Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 1. szám
— mennydörögte toporzékolva. — Kiröhög még a pendelyes kölyök is! Hát bizony, szó, ami szó, kacagott az egész falu: totyakos és sírszélén álló öregemberek, fogatlan banyáik, fiatail menyecskék, szégyenlős 'leányok, huncut kölykök, egyszóvaf kacagott mindenki — a vízből kimentetteken kívül. Azok meg dühösen, de csöndesen tanácskoztak : — Látjátok, hogy ezek máris röhögnek rajtunk! — Hát még a szomszédos falvak népe! — kontrázott rá egy koma. — Ammondó vagyok, legjobb lesz, ha fogjuk magunkat és az egész fajúval áttelepülünk innét... Valahová jó meszszire! — Nem, nem az kell . . . Csak hallgatni kell!... Hallgatni, de úgy, mint a sír! . .. Hogy semmi ne szivárogjon ki abból, ami most velünk történt... Csakhogy, amit két ember tud, az már nem titok! Hát még az, amiről több száz család tud! Az a sok pletykás vénasszony ... De hagyjuk most a jövőt! Bíró uram és atyafisága elhatározta, hogy keményen megtorolják a csúfságot! összeült a tisztelt elöljáróság azon nyomban és megbeszélte a tényáHadéikot. Elhatároztatott, hogy: „Pro primo, először: a lovász (csikós), ki a lakosságot álihírrel — bár jó szándékú tévedésből is — elámítottá, teljes huszonnégy órára kallódóba zárassák, ahol is madj el-elmélkedhet arról, hogy máskor, habár hold világos éj lenne is, a madarakat ne nézze frakkos franciáknak!" „Pro secundo, másodszor: a ladik pedig, mely elég tiszteletlenül viselte magát a község elöljárósága erányában, mert felborult, és még bíró uram is, komája és nászával együtt vízbe estek, hova majd bele iis vesztek — mint főbűnös —, megcsaipattassék!" A gólyákra is ki akart szabni valamiféle büntetést bíró uram, de a társai leszavazták, mondván, hogy a szép és hűséges madár ártatlan abban, ami történt! A két ítéletet azon nyomban végre is hajtották. A csikóst kalodába zártáik. A jószívű asszonyok azonban a jóképű legényt fájdalomdíjul úgy megitatták jóféle kisüstivel — nehogy felfázzon —, hogy az áthorkolta a teljes huszonnégy órát. A ladik megcsapatását pedig így írja le a szűkszavú krónikás: „...a ladik haladéktalanul felboníttatván, rajta a büntetés azonnal végrehajtatott...” De mi ilett bíró uram jó hírével, megsértett önérzetével, atyafiságának tekintélyével? Bíró uram ez utóbbit eddig is inkább a gazdagságára, mint észbeli képességeire alapozta, főképpen pedig pocakjára. Szinte szállóigévé vált a mondása: — Pocakom a tekintélyem, én a férfit súlyra mérem! Hát a féltékenyen őrzött, gondosan ápolgatott tekintélyből bizony csak a pocak meg a gazdagság maradt meg, a bírói tisztség odalett! A megyercsiek bölcsebb bírót választottak maguknak, akinek kisebb volt a hasa, de nagyobb az esze!... A falu tekintélyét azonban nem tudták megóvni. Hiába titkolták a rajtuk esett csúfságot, a 'híre kiszivárgott, s rajtuk köszörülte éles nyelvét az egész környék. Megyercs község még most is nagyon érzékeny ezzel a csúfos eseménnyel 'kapcsolatban. „ .. . ezen esetről tudakozódni nem tanácsos, s egy volna az élet-halál harci készülődéssel ..." Nem egy véres verekedésnek lett már okozója a környékbeliek kíváncsiskodása vagy gúnyolódása . .. Pedig a történet nem a falu népét teszi csúffá, ihainem csupán az egykori tisztelt elöljáróságot... N. László Endre Könyvespolcra AJÁNLJUK Környezetvédelem és jog Az utóbbi években több, igen jelentős jogszabályi változás történt a környezetvédelemmel kapcsolatban. Mind a jogászok, mind a témakörrel foglalkozó különböző szakemberek régóta várták egy olyan könyv kiadását, amely átfogó képet nyújt a vonatkozó hatályos joganyagról. Az Akadémiai Kiadó A környezetvédelem és a jog c. tanulmánykötet megjelentetésével ennek a kívánságnak tett eleget. A környezetvédelemmel kapcsolatos problémákra számos ország — így hazánk is — megkülönböztetett figyelemmel reagált a jogalkotás és a jogelmélet szintjén. A nemzetközi szervezetek is egyre többet foglalkoztak az együttműködés összehangolásával. A tanulmánykötet széles körben ismerteti a témakörhöz kapcsolódó jogi szabályozás rendszerét. Ki kell emelni, hogy az emberi környezet vizsgálata tág értelemben, a munka- és lakóhelyet is figyelembe véve történt. Sajó András a jogelmélet lehetőségeit és feladatait elemzi a környezetvédelemmel kapcsolatban. Érdekesek a tanulmány azon részei, amelyek az érdekeltségi-tulajdonjogi rendszer ellentmondásait boncolgatják, kimutatva, mennyi még a megoldásra, jobb szabályozásra váró kérdés. Popovics Béla a környezetvédelem és az államelmélet kapcsolatáról szól. Bragyovai András és Ficzere Lajos a nemzetközi jog és a környezetvédelem kapcsolatát tárja fel az ENSZ (és a világszervezet egyes bizottságai), illetve a KGST vonatkozásában. Mindkét tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy elszigetelten, magára utalva egyetlen ország sem védheti hathatósan a területén elhelyezkedő emberi környezetet. A nemzetközi együttműködés e téren ma már nem lehetőség vagy alternatíva, hanem társadalmi szükséglet. A gyakorló jogásznak mindennapi munkájában nyújt segítséget Sólyom László anyaga, amely a polgári bíróságoknak a témára vonatkozó ítélkezési gyakorlatával ismerteti meg az olvasót. Büntető jogszabályaink közelmúltban történt módosításai változást hoztak a környezetvédelem szankció rendszerében is. Márkus Ferenc nem csak az új szabályokat ismerteti, hanem nemzetközi összehasonlítással elemzi, milyen okok tették szükségessé a módosítást. Dómé Györgyné és Trócsányi László a földjogi és a munkavédelmi vonatkozásokra hívja fel a figyelmet. Magyarországon a környezet védelmének jogi szabályozása nagy hagyományra tekinthet vissza. Sokan nem is gondolnák, hogy már a középkorban is találkozhattunk egy-egy rendelkezéssel, amely a természet védelméről gondoskodik. Sprém István a jogi fejlődéstörténetet II. Lipót 1790. évi dekrétumától egészen napjaink szabályozó rendszerének ismertetéséig vázolja fel. (Akadémiai, 264 oldal, kötve 77,— Ft.) Prohászka László S О R OKBAN Hatszázezer forintot kapott Nyírbátor város a vízügyi alapból, amelyből a múzeum előtti és a szénaréti tó kotrását végeztetik el. A két tó rendezése meg is kezdődött, s ha a munkálatok véget érnek a két területen, lényegesen kevesebb gondot okoz majd a csapadék és a belvíz a környék lakóinak. 1982-ben kezdi meg a vízműhálózat építését Kék községben tízmillió 200 ezer forintért a SZAVICSAV. A munkát terv szerint 1984-ben fejezik be. Elkészült a vízműhálózat Demecser nagyközségben, melyet az előirányzottnál hárommillió forinttal olcsóbban: 26 millió forintért épített a KEMÉV. A falut 16 kilométer hosszon hálózza be a vezetékrendszer. Megkezdték a vezetékes víz bekötését a lakásokba is. Jelenleg közel 300 portán van benn a vezetékes víz. 27
