhoz szükség van.

— Értekezleteken az információkat azok legjobb üzemi ismerője ismertesse, így biztosítható leginkább az információ szakszerűsége. Ez nem sérti a vezető tekintélyét. Helyes viszont, ha a vezető a témának rövid bevezetővel ad hangsúlyt.

Ugyanakkor szabályozni kell az információk felfelé való áramlásának útjait is. Általánosnak itt a szolgálati utat kell tekinteni, de különösen fontos információk esetében biztosítani kell a lehetőséget, hogy azok közvetlenül, a lehető leggyorsabban eljussanak az illetékes vezetőkhöz.

Dr. László Ferenc

18