Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 8. szám
borítják el. Ilyenkor a terepesés irányát követő folytonosan mozgó áramlás alakul ki, amely jelentős mértékben formálja a felszínt. Kuba vízmérlegére vonatkozóan csak hozzávetőleges adatok állnak rendelkezésre. Viszonylag megbízhatóan ismertek a csapadékadatok (2587 helyen mérnek csapadékot, 60 állomáson íróműszerrel). A lefolyási adatok becslését analógiamódszerrel végezték a Sierra-Maestra 6 folyóján végzett rövididejű megfigyelési sor térben és időben történt kiterjesztésével. (4) A párolgási adatokat klimatológiai összefüggések alapján becsülték. A potenciális evopotranspiráció hozzávetőleg 1500 mm/év. A lefolyási tényező területi átlaga 0,21. A lefolyás jól érzékelhető függőleges zonalitást mutat; a 100 m tengerszint feletti magasságú vidékeken 200— 300 mm/év körüli értékű, nyugat és középnyugat Kuba 1000 m körüli hegyeiben eléri az 500 mm/év értéket, a Sierra Maestro 1500 m-t, vagy azt meghaladó hegyeiben pedig a 800—1000 mm-t. (4> Kuba folyóinak száma meghaladja a 200-at; több száz a kisebb vízfolyás. A sziget fő vízválasztója a lefolyó vizeket két rendszerre tagolja: a Mexikói-öböl és a Karib-tenger medencéjére. Kuba legfontosabb folyója a Cauto (370 km) a Sierra Maestra hegyeiben ered. Kiterjedt mellékfolyó-hálózata 8628 km2 vízgyűjtő területet ölel fel. A folyók vízhozama — az éven belüli csapadékeloszJást követve — ingadozó. A maximális és minimális vízállások eltérése egy éven belül is elérheti a 7,0—8,0 métert. A rendelkezésre álló forrásmunkák nem tartalmaznak utalást a folyók vízhozamaira vonatkozóan. A felszín alatti vizek kréta, eocén, oligocén, miocén korú repedezett kőzetekben helyezkednek el. A megújuló készlet becsült mennyisége 6,4 km3/év. A kutak vízhozama 60—15 000 l/p között ingadozik (az utóbbi érték karsztaknákra vonatkozik.) (2) A becsült felszíni és felszín alatti vízkészlet összege: 27,7 -|- 6,4 = 34,1 km3/év (5> Kubában a forradalom győzelme előtt tervszerű vízgazdálkodás nem létezett. Nem tartották számon az ország vízkészletét, az igények kielégítése helyi érdekek alapján, egyedi jelleggel történt. 1962-ben hozták létre a Vízkészletek Nemzeti Intézetét (Instituto Nációnál de Resurcos Hidraulicos, INRH). A vízügyi szervezet kiépítése 1976-ra fejeződött be, amikor a nemzetgyűlés határozatban rögzítette az INRH helyzetét és feladatait, ill. rendelkezett a területi szervek tevékenységéről. Az Intézet főhatósági jogkörrel az Építésügyi Minisztérium (MICONS) kebelében tevékenykedik, vezetője a Minisztertanács által megbízott Elnök (jelenleg Pedro L. Dorticos et.) 7 főosztálya lefedi a teljes vízügyi szakmai és államigazgatási tevékenységet. A területi vízgazdálkodási tevékenységet 5 körzetigazgatóság végzi; a nagyobb városokban helyi vízgazdálkodási egységek is működnek. A vízgazdálkodási beruházásokra a bruttó nemzeti jövedelem 1,5—2%-át fordítják, 1980- ban ez 230—250 millió pesót tett ki. A kubai gazdaság fejlettségi szintje a forradalom győzelme óta — az óriási nehézségek dacára is — jelentősen emelkedett. Néhány területen különösen szembetűnő a fejlődés, ezek közé tartozik a vízgazdálkodás is. A forradalmi kormány nagyszabású tározóépítési programot valósított meg. 1959-ben 13 közepes tározó volt 47,8 millió m3 összes térfogattal. 1980-ra a tározók száma 147-re, az összkapacitás 6 260 millió m3-re (!) nőtt. Jelenleg is folyamatban van 20 nagyobb duzzasztógát építése. Ezzel megalapozták a mezőgazdaság, a vízigényes ipari ágazatok, a lakosság vízzel való ellátásának ugrásszerű javítását. A következő 10—15 év gazdasági fejlődésének szempontjából ennek döntő jelentősége lesz. Gyors ütemben fejlesztik az öntözést (jelenleg már 850 ezer ha berendezett területük 2. sz. táblázat Kuba jelentősebb folyói Folyó Vízgyűjtő terület F, km2 Hossz L, km Cauto 8 628 370 laza 2 396 155 Sagua la Grande 2 113 163 Cujaguatege 1 700 106 Sagua la Chica 1 000 ah* Arimao 977 84 Toa 963 120 Jatibonico del Sur 851 119 Cauano 600 133 Hondo 592 107 Buey 556 78 Yara 437 78 San Cristobal 419 ah* Jatibonico del Norte 253 64 Los Palacios 245 ah* Bacunagua 186 ah* * Adathiány van), hogy bővíthessék a cukor mellett további mezőgazda sági-élei miszeri pari termékek (elsősorban citrusfélék) termelését és exportját. Hasonló okokból igen nagy súlyt helyeznek a folyók mocsaras torkolatvidékein a lecsapolásra és a vízrendezésre. A vizel látás-csatornázás-szennyvíztisztítás területén a szocialista rendszernek még igen sok a tennivalója a nehéz örökség felszámolására. A népgazdaság jelenleg 1,62 km3 vizet használ évente, melynek túlnyomó része tisztítatlan szennyvízként kerül vissza a befogadókba. Nagy szerephez jutnak az olcsóbb, a helyi természeti adottságokat jobban kihasználó tisztítási eljárások (szennyvízöntözés; oxidációs tavak; fokozott tápanyagigényű vízi növények elterjesztése és a képződő zöldtömeg biogázzá történő feldolgozása stb.). A vízellátó hálózat elvileg a városi lakosság 90%-ának ellátását lehetővé tenné, 3. sz. táblázat Kuba jelentősebb tározói Tározó Térfogat, mill, m3 Hozzáfo'lyás mill. m3/év Tartomány La Juventud 105,0 115,0 Pinar del Rio Mamposton 155,0 211,0 La Habana Hanabanilla 286,0 123,5 Villa Clara Minerva 123,0 95,0 Villa Clara Alacranes 365.0 325,0 Villa Clara Aviles 190,0 161,0 Cienfuegos Lebrije 127,0 61,2 Sancti Spiritus Zaza 1 020,0 700,0 Sancti Spiritus Jimaguaga 200,0 160,0 Cameguey Munoz 116,0 67,5 Cameguey Porvenir 171,5 124,9 Cameguey Nipe 112,2 72,0 Holguin Bueycito 159,0 194,0 Gramma CM de Cespedes 200,6 191,0 Santiago de Cuba P. de Baragua 250,0 298,0 Santiago de Cuba La Yaga 160,0 147,5 Guantanamo Jaibo 120,0 62,0 Guantanamo Épülők A. Cubano-Bulgara 121,1 48.5 Camaguey Moa 141,0 120,0 Holguin Melones 400,0 378,0 Holguin A Mampostan tározó duzzasztójának szegmensei 6
