Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 3. szám
belépő öntözőrendszerek vízhasználatának csökkentését kell elérni. További eljárásokat kell kifejleszteni a vízigény és az elfolyó víz mennyiségének csökkentésére az állattartó telepeken. Az iparszerű állattenyésztés és az élelmiszeripar szennyvizeiből származó értékes anyagok visszanyerését meg kell oldani. Továbbá el kell érni a talajvizet nem károsító hígtrágya és silóié elhelyezését, illetve hasznosítását. Ugyanez vonatkozik a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználásából származó vízminőségromlás megakadályozására. Fontos a mezőgazdaságban is a hűtő-, és öblítő folyamatokhoz a vizet megtakarító berendezések bevezetése. NDK Minisztertanácsi határozat rendelkezik az ivóvízvédeími zónákra megállapított óvórendszabályok betartásáról. A vízvédelmi és jogi előírások előirányozzák a szervetlen és szerves trágyák ésszerű alkalmazását. A trágyázási és talajtermékenységi kutatások legújabb eredményeinek érvényre juttatásával, a derítő berendezések építésének gyors befejezésével, a trágyakezelési és trágyázási technológia továbbfejlesztésével akadályozni kell a felszínközeli vizek nitrátszennyeződésének folyamatát. A biológiai szennyvíztisztítás hatékonyságának növeléséhez, a vizek többszörös hasznosításához sürgetően szükséges az értékes anyagok szennyvízből történő visszanyerésének gyorsítása, így a vonatkozó fejlesztési munkák gyorsítása a vegyiparban, a széndúsító iparban, a papír-, és cellulóziparban, a fémfeldolgozó és az élelmiszeriparban. Ez nemcsak a vízgazdálkodást és kutató intézményeit állítja új nagy feladatok elé, de az ipart, a mezőgazdaságot, az építésügyet a közép- és felsőfokú műszaki képzéssel és továbbképzéssel foglalkozó intézményeket is. Irányítás és tervezés Az NDK vízgazdálkodásának rányítását és tervezését — a vízforrások nagy társadalmi és népgazdasági jelentősége miatt és a velük történő hatékonyabb gazdálkodás végett — centralizálták. A vízgazdálkodás irányításáért és tervezéséért a Minisztertanács a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot tette felelőssé, amely a vízmérlegért is felelős. Közvetlenül alá tartozik 5 területi vízügyi igazgatóság, melyek a megyékben 15 folyammesteri szakaszt irányítanak. Ez utóbbiak felelősök a folyók vízgyűjtő területeit a vízzel történő gazdálkodás egységes tervezéséért. A 15 szakaszmérnökség feladata a kommunális, ipari és mezőgazdasági víz biztosítása; a vízkészlettel történő ésszerű gazdálkodás; a folyószabályozás; a vízfolyások és a vízgazdálkodási létesítmények fenntartása; valamint gyakorolják az állami vízgazdálkodási felügyeletet. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Vízgazdálkodási Intézete a kirendeltségeivel az NDK vízgazdálkodásának központi természettudományi és ökonómiai kutató intézete. A jövőben ez fogja intézni a vízügyi igazgatóságok tudományos-technikai centrumának feladatait is. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium közvetlenül irányít 15 vízellátó és szennyvízkezelő állami üzemet, melyek mindegyike egy-egy megyében felelős a lakosság ivóvízellátásáért és a kommunális szennyvizek kezeléséért. A Vízgazdálkodási Műszaki és Tervező Kombinát Kutató központjával és vízgazdálkodási tervező irodájával, felszerelésével és építőgép-parkjával felelős a kutatásért, a nagy teljesítményű eljárások fejlesztéséért és kidolgozásáért, az ivóvízellátás és a szennyvízkezelés berendezéseiért, a vízellátás és szennyvízkezelés berendezéseinek tervezéért, a vízépítésért és az árvízvédelemért. A megyék és járások területén a vízgazdálkodási intézkedések koordinálása és ellenőrzése a tanácsok kötélessége. A tanácsokon belül a környezetvédelmi és vízgazdálkodási osztályok a szakirányítók, mind az illetékes tanács, mind a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium alárendeltjei. Az osztályok gyakorolják a hosszú távú és az éves népgazdasági tervek előkészítése és végrehajtása feletti ellenőrzést is. A vízgazdálkodás középkádereit, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium alá tartozó magdeburgi Vízgazdálkodási Technikumban képzik az NDK egész népgazdasága számára. A mérnökök képzése a Drezdai Műszaki Egyetem Vízépítési karán történik, mely a Felső-, és Szakoktatási Minisztérium alá tartozik. Vizkészletgazdálkodás szabályozása A vízkészletek hosszú távú biztosításának, valamint az NDK népgazdaságának arányos fejlesztését a vízgazdálkodási terv és mérleg állandó tökéletesítésével kívánják az NDK-ban biztosítani. A hosszú távú koncepciót a folyók vízgyűjtő területén és a népköztársaság egész területén a 2000-ig előirányzott vízgazdálkodási terv képezi. Ezek alapján dolgozzák ki az egyes megyék lakossági, ipari és mezőgazdasági vízbiztosításának koncepcióit. Az ésszerű vízfelhasználás érvényesítése végett, a vízügyi igazgatóságok a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium tájékoztató számai alapján — a folyók vízgyűjtő területein levő vízkivételek különböző igénybevétele szerint differenciáltan — 1981-ben először adták ki a vízhasználóknak az 1985-ig érvényes vízadagolás és vízfogyasztás állami normatíváit. Ezek képezik a vízhasználati engedélyek és a vízszolgáltatási szerződések alapját. Az 1985 utáni időszakra a víz rendelkezésre bocsátásához — a vízadagolásra és a vízfogyasztásra, az értékes másodnyersanyagok visszanyerésére — az ipari és mezőgazdasági üzemek részére a szennyvízkibocsátási határértékeket az állami normatívákat a vízmérleg alpaján dolgozzák ki az NDK-ban. A vízgazdálkodási irányítás és tervezés legfontosabb eszközeként kidolgozták az üzemek és a minisztériumok az 1981—85-ös tervhez „az ésszerű vízhasználati és vízvédelmi koncepciókat". A koncepciókat a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, illetve a vízügyi igazgatóságoknál kell megvédeni, megvitatni. Ezek egyidejűleg tartalmazzák a megfelelő kutatási és fejlesztési feladatokat, s következésképpen az elérendő népgazdasági célkitűzést is. A felszíni- és felszín alatti vízkészletek, továbbá az ivóvíz és iparivíz felhasználási hatékonyságának a növelésére az NDK Minisztertanácsa pénzügyi ösztönzőrendszert hozott létre 1981. január 1-től; — a felszíni- és felszín alatti készletből történő vízhasználat díjának növelése; — az ivó-, és iparivíz szolgáltatási és szennyvízelvezetési díjak növelése. A magasabb díjak és árak bevezetésével megszüntették a dotációit. Az új gazdasági ösztönzők bevezetésének erdeményeként az NDK-ban elérték, hogy 1981-ben az iparban és a mezőgazdaságban 500 Mc m3-rel kevesebb vizet használtak fel, mint amennyit eredetileg igényként jeleztek. Ezen időszakban a vízgazdálkodás általi üzemeltetett berendezésekben a szennyvíz mennyisége kb. 7 Mc m3-rel csökkent. A gazdasági ösztönzés tökéletesítésén az NDK-ban folyamatosan dolgoznak. így keresik a lehetőséget az ésszerű vízfelhasználás elősegítéséhez és a vizek védelméhez, hogy anyagi ösztönzést biztosítsanak az ipari berendezések létesítéséhez, illetve bővítéséhez, és az értékes anyagok visszanyerésével a szennyvíztisztítás egyidejű végrehajtásához. Vizsgálják, hogy a szennyvízelvezetés díja megfelel-e az előtisztító berendezések tisztító teljesítményének, megálllapítják a szennyező anyagok koncentrációját. Az iparban és a mezőgazdaságban kiegészítő adatgyűjtést vezetnek be olyan üzemeknél, melyek semmilyen, vagy nem megfelelő anyagvisszanyerő, illetve szennyvíztisztító berendezéssel üzemelnek és ezáltal jelenleg népgazdaságilag jogosulatlan nyereséget realizálnak. Az NDK-ban mérlegelik a vezetők személyes anyagi ösztönzésének alkalmazását is a víz-igénybevétel állami limitjének, ill. a szennyvízelvezetés feltételeinek betartása érdekében. A szennyvízbevezetési normára az állami vízminőségi felügyelet által megadott határértékek be nem tartása esetén a szankciók kiszabása bevált. Az iparban és a mezőgazdaságban a vizek védelme érvényesítéséhez a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter oklevelet adományoz „a vízgazdálkodást példásan megvalósító üzem” számára. Dr. Szinay Miklós 5
