Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 1. szám
módszerüket a biológiai bonthatóság és az akut toxicitás vizsgálata céljaira a peszticideket gyártó üzemek szennyvizeinél jól alkalmazhatónak jelölik meg. Pályázó neve: Harkányi Kornél Munkahelye: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest A TISZA SIMASÁGI PARAMÉTEREINEK SZTOCHASZTIKUS VIZSGÁLATA A felszíngörbe számítás egyik fontos hidraulikai paraméterének, a meder simasági tényezőjének értékváltozásait veszi vizsgálat alá a tanulmány szerzője. Foglalkozik a simasági paraméterek meghatározásával, azok sztochasztikus vizsgálatával — ezen belül a trend és a periodikus komponensekkel — és a véletlen komponens kérdésével. A három szakaszra osztott Tisza folyót vizsgálja abból a szempontból, hogy a simasági tényezők eloszlása a meder hossza mentén milyen statisztikai törvényeket követ. Megállapítja, hogy az elért eredményekből messzemenő következtetések nem vonhatók le, de az már egyértelmű, hogy a vizsgálatokat sztochasztikus módszerek alkalmazásával lehet folytatni, mivel a véletlen jelenségek döntő befolyást gyakorolnak a simasági paraméterek értékeire. Pályázó neve: Dvornicsenkó János Munkahelye: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest TALAJVIZSZINT ADATSOROK ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁSA GRAFIKUS MÓDSZERREL, A HP 9810A SZÁMÍTÓGÉP ALKALMAZÁSÁVAL A pályamű olyan programcsomagot ismertet, mely a talajvízszint észlelő kutak adatsorainak grafikus ábrázolását és az adatok ellenőrzését teszi lehetővé. Szerző az adatfeldolgozási és kutatómunka során elérhető eredmények közlése után megadja a programok jellemzőit (Függelék) és a számítógépen való futtatás forgatókönyvét. A mellékleteken mintafuttatások szerepelnek. A programcsomag alkalmazásának előnyeit és lehetőségeit az összefoglalás tartalmazza. Pályázó neve: Konopásné, Sós Zsuzsa Munkahelye: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest A VÍZMINŐSÉG VÁLTOZÁSÁNAK HATASA AZ ÉLÖBEVONAT FAUNAJÄRA A vizek biológiai minősítésének új eljárását foglalja magában a dolgozat arra a megalapításra felépítve, hogy az élőbevonat is jelentős szerepet játszik a biológiai vízminőség alakítórban, így a plankton analíziseken alapuló imódszereken kívül ez is felhasználható a minősítés' céljaira. Az eljárás gyakorlati kipróbálását a Soroksári-Dunaág párti élőbevonataiból gyűjtött minták felhasználásával végezte el a szerző, meghatározva a feldolgozás módját és az értékelés matematikai lehetőségét. (Diverzitási index, hasonlósági mérőszám). Az elvégzett vizsgálatok eredményeit 9 pont tartalmazza annak alátámasztására, hogy az eljárás a kívánt cél elérésére teljes mértékben megfelelő. Pályázó neve: Szabó Gyula Munkahelye: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest A TERÜLETI PÁROLGÁS SZAMITASARA ALKALMAS MÓDSZER BEMUTATÁSA A VELENCEI-TÓ VÍZGYŰJTŐJÉNEK PÉLDÁJÁN A pályázat első része rövid ismertetést tartalmaz néhány párolgást becslő módszerről, megemlítve azok alkalmazási lehetőségeit, továbbá főbb jellemzőit. A továbbiakban az empirikus módszerek közé tartozó Antal Emánuel-féle számítási eljárás elvének részletesebb magyarázatát adja a szerző, majd rátér a dolgozat érdemi fejezetére: e módszernek a Velencei-tó vízgyűjtőjét kitvő 602 km2 területi egységekre való felosztását, foglalkozik a növény- és talajjellemzők meghatározásával, a talajnedvesség számításával. Számítógépi programot ad, illetve az Antal módszerrel meghatározza a területi egységek 1971—77. évekre vonatkozó párolgási értékeit és jelzi, hogy a program segítségével a napi párolgási értékek számítása ‘lényegesen megkönnyíthető. Pályázó neve: Ritter Gábor Munkahelye: Vízgazdálkodási Intézet, Budapest TÖBBVÁLTOZÓS REGRESSZIÓS PROGRAM ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A ViZGAZDALKODAS TERÜLETÉN A dolgozat ismert matematikai statisztikai eljárás egyszerű alkalmazási lehetőségét adja meg abból a célból, hogy bárki számára könnyen kezelhető többváltozós regressziós program álljon rendelkezésre. A bevezetés ennek elméleti ismertetését adja, a további részek a program tulajdonságaival, kezelésének bemutatásával foglalkozik, megemlíti a bemenő adatok korlátáit és közli a kinyomtatott adatok jelentését. A vízgazdálkodás területére gyakorlati példák kimunkálásával mutatja be az értékelés és az elemzés lehetőségeit. (Fajlagos háztartási vízfogyasztás becslése; hiányzó vízhozam adatok becslése; a vízigény előrejelzése többváltozós regresszióval.) A mellékletek két program listáját és az első gyakorlati példa számítógépes eredménylistáját tartalmazzák. • Pályázó neve: Kotsisné, Bődör Gizella Munkahelye: Vízgazdálkodási Intézet, Budapest KOMPLEX RENDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE AZ ELECTRE MÓDSZERREL A komplex rendszerek összehasonlító értékelésének lényeges munkafázisait és a tisztázásra váró fontosabb problémáit (az alternatívák lehatárolása, az értékelési, tényezők kiválasztása súlyozása, a szükséges rendezések végrehajtása, az értékelés szintetizálása) tartalmazza a pályázat első része. Ezt követi a szerző által választott ELECTRE módszer részletes ismertetése és annak a programnak leírása, mely a Vízgazdálkodási Intézet RC-DATAPOINT 2200 kisszámítógépére BASIC nyelven saját felállításában készült. Ennek előnyét abban jelöli meg, hogy a meglevő programokkal szemben az alkalmazó a futtatás során közvetlen kapcsolatban áll a számítógéppel és így módja van bármikori beavatkozásra. Fiktív mintapéldán mutatja be egy adott gazdasági körzet hosszú távú vízgazdálkodásfejlesztési koncepció hat változatának döntéshozatali lehetőségét az általa készített program alapján. Dolgozatának célja, hogy a vízgazdálkodás területén olyan értékelési módszer álljon rendelkezésre, amely a számszerűsíthető tényezőkön kívül alkalmas a szubjektív tényezők megfelelés úlyú figyelembevételére is. Pályázók neve: Bglázs Jánosné Kotsisné, Bődör Gizella Munkahelye: Vízgazdálkodási Intézet, Budapest BERUHÁZÁS-ÜTEMEZÉSI MODELL GYAKORLATI ALKALMAZASA REGIONÁLIS VÍZELLÁTÓ RENDSZEREK TÁVLATI FEJLESZTÉSÉRE Pályázók a Sopron—Csorna—Kapuvár térsége regionális vízellátási rendszerére száimítógépes futtatásra alkalmas matematikai modellt dolgoztak ki az operációanalízis módszerének felhasználásával. A modell alkalmazásának bemutatásával kívánják igazolni, hogy az megfelelő a hosszú távú nagytérségi rendszerek kiépítésére és fejlesztésének ütemezésére. A matematikai modell feltételrendszerét részletekre bontva adjak meg külön a vízbázisokra, a csővezetékek menetezésére és üzemeltetésére, a tárolásra, a közbenső átemelőkre és végül az igénykielégítésre. Költségszámítás egészíti ki az anyagot. Célfüggvény kimunkálásával fejezik be a tanulmányt. A regionális rendszer kiindulási adatai az 1978. évi országos tervpályázatban közöltekével egyezőek.
