Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 7. szám
PROTENVITA '82 az idei őszi BNV-n Érdekes színfoltja volt az idei őszi BNV-nek a Protenvita ’82 kiállítás, amely szemléletes módon érzékeltette azokat a veszélyeket, amelyek földünk létfontosságú javait fenyegetik. A látogatók a sok-sok benyomás hatása alatt nyilván azzal a meggyőződéssel hagyták el a kiállítást, hogy a további bajok megelőzése érdekében konkrét cselekvésekre van szükség és ebből a munkából mindenkinek ki kell vennie a részét: a háziasszonyoknak éppenúgy, mint a termelő üzemek, kutatóintézetek, államigazgatási szervek, tanintézetek stb. dolgozóinak, mivel az élővilág megőrzése jövőnk szempontjából valamennyiünk érdeke. A kiállítás anyaga komplex módon igyekezett bemutatni környezetünk öszszefüggéseit, az egyes környezeti elemek károsodásának kihatásait, következményeit. Az illusztrációként felhasznált fotók, diaképek, grafikonok és a bemutatott filmek jól alátámasztották a nagy „felkiáltójelnek" beillő mondanivalót. Ilyen „felkiáltójelekre" elengedhetlenül szükség van, mert sajnos az emberiség olyan helyzetbe jutott, hogy ma már szinte világszerte küzdeni kell olyan környezeti ártalmak e!llen, amelyek belopakodtak életünkbe. Igen komoly: fogható, látható és érzékelhető valóság az a veszély, mely a technika robbanásszerű fejlődése következtében világszerte megjelent. Míg az emberiség néhány évtizede még magától értetődő természeti javaknak tekintette a tiszta levegőt, a jó ivóvizet, a háborítatlan tájat, addig ma már ezek állagának megóvása igen nagy gondosságot és sok-sok anyagi áldozatot igényel. Az utóbbi évtizedek tudományostechnikai fejlődését, illetve ennek kihatásait mérlegre téve megállapíthatjuk, hogy a gazdasági fejlődés és az emberi környezet között ellentmondásos dialektikus viszony áll fenn. Ui. a környezet minőségi romlásának végső oka gazdasági tevékenység. Az életszínvonal emelésének elsődleges alapját adó gazdasági növekedéshez az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar termelési eredményeinek folyamatos növelése, valamint a közlekedés, a hírközlés, a kereskedelem tevékenységének a termeléssel azonos ütemű bővítése szükséges. Az anyagi javakat előállító és forgalomba hozó népgazdasági ágazatok fejlesztése érdekében az ember beavatkozik a természet rendjébe a bányakincs, a termőtalaj, a vízkészletek és az erdők mind nagyobb mértékű kihasználásával; áttér a nagyüzemi mezőgazdasági és ipari termelésre (növénytermesztés kemizálással és gépesítéssel, nagyüzemi állattenyésztés, iparcikkek gyáripari előállítása) és mind több korszerű (közúti, vasúti, légi) közlekedési igény kielégítésére. A gazdasági növekedés eredményezte életszinvonal-emelkedés lehetővé teszi számára a minden tekintetben több igényt kielégítő városias életmód kiterjesztését; a falusi települések korszerűsítését és az üdülőterületek fejlesztését. Megfelelő intézkedések elmaradása esetén a gazdaságfejlesztésnek ezek a velejárói a természeti és települési környezet minőségének romlását okozhatják, ami egyben fékezőleg hat a további gazdasági növekedésre is. A külszíni fejtés után rendezetlenül visszahagyott bányaterületek rontják a táj esztétikáját és a szabadon hagyott földterületeket málasztó szél, illetve viz révén szennyezik a környék vizeit, levegőjét és károsítják annak növényzetét. A mélyműveléssel alábányászott területeken vízelvonás következtében károsodik a felszíni növényzet, és a területi vízkészlet csökkenése miatt nehezebbé, költségesebbé válik az érintett települések vízellátása, illetve a termelési vízigények kielégítése. A mezőgazdasági hasznosításra igénybe vett földterületeken a gazdasági eredmények növelése céljából bevezetett vegyszeres agrotechnika (műtrágyázás, növényvédő- és rovarirtó vegyszerek) veszéllyel is járhat mind az ember, mind környezete szempontjából. A helytelenül alkalmazott, túlzott adagolású műtrágyázás következtében a nitrogén és foszfor a vizekbe mosódik. A növényvédő és rovarirtó szerek a csapadékkal a talajba, a folyó- és állóvizekbe kerülnek, s így alkalmazási területüknél szélesebb körben fejtik ki hatásukat. A megfelelően nem szabályozott vizek (lefolyás-szabályozás, talajvízszintszabályozás) súlyos károkat (talajpusztulás, szikesedés, művelhető földterületek csökkenése stb.) okozhatnak. A nagyüzemi mezőgazdasági és faipari termelés folyamán koncentráltan nagy mennyiségben kibocsátott különféle hulladékanyagoknak (szerves és szervetlen hulladékok, mérgező vegyi anyagok, pernye, korom, gázok stb.) a környezetbe jutása szennyezi annak elemeit: a talajt, a vizet és a levegőt. A korszerű közlekedési eszközök és egyéb gépi berendezések tömeges elterjedése zaj- és vibrációs ártalmak révén közvetlen, a környezet szennyezésén keresztül közvetett egészségügyi károsodást okoz. A városias életmód kiterjedése a laksűrűség növekedésével, következésképpen a hulladékanyagok (házi szennyvíz, házi szemét, korszerűtlen fűtési módokból származó füstgáz és korom stb.) koncentrálódásával, fajlagos mennyiségének emelkedésével jár együtt. Megfelelő kezelésről, megsemmisítésről való gondoskodás hiányában ezek a hulladékok is számos kárféleség okozói lehetnek. összegezve tehát, a gazdasági növekedéssel és a városiasodási folyamattal párhuzamosan jelentkező környezeti ártalmakból súlyos egészségügyi, gazdasági és esztétikai károk származhatnak. A magyarországi környezeti ártalmak okai is a népgazdaság gyors fejlődésére vezethetők vissza, illetve a városiasodás mértékével hozhatók összefüggésbe. Minél nagyobb fejlettségi fokot ér el valamely ország, rendszerint annál sürgetőbben jelentkezik annak szükségessége, hogy az illető államnak meg kell birkóznia a fokozódó környezetvédelmi problémákkal. A tapasztalatok ui. azt mutatják, hogy minél magasabb az elért fejlettségi fok, rendszerint annál nagyobbak a környezetben okozott károk. Ennek oka elsősorban a leszűkített, egyoldalú vállalati érdekben rejlik, melynek középpontjában a vállalati nyereségcentrikusság áll. Ez a szemlélet igyekszik figyelmen kívül hagyni a termelés következtében előálló környezeti károk elhárítását, illetve azok megelőzését, mivel ez csökkenő tényezőként hat a vállalati jövedelmezőségre. Ez az irányzat még nem is olyan régen sok iparilag fejlett országban nagyon erősen jutott kifejezésre, aminek a következménye az a sok-sok környezeti károsodás, ami aggodalommal tölti el az emberiséget. Az említett törekvéseknek ma már csaknem minden országban igyekeznek a magasabb társadalmi érdekeket figyelembe vevő központi intézkedésekkel elejét venni. Ui. ha ez az irányzat teljesen és minden más szemponttól függetlenül érvényesülne, következménye a környezet további rohamos minőségi romlása volna, ami sok esetben helyrehozhatatlan károkkal járna. A megoldás kulcsa nálunk abban van, hogy a környezetvédelmet a népgazdaság tervszerű fejlesztése integráns részeként értelmezzük és kezeljük. Természetesen annak az elvnek a gyakorlatba történő átültetése, céltudatos, szervezett folyamattá való kialakítása bonyolult, jórészt újszerű feladatot je-A vizek védelme 20
