Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 2. szám
követel az embertől és ezáltal lehetővé teszi olyan pozitív jellemvonások kialakulását, mint az akaraterő, a kitartás, a nehézségek leküzdésének képessége, a cél elérésének lehetőségébe vetett hit stb. Az alkotó tevékenység alapjául szolgál bizonyos pozitív morális tulajdonságok kialakulásának (pl. a magasabb szintű kötelesség-, felelősségérzet stb.) is. Az alkotó tevékenységet sokan csupán egy-két lángelme kiváltságának tekintik. Pedig ismert dolognak új körülmények közötti alkalmazása, ismert elmélet újszerű felhasználása, bizonyos jelenségeknek új összefüggésekben való megvilágítása ugyancsak az alkotó tevékenység szférájába tartozik, az emberek lényegi erőit, teremtő hajlamait, képességeit hozza felszínre. Az eddigiekből jól kiviláglik, hogy rendkívül torz lenne az alkotó munkáról megformált elképzelésünk, ha azt leszűkítenénk a művészetre, valamint a tudományra és az irányítóvezető munkában nem látnánk meg az alkotó munka harmadik, sajátos válfaját. Kétségtelen, hogy a legmagasabb rendű vezetői alkotó munka legismertebb példáit és egyúttal legpozitívabb változatait a nagy történelmi személyiségek testesítik meg. De korunkban a műszaki-gazdasági fejtlődés rohamos tempója következtében a gazdasági-technikai vezető tehetségek is egyre nagyobb szerepet kapnak. Ebben a vonatkozásban az alkotás sok esetben nem látható kész műtermék, hanem meghatározott rendeltetésű elemek optimálisan működő egyeséges egésszé formálása. Természetesen minél összetettebb és minél nagyobb jelentőségű a szóban forgó szervezet s működése minél több új elem bevezetését követeli meg, illetve teszi lehetővé, a vezetői tevékenység annál inkább válik alkotó munkává. Mindezeket figyelembe véve, a vezetésnek ebből a szemléletből kiindulva mindent el kell követnie, hogy az alkotó munka széles körű kibontakoztatásának szubjektív és objektív feltételeit maximális mértékig biztosítsa. Vezetőinknek messzemenően szem előtt kell tartaniok, hogy — amint az eilőzőekben erre már utaltunk — az alkotóképesség fejleszthető, fokozható és ehhez a különböző szervezetek működésének szabályai (szervezeti struktúra, vezetési stílus, képzési rendszer stb.) nagyban hozzájárulnak. Olyan atmoszféra kialakítására van szükség, amely a dolgozókat, illetve a munkacsoportokat alkotó munkára készteti, ezenkívül elő kell segíteni az alkotás „technikájának" az elsajátítását is tervszerű módszerek kialakításával. Természetesen amíg nem ismerjük az alkotó ember, illetve az alkotóképesség jellemzőit, addig sem a kreativitást igénylő munkakörökbe a megfelelő dolgozók kiválasztása, sem a számukra legkedvezőbb munkafeltételek, vezetési módszerek kialakítása nem oldható meg tudományos biztonsággal, sőt részben a korszerű szervezési módszerek alkalmazása is illuzórikussá válik. Ezt figyelembe véve indokoltnak látszik, hogy cikkünk további részében ezt a témakört is röviden érintsük. ALKOTÓ EMBER ÉS ALKOTÓKÉPESSÉG Elvitathatatlan tényként kell kezelnünk azt a megállapítást, hogy a munkafolyamatok legfőbb tényezője az ember. Elsősorban tőle függ mindenfajta tevékenység eredménye, rajta múlik, hogy egy-egy területen a rendelkezésre álló erőforrások milyen hatékonysággal kerülnek felhasználásra. Bármilyen munka sikere lényegében egy egészen korai szakaszban nagymértékben eldől már azzal a kérdéssel, hogy mennyire rendelkezik az egyén azokkal a képességekkel, amelyeket az adott munkaterület követelmények formájában felállít. Az egyéni alkotás értékét, minőségét döntően az alkotó képességei, ismeretei, személyisége határozzák meg. Alkotni csak teljes személyiség képes. Az egész személyiség pedig sokkal árnyaltabb, változatosabb, bonyolultabb, nehezebben kezelhető, mint a szervezeti keretbe „préselt” része. Nem mindegy tehát az, hogy a vezetőknek milyen modelljük van az alkotókról. Számos tapasztalat mutatja, hogy ennek a modellnek a valósághűsége fellendítheti egy szervezet eredményességét, hiányos vagy téves volta pedig elsorvaszthatja a többség alkotóképességét. A vezetőknek és az alkotók ügyeit intéző dolgozóknak — elsősorban a személyzeti munkával foglalkozóknak — rendelkezniük kell az alkotásoknak és az alkotóképesség értékének megítéléséhez szükséges adottsággal, felkészültséggel. Az értékek tisztelete, felismerése és megbecsülése kedvező légkört teremt és élteti, erősíti az alkotók teremtőerejét. Ennek fontosságát minden alkotó vallja. Az értékek, képességek, alkotások helyes megítéléséből azután már természetszerűleg következik az alkotói szabadság, a tévedésekkel is együtt járó alkotnivágyás és a sohasem hibázó középszerű megkülönböztetése, az alkotó eszközzé degradáilásának elkerülése, szellemi tulajdonának védelme, teljesítményeinek értékelése, az alkotók sajátos kezelése stb. A szóban forgó problémát kiemelten kell kezelnünk, mivel igen jelentős alkotó szellemi kapacitás mehet veszendőbe, ha a nem megfelelő bánásmód miatt sérelem éri az alkotni vágyó értékes szakembereket. AZ ALKOTÓ SZEMÉLYISÉG TULAJDONSÁGAI A különböző pszichológiai vizsgálatok szerint csaknem minden emberben van bizonyos alkotóképesség. A fő különbség az alkotó és látszólag nem alkotó egyéniségek között az elfojtás és visszafojtás fokában rejilik. Az alkotó személyiség általában mentes azoktól a mechanizmusoktól, amelyek korlátozzák az egyén abbeli képességét, hogy alkotó módon gondolkodjék. Az alkotó erősen expresszív alkat és teljesebb mértékben tud meríteni saját tudatos vagy nem tudatos tapasztalataiból. Az alkotó szellemű emberek viszonylag mentesek a belső elfojtástól és gátlásoktól, inkább önkifejezésre hajlók. Általában fanatikusan hisznek elgondolásaikban. Jellemző rájuk a mély gondolattársítás, távoli összefüggések felismerése, a szintetizálás, rendszerezés és általánosítás képessége. Nélkülözhetetlen vonásuk az erős akarat, elszántság, melynek segítségével elgondolásaikat érvényesíteni tudják a legkülönbözőbb akadályok leküzdése révén. Ez a feltétel rendkívül fontos, mert a környezet általában számtalan akadályt gördít minden új és korszerű megoldás elé. Fentieken túlmenően említést kell tennünk röviden e téma fejtegetésénél arról is, hogy a felsorolt általános tulajdonságok mellett mi jellemzi a szervező alkotótehetséget, akinek tevékenysége nem a valóság művészi ábrázolásában, elvont összefüggések tudományos feltárásában, gépi -mechanizmusok konstruálásában, hanem az emberi együttműködés különböző formáinak irányításában, alakításában csúcsosodik ki. A szervező alkotó tehetség legsajátosabb megnyilatkozási tere, tevékenységének lényegi tárgya az emberi közösségekből álló rendszerek vezérlése, ezért érdeklődése ezen a téren felfokozottá, hivatásszerűvé válik. A felsorolt tulajdonságok öszegezéséből világossá válik, hogy a kreatív emberek világa bonyolult. Szükségük van erre a feszültséggel teli sokrétűségre. A feszültséget azért a kellemes érzésért keresik, amely e feszültség feloldódásakor ébred. Ennek természetesen elsősorba a társadalom Játja hasznát sok-sok olyan alkotásban, amelyek a haladás ügyét szolgálják. A most fejtegetett téma lezárásaként rá kell mutatnunk egy oiyan kérdésre, amellyel, mint a valóságban létező problémával vízügyi szerveinknél is számolni kell. Ez pedig a következő: Ha az „alkotó" képes analitikus látásra, vagyis minden egyes esetben képes és van ereje arra, hogy a „miért” kérdéseket a végletekig egymás után feltegye, hogy ezzel eljusson a probléma lényegéig, akkor természetesnek tekinthetjük, hogy ugyanezeket a kérdéseket saját szervezetével szemben is minden esetben, minden egyes intézkedéssel, rendelkezéssel kapcsolatban is fel fogja tenni. Ha képes lényeglátásra, valamint „rendszeralkotásra” és határozott álláspontja van, akkor ebből következik az is, hogy bizony nehezen befolyásolható. Ha a különböző ügyekről szilárd meggyőződése van és ezt aktívan képviseli, akkor ez egyúttal azt is jelenti, hogy éppen azért, mert hisz abban, amit csinál és az alkotás mintegy létezési formája, nehezen megy bele a kompromisszumokba. Mindezeket összegezve, az egyéniség oldalán egy érzékeny, szubjektív felfokozott személyiséget fogunk kapni, aki valószínűleg sokkal inkább egyéniség, mintsem hogy sablonosán be lehetne a kollektívába illeszteni. Ezt a feladatot csak egy vele azonos színvonalú alkotó szervezés és vezetés képes megoldani. Fentieket vízügyi szerveinknél is körültekintően kell figyelembe venni és nem szabad „főben járó bűnökként” kezelni az alkotó emberek említett negatívnak tűnő tulajdonságait, mivel azok egy tőről fakadnak a fejlődést előrevivő kreatív tulajdonságokkal. A szükségesnél és elegendőnél több vagy kevesebb paraméter objektív látszattal torzíthatja el kiváló alkotók értékelését. Dr. László Ferenc 22
