Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 3. szám
Kitüntetések Április 4-e alkalmából MÁJUS ÜNNEPÉN Mióta a II. Internacionálé 1889-ben, Párizsban elhatározta, hogy „minden nemzet munkásosztályának” közös ünnepe lesz május elseje, a magyar munkásság mindig megemlékezett erről a napról. Ha kellett, az utcára is kimentek tüntetni — minden megfélemlítés és terror ellenére is. Tudták jól, hogy sok millió társuk van szerte a világon, hogy valóban szövetségesük minden nemzet munkásosztálya. Az 1901. „vöröslobogós” május elsejéről például így számol be a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelentése: „A munkaszünet Budapesten úgyszólván általános volt. Még a napilapok sem jelentek meg. A nyolc órai munkaidőért és az általános, titkos választói jogért rendezett tüntető körmeneteken 15—20 000 munkás vett részt. Vidékről 45 községből és városból kaptunk jelentést, hogy a munkások május 1-ét munkaszünettel ünnepelték meg ..Igen, a magyar munkások ünnepeltek, az internacionalizmus szelleme, a nemzetközi összefogás akarata jegyében. De tüntettek az ország minden szegény emberének nevében is. Nagy költőink, íróink, akik az egész magyar nép felemelkedését, a demokratikus hazát tartották szemük előtt, a rokonszenvnél is erősebb együttérzéssel figyelték ezeket a megmozdulásokat. Az 1903-as Nagyváradi Napló őrzi például Ady Endre sorait: „Vörös lobogók alatt rengeteg-ezer ember ünnepel ma Magyarországon. Belereszket a gyönge szívű, annyi ...” És amikor az első világháború egymásra úszított népei masíroztak Európában, Juhász Gyula éppen május elsejére írott ódájában csendül fel a béke vágya: „Harangok, ágyúk, szuronyok helyett Zengjen, ragyogjon már a szeretet! Vörös májusra vígan zöldelő Szabad májust hadd hozzon a jövő! Legyen majális minden napodon Ó ember, hittel én ezt dalolom. Hittel, reménnyel május ünnepén, Ó Ember, Testvér, be szeretlek én! A szabad május elsejékre néhány évtizedet még várni kellett Magyarországon. De elérkezett az idő, amikor szuronyok helyett az önfeledt, vidám hangulat jellemzi ezt a napot. Felvonulók színes serege városokban és községekben .. . Immár nem csak tíz-, vagy százezrek ünnepe hazánkban május elseje, de minden magyaré, aki becsülettel, tisztességgel végzett munkájával szolgálja szülőföldjét. Joggal tarthatja számon naptárunk a nemzetközi munkásság ünnepét nemzeti ünnepként. ünnepeltük idén is — mint ahogy a földkerekség szinte minden országában ünnepeltük a dolgozók. Mint ilyen alkalommal mindig ezúttal is számba vehettük: mivel gazdagodott életünk, s önvizsgálatot tarthattunk: miben kell előbbre lépnünk, megfelelnünk a kor követelményeinek. Akad tennivalónk, nem is kevés, hogy a költő szava szerint valóban majális legyen mind hétköznapunk is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Országos Vízügyi Hivatal elnökének javaslatára hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából kiemelkedő gazdasági, politikai és társadalmi munkája elismeréséül a MUNKA ÉRDEMREND arany fokozata kitüntetést adományozta Веке Istvánnénak, a VIZITERV osztályvezetőjének és Vámos Andrásnak, a FOKA hajóskapitányának. A MUNKA ÉRDEMREND ezüst fokozatát kapta Bakos Mihályné, a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat előadója, Berki Ferenc a TRW üzemigazgatója, Dörnyey Miklós, a Nyugatdunántúli VÍZIG osztályvezetője, Egyed István a Középdunántúli VÍZIG csoportvezetője, Huszárik István, a Középdunavölgyi VÍZIG kubikos brigádvezetője, Major István, a Középtiszavidéki VÍZIG főelőadója, Szabó Károly, az OVH csoportvezetője. A MUNKA ÉRDEMREND bronz fokozatának kitüntetésében részesült Farkas Pálné, a DRW osztályvezető helyettese, Fekete György, a Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat osztályvezetője, Gasperics József, a DUVIÉP kubikos brigádvezetője, Hokky György a VÍZGÉP műszaki tanácsadója, Juhász József, a Felsőtiszavidéki VÍZIG esztergályosa, Kádár József, az ÉRW osztályvezetője, Nagy József, az Északdunántúli VÍZIG kotrómestere, Simon Imre, a déldunántúli Vízügyi Építő Vállalat gépjárművezetője, Szakács Sándor, az Északmagyarországi VÍZIG főmérnöke, Tamási Béla, a Vízügyi Építő Vállalat főmérnöke és Vincze József, az Alsódunavölgyi VÍZIG munkavezetője. Elnöki elismerésben 154-en, Kiváló munkáért kitüntetében 306-an részesültek. Vízitársulat (Szekszárd), a Tisza—Szamosközi Vízgazdálkodási Társulat (Fehérgyarmat), a Jászkisér és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat (Jászkisér), a Debreceni Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat (Debrecen), a Fővárosi Csatornázási Művek (Bp.), a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Vállalat (Sopron) és a Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Veszprém). Elismerő oklevelet kapott a Középdunavölgyi VÍZIG (Bp.) a Nyugatzalai Vízrendezési és Talajvédelmi Társulat (Zalaegerszeg) és az ÉRW (Kazincbarcika). zetője, Kiss Lajos, a Fővárosi Vízművek főosztályvezetője, Kocsis Imre, az Északmagyarországi VÍZIG szakaszmérnökség vezetője, Kovácsics József, a DUVIÉP építésvezetője, Kulcsár Csaba a DÉLVIÉP építésvezetője, Kuti Csaba, a DRW műszaki vezetője, Lakatos Imre, a Középtiszavidéki Vizig főelőadója, Melicz György, a DÉLVIÉP építésvezetője, Nagy László, az Északmagyarországi VÍZIG építési helyettese, Németh László, a Nyugatdunántúli VÍZIG részlegvezetője, Olaj Imre, a DUVIÉP műszaki előkészitője, Paulik Tibor, a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozója, Pintér József, a Középdunántúli VÍZIG csoportvezetője, Slezák Antal, a Szekszárd—Paksi Vízitársulat osztályvezetője, Somogyi László, a DRW főenergetikusa, Soós Imre, a DRW csoportvezetője, Szabó Sándor, az Északmagyarországi VÍZIG osztályvezetője, Szentes Miklós, a Középdunántúli VÍZIG lakatosa, Török József, a DRW üzemigazgatója és Zsigmond János, a Fővárosi Vízművek technikusa. A „Kiváló újító" kitüntetés ezüst fokozatát 35-en, bronz fokozatát 45-en kapták meg. A JÓ MUNKA ELISMERÉSE Az elmúlt évben végzett kiemelkedő teljesítmények alapján az OVH elnöke, a MEDOSZ és a HVDSZ elnöksége „Kiváló vállalat" címmel és elismerő oklevéllel tüntette ki a jól dolgozó vízügyi szerveket. „Kiváló vállalat" kitüntetésben részesült: A Középdunántúli VÍZIG (Székesfehérvár), a Tiszántúli VÍZIG (Debrecen), a Középtiszavidéki VÍZIG (Szolnok), a VIZITERV (Bp.), a Vízgépészeti Vállalat (Lajosmizse), a KEVITERV (Szolnok), az Őrségi Vízrendezési és Talajvédelmi Társulat (Szombathely), a Szekszárd—Paksi Kiváló újítók, feltalálók kitüntetése Hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából az elmúlt évben végzett eredményes munkájuk alapján kiváló feltalálókat és újítókat tüntettek ki. A „Kiváló feltaláló” arany fokozatát kapta Angyal Zoltán a VIZÉP termelési igazgatóhelyettese, dr. Farkas Péter, a VITUKI tudományos főmunkatársa, Kárpáti Miklós, a VIZITERV irányító tervezője, Kismarty L. Ödön, a VIZITERV irányító tervezője, dr. Költő Gábor, a VÍZITERV osztályvezetője, Mucsy György a VITUKI tudományos főmunkatársa, Nagy János, a VIZÉP főépítésvezetője, Pallós Gábor, a VIZITERV osztályvezetője, Pánczélos Antal, a VIZITERV szaktanácsadója, Somhegyi Tibor, a VIZITERV irányító tervezője. A „Kiváló újító" arany fokozatát érdemelte ki Bacsó István, a Szekszárd— Paksi Vízitársulat technológusa, Botond György, a VITUKI tudományos tanácsadója, Bölöny Gyula, a Fővárosi Vízmüvek mérnöke, Csikós János, a DRW építésvezetője, Csontos József, a DRW üzemviteli előadója, Kalocsai Endre, a Szekszárd—Paksi Vízitársulat osztályve-
