Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 8. szám
óm az elöregedett csővezetékek és a korszerűtlen műszaki megoldások következtében a 24 órás folyamatos üzem alig megoldható. A fejlesztési prognózisok szerint a belátható jövőben a lakosság száma 12,5 millió (maximum 15,0 millió) lesz. Erőteljes fejlődés elé néz a mezőgazdaság, az ipar, a turizmus. Mindez megköveteli a vízkészletek kihasználtságának fokozását. Alapvető feladat a korszerű vizel látási-szennyvízelvezetésitisztítási infrastruktúra kiépítése, a rekreációs lehetőségek maximális hasznosítása. Az iparban alacsony vízigényű, környezetkímélő technológiák bevezetésével fajlagosan csökkenteni kell mind a frissvíz-felhasználást, mind a szennyvízelvezetést. E feladatok megoldásában Kuba számít a KGST- országok támogatására. Az együttműködés kialakításához a KGST—VVÉ speciális munkacsoportja 1977-ben alapozó tanulmányt készített. A Kubai Köztársaság gyorsított ütemű műszaki-tudományos fejlesztését szorgalmazó KGST-program (elfogadta a Műszaki-Tudományos együttműködési Bizottság) ,,06" számmal tartalmaz egy vízgazdálkodási alprogramot is, amely megjelöli a két legfontosabb sokoldalú együttműködési témát: „Városi szennyvizek mezőgazdasági öntözés útján történő hasznosítása", ,,A felszín alatti vízkészletek felmérése és védelme” címmel. Kuba érdekelt a KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete munkatervében szereplő témák kidolgozásában, többek között a talajvízdúsítás, a szennyvízöntözés, a tározók hasznosításának optimalizálása tárgyában. Részt vesznek a VODOINFORM munkájában és vizsgálják az INTERVODOOCSISZTKA-hoz való csatlakozásuk lehetőségét. II. A KGST VVÉ 29. ülését a havannai Konvenciók Palotájában tartották (1982. szeptember 13—18 között). A VVÉ 16. pontból álló napirendet fogadott el. A felsőbb szervek által kitűzött feladatok végrehajtására irányuló határozat felhívást tartalmoz a kölcsönös gazdaság- és tudománypolitikai konzultációk folytatására, továbbá szorgalmazza, hogy történjenek intézkedések a „Sokoldalú vízgazdálkodási együttműködés szervezésének további tökéletesítésére". Ez utóbbi utalás Kovács Antal államtitkár elvtárs, felszólalására, melyben kritikusan megemlítette több, régóta napirenden szereplő probléma megoldatlanságát és felvette az üléseek gyakoriságának kérdését is. A tervkoordiációs feladatokat tartalmazó KGST programból kiindulva a VVÉ feladatként az ezredfordulóig terjedő vízgazdálkodási fejlődés prognózisának kidolgozását szabta meg. A mikroprocesszoros technika elterjesztését célul tűző, egyezmény vízügyi területen történő végrehajtására szovjet javaslatra döntés született egy ideiglenes munkacsoport létrehozásáról. Az érdekelt országok 1982. végéig tájékoztatják egymást az eddig elért eredményekről. A VVÉ két évtizedes tevékenységét — a KGST Titkárságának javaslatára külön napirendi pont keretében értékelték. A P. L. Dorticos kubai vízügyi vezető által megtartott beszámoló elemezte a 20 év eredményeit és tapasztalatait, foglalkozott a jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetből következő teendőkkel. Megállapította, hogy a KGST országokban 1970—80 között a teljes vízfelhasználás 60%-kal növekedett. A vízgazdálkodás által elért fejlettségi szint magával hozta, hogy számos probléma megszűnt egy-egy ország belső ügyének lenni, nemzetközivé vált, s így megoldása több ország együttműködését igényli. Fontos megállapítás, hogy „az európai KGST országok a vezetékes vízzel ellátott lakosszám, az ivóvíztermelés és az egy főre jutó ivóvíz-fogyasztás tekintetében utolérték Közép-Európa fejlett országait". A Duna-völgyi együttműködésben a tervezett konferencia előkészítését felvállaló RSZK ismertette az elmúlt év során folytatott tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy az 1981-ben átadott Deklaráció-tervezetét az érdekelt országok többsége alkalmas alapnak tartja a rendezést formába öntő nemzetközi jogi dokumentum kimunkálásához. Több küldöttség sürgette a vízmérlegek kidolgozásának nemzeti alapokon történő beindítását és szükségesnek tartotta, hogy a Vízvédelmi Egyezmény kidolgozása továbbra is napirenden maradjon. A „lehető legrövidebb időn belül össze kell hívni a Duna menti országok konferenciáját, mivel ennek előfeltételei adottak” — jelentette ki Vasziljev N. F. eltvárs, a SZU vízgazdálkodási minisztere. A Tisza-völgyi együttműködés kapcsán az érdekelt vízügyi vezetők elfogadták a magyar részről beterjesztett főkoordinátori beszámolót, jóváhagyták 1981—86. időszakra vonatkozó részletezett Együttműködési Programot. A Vízvédelmi Egyezmény tervezetét és az ülésen szétosztott magyar egyeztetési javaslatot mellékelték a jegyzőkönyvhöz. Az érdekelt küldöttségek szóban felkértek bennünket, hogy a VVÉ után a szükséges kétoldalú egyeztetéseket folytassuk le. A VODOINFORM rendszer működése kapcsán az NDK küldöttségének vezetője, Hans Reichelt miniszterelnökhelyettes részéről igen kritikus hangvételű értékelés hangzott el. A VVÉ kötelezte a VODOINFORM Tanácsát, hogy részletesen elemezze ötéves munkatermének megvalósítását, a Rendszer működésének kérdéseit, ennek alapján tegyen javaslatokat a tevékenység fejlesztésére. A VVÉ munkatervének vitája során az MNK és SZU küldöttsége késznek mutatkozott megjelölni azon feladatokat, melyek kidolgozására a szerződéses formát tartja célszerűnek. A vonatkozó felső szintű állásfoglalások és határozatok megvalósítására a Titkárság azt javasolta, hogy a VVÉ-ben jöjjön létre egy kormányszintű keretegyezmény, amely a teljes vízügyi tematikát felölelné. A küldöttségek többsége ezt a javaslatot nem támogatta, így a VVÉ szükségesnek ítélte a szerződéses formák alkalmazásának további tanulmányozását. A Vízvédelmi Konvenció tervezetével kapcsolatban a fennálló véleménykülönbségek továbbra sem tették lehetővé általánosan elfogadható szövegezés kialakítását. Magyar részről rámutattunk a megállapodás fontosságára. Az INTERVODOOCSISZTKA NGT elnökének tájékoztatóját áttekintve a VVÉ megállapította, hogy „az együttműködésnek vannak bizonyos pozitív eredményei”, ugyanakkor szükséges a tevékenység további javítása. A vízszennyvíztisztító berendezésekkel kapcsolatos szakosítás és kooperáció, műszaki fejlesztés és tervkoordináció elősegítése érdekében a vízügyi vezetők további lépések megtételét tartották szükségesnek. A határozat említi a külkereskedelmi szervek bevonásának és a munkaapparátus szerepe növelésének szükségességét. A KGST VVÉ és más, a vízügyekkel foglalkozó kormányközi szervezetek együttműködéséről elhangzott tájékoztató — főleg az ENSZ EGB Vízügyi Bizottságának tevékenysége kapcsán — több, kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdést sorolt fel (pl. a vízkészletek ésszerű hasznosításának politikája és stratégiája; vízminőségi normák meghatározása; határokon átterjedő vízszennyezés vizsgálata) amelyekben erősíteni lehetne az együttműködést. Emii tés történt az UNESCO, UNEP, WHO, WMO vízügyi jellegű tevékenységéről is. A VVÉ 30. ülésének kitűzött időpontja 1983. szeptember, helyszíne Ulan-Bator. A KGST VVÉ keretében folyó tevékenység továbbfejlesztése minden érdekelt féltől, így tőlünk magyaroktól is azt követeli meg, hogy továbbra is kritikusan és önkritikusan értékeljük az eddig megtett utat és az együttműködést fokozottabban hozzuk összhangba a változó gazdasági feltételekkel, vízgazdálkodásunk aktuális célkitűzéseivel. Igyekeznünk kell partnereink érdekeit még inkább összehangolni saját érdekeinkkel, megtalálni és világosan megfogalmazni a megoldásra leginkább megérett közös problémákat. Mindez azt jelenti, hogy a szocialista országokkal folytatott sokoldalú nemzetközi együttműködés tökéletesítése továbbra is ágazati nemzetközi munkánk egyik legfon tosabb iránya marad. A kinttartózkodás során kétoldalú kubai—magyar vízgazdálkodási megbeszélésre is sor került. A kubai Fél kereskedelmi alapon érdeklődését fejezte ki bizonyos Magyarországon gyártott vízgazdálkodási berendezések iránt (kis teljesítményű vízturbinák, ivóvízklórozó készülékek, uszodai vizforgatóberendezések, hidrometriai és vízkémiai műszerek). dr. Zákonyi János— Szvetnik Antal IRODALOM: 1. Kerekes György: Mit kell tudni Kubáról? Kossuth, 1977. 2. Vízqazdálkodási tájékoztató. Kuba. VIZDOKj 1978. (Kézirat) 3. Республика Куба. Mockba, 1979. 4. Водный баланс мира. Москва— Ленинград. 1974. 5. El desarollo de la hidroeconomia en lä Republica de Cuba. Istituto de Hidroeconomia, Havanna, 1982. 6. Kuba Vízgazdálkodásának helyzete és távlatai. Institute de la hidroeconomia, Havanna, 1982. (kézirat) 7
