Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 1. szám
BEMUTATJUK pályaműveket Pályázók neve: Bökő Istvánná, Zajtai Edit Kertai István Kádár Endre Munkahelye: Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest vízellátási célú tározók üzemének szimulációja MESTERSÉGESEN ELŐÁLLÍTOTT BEMENŐ ADATOKKAL A benyújtott tanulmány a tározók méretezésére szimulációs módszer gyakorlati bemutatását és a módszerre kidolgozott számítógépi program ismertetését tartalmazza. A módszer fő részei: a havi középvizhozamok mesterséges idősorainak előállítása és magának a tározónak a méretezése a különbségösszegező vonal numerikus alkalmazásával. A méretezés pontosabbá tétele érdekében az észlelési adatsorból kiindulva 50 éves szimulált adatsort használnak fel, amely nagymértékben extrahálja az észlelési adatok információ-tartalmát. A tározó méretezése az ún. „FolgescheiteT’-algoritmus módszerével készült. A kidolgozott program alapján a számításokat kétféle formában lehet elvégezni, egyetlen programfuttatással vagy két lépésben. Végeredményben a tározó különböző valószínűségi teljesítőképességi görbéi a program alapján megszerkeszthetők. Szerzők a számítás menetét az algériai Keddara tározó méretezése során elvégzett konkrét alkalmazási példán keresztül mutatták be. Pályázók neve: Demjénné, Medvigy Ágnes Dézsi András Munkahelye: Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest ÖKOLÓGIAI SZEMLÉLETMÓD JELENTŐSÉGE A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN A hazai és néhány külföldi szakirodalom felhasználásával készített tanulmány részleteiben szemlélteti az élőlények és a külvilág viszonyát kapcsolatban azokkal a jelenségekkel, melyeket az emberiség számszerű és gazdasági fejlődése negativ hatásként önmaga teremtett meg. Taglalja a védekezés lehetőségét, megjelölve azokat a feladatokat, melyek szükségesek a környezet szennyezettségének csökkentésére és a jövőbeni jobb körülmények kialakítására. Helyet kap az anyagban a vízgazdálkodási témán kívül a bioszféra és a hidroszféra kapcsolatának kérdése, az ökorendszerek és azoknak hatása a vízmérleg alakulásra, az erdők szerepének vizsgálatára a vízháztartás összefüggésében stb. Szerzők ismertetik a VIZITERV egyik megrendelésre készített tanulmányának idevonatkozó lényegét ,,Vízgazdálkodási gondok a Mátrában" fejezet cím alatt. A vízminőséggazdálkodás módszereinek biológiai részét tartalmazza a zárófejezet, jórészben a Balaton példájával megvilágítva. Pályázók neve: Simonffy Ktalin Balázs András Munkahelye: Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK CSURGALÉKVIZEINEK VISSZACSATOLÁSÁBÓL ADÓDÓ TERHELÉSTÖBBLET A tanulmány négy részre tagoltan ismerteti egyrészt magát a témát, majd az iszapkezelési technológiák jelenét és jövőjét, a vizsgált technológiákat, végül pedig a csurgalékvizek visszacsatolásából adódó terhelés-többlet helyzetét. A különböző iszapkezelési technológiák vizsgálata alapján a hatásokat gyakorlatilag az összes hazai viszonylatban szóba jöhető eljárásra kidolgozva tartalmazza a pályamű. Ennek megfelelően 2000, 10 000, 20 000 és 100 000 m3/nap szennyvízmennyiségekre és 0,3 kg BOI5/1IT13 szennyezettségre számszerűen kimunkált példák adják az elgondolások alátámasztását. A 20 és 100 ezer m3-es telepeknél két, illetve négy alternatíva számadatai szerepelnek. Az egységes elvek alapján meghatározott iszapkezelési eljárások nyomán a szerzők három javaslat megtételével zárják le tanulmányukat. Ezek szerint: — a totáloxidációs technológiák rugalmasan viselik a terhelés változásait, így ezt az előtervezéskor figyelembe lehet venni, de el is hanyagolható, — a nagyterhelésű biológiai szennyvíztisztító telepek méretezésekor — tanulmánytervi szinten — a többletterhelést 10% szennyezettség növekedéssel lehet számításba venni és végül — a részletes számítások során a csatolt táblázatban öszszefoglalt százalékokkal növelendő az érkező szennyvíz BOI5 koncentrációja. Pályázó neve: Dvornicsenkó János Munkahelye: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest TEMATIKUS TÉRKÉPEK ÉS KARTOGRAMMOK RAJZÓLTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A VITUKI HP 9810A SZÁMÍTÓGÉPÉNEK ALKALMAZÁSÁVAL A dolgozat két részre választhatóan tartalmaz számítógépi programokat. Az első három program kísérleti jellegű és célja az érdeklődés, illetve további kapcsolódó gondolatok felkeltése. Ide tartozik egy általános rajztároló és transzformáló program, melynek segítségével rajzok .térképek stb. numerikus formában adathordozóra rögzíthetők és számítógépi program felhasználásával tetszőleges módon transzformálhatok. A további a statisztikai feldolgozások eredményeinek grafikus megjelenítésére alkalmas, a harmadik pedig a napi vízjárási térkép kartogramjainak automatikus megrajzolásának céljaira használhatók. A dolgozat másik fele az előbbieknél sokkal részletesebben kimunkált program, mely a vízrajzi és vízminőségi adatok feldolgozását szolgálhatja, de ezen túlmenően más felhasználói igényt is kielégíthet. Ez a grafikus adat-felrakó programcsomag, melynek programjai idősorok grafikonszerű ábrázolását teszi lehetővé. Felhasználható adatok ellenőrzésére, összefüggések keresésére és érzékletes szemléltetésére, valamint a kézi grafikonszerkesztés munkájának kiküszöbölésére. Pályázók neve: Kiss Beatrix Gaál László Munkahelye: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÁSNÁL A növényvédő szerek használatának rohamos terjedése és a gyártóüzemek által kibocsátott szennyvizek együttes hatásaként a környezetbe jutó nagy peszticidtartalmú szennyeződés biológiai és toxikológiai vizsgálatával foglalkozik a szerzők tanulmánya. A peszticidekre vonatkozó irodalom áttekintése, azok hatásának vizsgálatára választott eljárás és a vizsgálatokhoz felhasznált anyagok, majd a vizsgálati módszer ismertetése vezetnek el a kísérleti eredmények felsorolásához. Az összefoglalás rögzíti, hogy tíz különböző inszekticid, herbicid és fungicid növényvédő szer modelloldatát és négyféle gyártási technológiából származó szennyvizet vettek vizsgálat alá biológiai és toxikológiai szempontból. Az eredmények alapján tett megállapításaik szerint a növényvédő szerek oldatai kezelés előtt és után egyaránt toxikusok, a gyári szennyvizek toxikus hatása biológiai tisztítás után csökkenhet és ez egyes esetekben hígítással is elérhető. Ismertetett 28
