Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 3. szám
A résztvevők galmazott országépítő program mellett, így az ágazat V. ötéves tervi eredményeiben benne van a fiatalok lelkiismeretes munkája is. Vincze József rámutatott, hogy fiatalnak lenni olyan állapot, amely sok sajátos, csak erre a korra jellemző jegyeket hordoz, mint pl. a tapasztalat hiánya, az életre, a munkára való felkészülés, a pályakezdés, a munkahelyi beilleszkedés, az önálló életkörülmények kialakítása és az ezzel együtt járó szociális gondok. Mindenki tudja, a vezetők is, hogy amikor a fiatalok e sajátos állapotukból kiindulva megfogalmazzák problémáikat, gyakorlatilag társadalmi gondok kerülnek megfogalmazásra, így amikor gondjainak megoldásáért teszünk valamit, társadalmi igényt elégítünk ki. Mert vajon nem társadalmi érdek-e, hogy a pályakezdő szakmunkás, technikus, mérnök munkahelyi beilleszkededése lerövidüljön, hogy a lehető legrövidebb időn belül teljes értékű szakemberré váljon és a társadalom számára tudása maximumát adja. A fiatalok felé irányu'ló megkülönböztetett figyelem, gondoskodás, a speciális érdekvédelem, az anyagi és jogi feltételek megteremtése nemcsupán az ő érdekük, hanem társadalmi kötelezettség, felelősség is. A fiatalok gondoskodásában, életvitelében és munkájában meglevő kedvező és kedvezőtlen jelenségek társadalmi töltésűek: mutatják nevelőmunkánk, a szocialista gondolkodás, életmód és életszemlélet terén elért eredményeinket, illetve gondjainkat. Ebből fakad az a kötelezettség, hogy fiataljainknak világosan meg kell mondani és magyarázni, hogy gondjaik, problémáik közös gondok és nagyrészük csak társadalmi eredményeink növelésével oldhatók meg, hogy a jelenükért és jövőjükért vállalt társadalmi felelősség mellett legalább annyira fontos saját felelősségük, kötelességtudatuk, társadalmi aktivitásuk. A tapasztalatokat összegezve megállapította, Vincze József hogy az elmúlt időszakra szóló intézkedési tervben megfogalmazott feladatokat sikeresen végrehajtottuk, illetve megfelelő időarányos előrelépés történt azok megvalósításában. így kialakítottuk a vízügyi szakmunkásképzés rendszerét, sikerült megoldani a szakközépiskolában és egyetemen vízügyi szakirányban tanulók gyakorlatoztatásának rendszerét. A tervezettnek megfelelően léptünk előre a bérfejlesztés területén, a nem telepített munkahelyek szociális ellátottságának javításában, a fiatalok kultúrált szabadidőtöltése tárgyi feltételeinek kialakításában. Vállalataink, intézményeink többségénél jó gyakorlat alakult ki a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásában, fejlődésük figyelemmel kísérésében. A Vízgazdálkodási Ifjúsági Bizottság, mint az ágazati vezetés tanácsadó, koordináló testületé, folyamatosan figyelemmel kísérte az állami ifjúságpolitika megvalósulásának helyzetét rendszeres ellenőrzéssel, beszámoltatással és döntéselőkészítéssel segítette a vízügyi szervek vezetésének munkáját. Az elért jó eredmények ellenére néhány kérdésben nem sikerült megnyugtató módon kielégíteni az igényeket — igaz ezek többségükben országosan is gondot jelentenek — így pl. nem megoldott a fiatalok megfelelő időben történő lakáshoz jutása, feszültség érezhető a bölcsődei, óvodai férőhelyigények kielégítésében. Befejezésül Vincze József az OVH vezetése nevében felhívta a fiatalok és a vezetők figyelmét a jogok és kötelességek egységének hangsúlyozása mellett az ágazat előtt álló feladatok maradéktalan végrehajtására, a rendelkezésre álló szellemi tőke jobb kihasználására és gyarapítására szakmai és idegen nyelvi képzésben, valamint a társadalmi, tömegszervezetekben való aktív részvételre és mindezekhez a jó munkahelyi körülmények kialakítására. A beszámoló szóbeli kiegészítése után került sor a beszámoló, valamint a VI. ötéves tervidőszakra vonatkozó intézkedési terv megvitatására, a hozzászólásokra. Az elhangzott hozzászólásokban számos értékes gondolat hangzott el, ezek közül ismertetünk néhányat. Elsőként Baloghné Balpataki Erzsébet, a szolnoki VÍZIG küldötte szólalt fel. Hozzászólásában javaslatot tett „Vízgazdálkodási Ifjúsági Napok" megrendezésére. Az ifjúsági napokon szakmai és politikai előadások, vetélkedők kerülnének megrendezésre szabadidős programokkal együtt. A javaslat, amint azt a többi hozzászólás is tükrözte, széles körű támogatásra talált. Az volt a vélemény, hogy a találkozó jól szolgálná a vízügyi fiatalok közötti kapcsolat kialakítását, az eszmecsere lehetőségét a vízgazdálkodás előtt álló feladatokról. Egyúttal lehetőség nyílna a KISZ-szervezetek közötti közös akciók megszervezésére is. Több hozzászóló foglalkozott a pályakezdő fiatalok beilleszkedésével. Hortobágyi Ildikó, a DRW küldötte hangsúlyozta, hogy a patronáló szakember jó kiválasztása lényeges tényező. Elengedhetetlen, hogy a gyakorlattal rendelkező szakember gondolkodásmódjában is közel álljon a fiatalokhoz. Ehhez a témához kapcsolódott Bandies Attila (ÉRVV) javaslata is, miszerint a fiatal szakemberek tapasztalatszerzését jól elősegítené, ha a vállalatok, intézmények lehetővé tennék a 2—3 hónapos, egymás közötti szakembercserét. Elhangzott az a javaslat is, hogy a vezetők jobban támogassák kettő, vagy több szakma megszerzését, hiszen ez lényegesen emelhetné a szakmunkások többirányú hasznosíthatóságát, a munkaidőalap jobb kihasználását. Kovács Antal, az OVH elnöke megállapította, hogy a vízügyi ágazat fiatal, gyorsan fejlődő ágazat, érdemes itt dolgozni. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a vízgazdálkodás a népgazdaság része, így fejlődésében nem alkothat szigetet, csak a népgazdaság lehetőségeivel harmóniában oldhatja ma meg a reá háruló feladatokat. A továbbiakban külön kiemelte, hogy reális lehetőség nyílott a vízügyi dolgozók szellemi potenciájának külföldi hasznosítására, ez pedig az eddiginél lényeges hatékonyabb nyelvi képzést és hasznosítást igényel. Majdnem valamennyi felszólaló foglalkozott a fiatalok lakás- és egyéb szociális igényeivel, az OTP fiatalok részére nyújtott pénzügyi hitelek felülvizsgálatának szükségességével. Az e téren érezhető nehézségek ismertek, jelenleg is foglalkoznak a kérdések megoldásával. A munkahelyi és ágazati parlamenteken felvetődött néhány kérdésben már döntés született. így például a fizetett alapszabadság mértéke 3 hétre emelkedett, a gyermekgondozási segélyen levő kismamák pedig 1982. május 1-től a segély összegének érintetlenül hagyása mellett napi 4 óra munkát is vállalhatnak a gyermek másfél éves korától. Az ágazat vezetését érintő felvetésekre, kérdésekre és kiegészítésekre Vincze József válaszolt. Az ágazati parlament szavazással egyhangúlag elfogadta a beszámolót, valamint az 1982—85. évekre szóló ágazati intézkedési tervet az elhangzott kiegészítésekkel együtt. Befejezésül Váradi József hangsúlyozta, hogy az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan ellenőrizni fogják az OVH illetékes főosztályai, illetve a vállalatok, intézmények, vezetői. A parlamenten felvetett és az ágazat lehetőségeit, hatáskörét meghaladó feladatokat pedig továbbítják az illetékes állami szerveknek. További jó és sikerekben gazdag munkát kívánt a III. ágazati ifjúsági parlament képviselőinek, majd befejezettnek nyilvánította a tanácskozást. Tóvizi Gábor 3
