Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 1. szám

Új önt. telep építés

(1981—1985) 35 e ha, 1,265 millió Ft

Korszerűsítés:

(1981—1985) 40 e ha, 1,125 millió Ft

Ezzel egyidejűleg megváltoztak a főmű fejlesztés anyagi feltételei is.

Az OVH 1976—80. évi 1,2 md Ft-ot kitevő célcsoportos fejlesztésekre fordítható kerete a VI. ötéves tervidőszakban 0,4 md Ft összegre csökkent. Figyelembe véve a fajlagos beruházási költségek növekedését is a létrehozható műszaki kapacitás volumene mintegy 25%-a lehet az elmúlt tervidőszakénak.

Megváltozott a célcsoport tartalma is. Felszín alatti félstabil telepek ebből az összegből továbbra nem épülhetnek. Helyette a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló 43/1980. (X. 27.) MT számú rendelettel módosított és kiegészített 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet meghatározott létesítmények esetében a főműtől kiinduló és a hidránsokig terjedő felszín alatti nyomócsöves öntözőtelepek építéséhez, továbbá a már megépült, célcsoportos öntözőfürtök bővítéséhez preferált (40—70%-os) állami támogatás nyújtására ad lehetőséget. (A nevezett kategóriába eső beruházások: Hajdúsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer, NK—XIV-es öntözőrendszer. Hevesi Homokhátság).

Az öntözésfejlesztésre eddig — tervidőszakonként változó mértékben (40—70%) — biztosított állami támogatás megszűnt, helyette 4%-os hitelkedvezmény adható.

öntözőgépekhez (szivattyúaggregát, gépi áttelepítésű szárnyvezetékek, csőhálózatok stb.) az eddigi 40%-os támogatás helyett 15%-os vehető igénybe.

A mezőgazdasági üzemek öntözési kapacitásának tervezett rekonstrukciója is jelentősen elmarad az indokoltan szükségestől. Emiatt várható, hogy a selejtezések mértéke növekedni fog, az öntözési kapacitás pedig tovább csökken. Ez a csökkenés például a rizstermesztésben az elmúlt tervidőszakban igen jelentős volt. 1976—1980-ig 27 355 hóról 15 671 ha-ra csökkent, 1981-ben pedig már csak 13 e ha került bevetésre.

Az üzemek ismertetett öntözés-fejlesztési tervei tehát meszsze elmaradnak a hosszú távú fejlesztési célkitűzések időarányos teljesítésétől.

Ez azért is figyelemre méltó, mert az V. ötéves terv során a fejlesztési célkitűzések sem teljesültek.

Mindezek hatására a vízhasznosítő főművek kihasználtsága tovább csökken, ami hatással lesz a főművek üzemeltetésére fordított fajlagos költségek növekedésére.

Az OVH VI. ötéves tervi 0,4 milliárd Ft értékű célcsoportos kerete elsősorban a már folyamatban levő beruházások befejezését, egy-két kisebb főmű építését és elsősorban a főművek tovább nem halogatható rekonstrukcióját — korszerűsítését teszi lehetővé.

Az öntözéses gazdálkodás területén 1978-tól kezdődő, beruházási korlátozás nagy hatással van az eszközellátásban résztvevő hazai ipar kapacitására is. A megrendelések nagymértékű csökkenése miatt a mobil berendezések és a gépi áttelepítésű szárnyvezetékek gyártása gyakorlatilag leállt. Ez maga után vonja a műszaki fejlesztések stagnálását is.

Összefoglaló főbb megállapítások:

I. A meglevő lehetőségek hatékonyabb hasznosítása érdekében

— El kell érni, hogy az öntözésre berendezett területeken az öntözés-igényes növények (zöldség, cukorrépa, burgonya, szója, vetőmag és szaporítóanyag) vetésszerkezeti aránya javuljon. Ennek érdekében, a termelést integráló szervezeteknek az öntözhető területtel rendelkező gazdaságokat kell előnyben részesíteni.

— Elsősorban az öntözhető területeken, az Alföld térségében kell szorgalmazni a kettős termesztést.

Az új biológiai alapok megteremtésével (super korai kukorica hibridek, Perkó, Tyfon, nyári vetésű burgonyák és zöldség stb.) megnyílt a lehetősége az öntözéses viszonyok közötti másodtermesztés jövedelmező kiterjesztésére, amiben gyorsabban kell előre lépni.

Mindezek egyértelműen szolgálják a VI. ötéves tervre megfogalmazott, fővetésű szántóföldi tömegtakarmány terület csökkentésének lehetőségét.

— Be kell szerezni azokat a vizes technológiára kialakított géprendszereket, amelyekkel a rizsvetésterület tervezett szintrehozása (28 e ha) megvalósítható.

— Fokozottabban kell alkalmazni a hagyományos és kisebb fajlagos beruházási költséggel megvalósítható öntözési eljárásokat, elsősorban a gyepterületeken.

— Intenzívebben kell hasznosítani az új kutatási eredményekre alapozott, altalajlazítással összekapcsolt hígtrágya felhasználási eljárásokat, mind az új, mind a már üzemelő öntözőkapacitás felhasználásával.

— Fokozni kell a termelési rendszerek integráló és szervező tevékenységét, a meglevő kapacitások kihasználása és az öntözésfejlesztések megalapozása területén.

— A vízjogi engedélyek visszamondása következtében a mély fekvésű területeken felszabaduló vízkészleteket elsősorban gyepterületek öntözésére, valamint halászati célokra kell hasznosítani.

A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kidolgozták az ökológiai elvekre épített kapacitáskihasználtság mérésének módszerét. A módszer kísérleti kipróbálása két éven keresztül, 60—80 mezőgazdasági üzem bevonásával megtörtént. Az eredmények alapján az általános bevezetés anyagi- és személyi feltételeit biztosítani kell.

— Rendezni kell a vízjogi engedélyek visszavonásával párhuzamosan az üzemek állóeszközeinek nyilvántartását.

II. Öntözésfejlesztések vonatkozásában

— A mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszú távú fejlesztési koncepciójának elveit az elkövetkező időszakban is iránymutatónak kell tekinteni.

— Időjárási periódusoktól függetlenül egyenletessé kell tenni az öntözésfejlesztés területi volumenét, tekintettel a vízszolgáltató létesítmények átlagos megvalósítási (4—5 év), a hasznosító művek üzemszerű beindulási (2—3 év) idejére.

— Amennyiben az öntözésfejlesztés ingadozó tendenciát mutat az öntözés ipari háttere átprofilirozódik, az eddigiekben jónak minősített műszaki fejlesztés leáll.

— Az érdekelt tárcáknak közös javaslatokat kell mielőbb kidolgozni arra, hogy miként lehet az üzemek anyagi érdekeltségét növelni az öntözésfejlesztések és a kapacitások jobb kihasználása terén.

— Gyorsítani kell a főművek korszerűsítését, rekonstrukcióját. Ezzel biztosítható ugyanis az állagmegóvás, a víztakarékos, pontos vízkormányzás, tehát az együttműködő rendszerekben rejlő üzemviteli lehetőség.

— Tény, hogy hazánkban növekszik a szerepe a termésbiztonságnak, a mezőgazdasági termékek exportképességének, a gyepgazdálkodásban és kettőstermesztésben rejlő lehetőségeknek. Mindezek az intenzív öntözésfejlesztés irányába ható tényezők. A jelenlegi jövedelemszabályozás mellett azonban saját fejlesztési alapból finanszírozott, koncentrált öntözésfejlesztés, illetve rekonstrukció nem valósítható meg. Ez a kapacitások további csökkenéséhez vezet, így a hosszútávú tervek nem realizálódnak.

(Meg kell jegyeznünk, hogy az öntözés jelentősége szempontjából nálunk sokkal kedvezőtlenebb helyzetű, kapitalista gazdálkodást folytató államokban is — pl. Dánia, Belgium infrastruktúrának tekintik az öntözést, fejlesztését állami támogatásban részesítik).

III. Egyéb kérdések terén

— Tovább kell fejleszteni az öntözés szakirányítását ellátó Öntözési Szolgálat tevékenységét.

— Gondoskodni kell arról, hogy az öntözés végrehajtásához szükséges szakembereket képzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztassák.

— Széles körben terjeszteni, propagálni kell a jó és kiváló eredményt elért öntözőgazdaságok eredményeit, módszereit.

— Gyorsítani kell az önkormányzaton alapuló, központi szakirányítás és ellenőrzés alatt álló öntözési társulások létrehozását.

Géczy Károly és dr. Szilárd György

22