Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 3. szám
A vízügyi fiatalok Ili. ágazati ifjúsági parlamentje Tíz éve, hogy az MSZMP Központi Bizottságának kezdeményezésére államunk megalkotta az 1971. évi IV. törvényt, az Ifjúsági Törvényt. Ez kiemelkedő esemény volt a magyar ifjúság életében, mert egységes keretbe foglalta ifjúságunk jogait és kötelességeit, az állami szervek, a vezetők feladatait a fiatal nemzedék szocialista nevelésében. Az eltelt tíz év tapasztalata alapján megállapítható, hogy a törvény és a napvilágot látott ágazati végrehajtási utasítások munkahelyi intézkedési tervek megteremtették a feltételét a fiatalokat érintő kérdések megoldásának, jól segítették az anyagi háttér megteremtését is. Az ifjúság megítélésének legfontosabb mércéje — miként a felnőtteké is —, hogy mit tesz a gyakorlatban, hogyan él, tanul, dolgozik, hogyan teljesíti kötelességét, milyen a viszonya a közösséghez, a szocialista társadalomhoz. Az ifjúság helyzetének, szerepének, problémáinak vizsgálata és megítélése az ifjúság fórumain — az ifjúsági parlamenteken, amelyek a szocialista demokrácia sajátos fórumai — egy állandó fejlődés időarányos elemzését tükrözi. Ezt bizonyítja az is, hogy vállalataink, intézményeink gazdasági vezetése, és társadalmi szerveink számos, a vízügyi fiatalokat érintő feladatot folyamatosan megoldottak a parlamentek közötti időszakban. Az ifjúsági parlamentek nemcsak az Ifjúsági Törvény végrehajtásának legszélesebb körű ellenőrzését szolgálják, hanem feladatuk az is, hogy tájékoztassák a fiatalokat a társadalom, az ágazat, a kollektívák előtt álló feladatokról, ugyanakkor a parlament nyílt fórumot biztosít az ifjúság véleményének, javaslatainak. A munkahelyi ifjúsági parlamentek Az elmúlt félév során ágazatunkban jelentős eseménysorozat volt a munkahelyi ifjúsági parlamentek megrendezése — ebben az ötéves tervben már másodszor —, amelyek során ismét megerősíthető volt, hogy ezek az ifjúsági fórumok betöltik hivatásukat. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy fiataljaink többsége felelősséggel vett részt ebben az országos párbeszédben, a felvetett kérdések, problémák reálisak, figyelmet érdemlőek. A fiatalokban tovább erősödött az elkötelezettség, a tenniakarás a vállalataink, intézményeink előtt álló feladatok végrehajtásában. A 380 munkahelyi parlamenten mintegy 2400 fiatal szólalt fel. A viták, hozzászólások során érintett kérdések, témák döntő többsége a munkával, a munkakörülményekkel, a munkaszervezéssel, vagyis az eredményes munkavégzés feltételrendszerével foglalkozott. A véleményt alkotók másik csoportja részletesen foglalkozott a pályakezdők gondjaival, a munkahelyi beilleszkedés, a szociális (lakás, bölcsőde, óvoda), a kulturális igények és lehetőségek témakörével. Kedvező jelenség, hogy többnyire a gondok felvetése nem volt öncélú, azaz ismerik és értik a fiatalok azokat az intézkedéseket, melyeket a kormány, a munkahely tett a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javításáért. A harmadik témacsoportba sorolhatók azok a felvetések, amelyek az oktatással, képzéssel és továbbképzéssel kapcsolatosak. A vállalatok, intézmények vezetői a felmerült kérdések döntő többségére választ adtak, megfogalmazva azt is, hogy jelenlegi szűkösebb anyagi lehetőségeink miatt van olyan gond is — elsősorban a szociális igények kielégítését érintő — amelyek megoldása hosszabb időt vesz igénybe. Az elnökség tagjai Az ágazati ifjúsági parlament A munkahelyi ifjúsági parlamentek jó alapot adtak az ágazati ifjúsági parlament megrendezéséhez. Az ágazati ifjúsági parlament március 20-án került megrendezésre. A csaknem 27 ezer (a dolgozói létszám 30,6%-a) vízügyi fiatal képviseletében. A munkahelyi parlamenteken megválasztott 119 küldött mellett számos gazdasági, politikai és tömegszervezeti vezető foglalt helyet a VITUKI kongresszusi termében. A küldöttek képviselték az OVH közvetlen irányítása alá tartozó gazdálkodó szerveket, a társulatokat, a tanácsi víz-, csatornamű és fürdővállalatok fiataljait. A küldöttek átlag életkora 28 év volt, közülük 30% nő és 75%-uk valamilyen KISZ, szakszervezeti vagy pártfunkciót tölt be. Az elnökségben Kovács Antal államtitkár vezetésével foglalt helyet az OVH állami, párt- és tömegszeivezeti vezetése, az MSZMP KB, a KISZ KB, az AlB, a MEDOSZ, valamint a HVDSZ képviselői. A parlamentet Kovács István színművész szavalatának elhangzása után Váradi József, az OVH főosztályvezetője —a parlament levezető elnöke — nyitotta meg, aki megemlékezett a KISZ megalakításának 25. évfordulójáról. Beszédében ismertette, hogy a KISZ 1957. március 21-i zászlóbontása után milyen történelmi helyzetből jutott el a jelenlegi körülményekhez. A KISZ negyedszázados útja bizonyítéka annak, hogy 1957-ben a szervezet helyes irányban indult el. Ezt erősíti meg az is, hog/ a ma KISZ-esei méltóképp folytatják az elődök munkáját. A KISZ ma is arra törekszik, hogy a szocializmus építése soron levő feladatainak teljesítésére készítse fel, mozgósítsa az ifjúságot, képviselje és védje a fiatalok érdekeit, erősítse a szervezet kommunista politikai jellegét. Az évforduló alkalmából a KISZ alapító tagjai, és a jelenlegi KISZ vezetők közül 14-en kaptak Kiváló Munkáért kitüntetést, illetve Elnöki Elismerést. Váradi József megemlékezése után Vincze József, az OVH elnökhelyettese tartotta meg a parlament beszámolójának szóbeli kiegészítését. Kiegészítésében hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak eredményeit tekintve a vízügyi fiatalok döntő többsége — az országos tapasztalatokkal egyezően — magáénak vallja a párt politikáját, tettrekészen, cselekvőén áll a párt által megfo-2
