Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 7. szám

lent. A gazdaságirányítás eszközeinek olyan kifejlesztését, alkalmazását igény­li, hogy a tervezés, szabályozás és in­tézményi rendszer egészét átfogó, kor­szerű mechanizmus akadályozza meg a környezetrombolást; ésszerű mértékig nyújtson lehetőséget a jelentkező prob­lémáknak a gazdálkodó szervezetek keretei közötti megoldására; biztosít­son jogilag is alapot a bővített újrater­melés környezetvédelmi szempontból történő zavartalan működéséhez. A környezetvédelem fentiek szerinti értelmezése egyben azt is feltételezi, hogy a fejlesztési célok meghatározása és megvalósítása során a rendező elv a műszaki, gazdasági és környezetvé­delmi szempontok szintézisének a biz­tosítása. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy aki a közös tu­lajdont képező, vagy korlátozottan ren­delkezésre álló természeti javakban károsodást okoz, az a minőség fenn­tartásáért megfelelő áldozatot vál­laljon, másrészt szüntesse meg a káro­sodást, vagy térítse meg annak anyagi következményeit. A környezeti ártalmak fokozódása kö­vetkeztében világszerte sok vita folyik arról, hogy szükségszerű-e a környe­zetrombolás a tudományos-technikai forradalomban? Erre a kérdésre nehéz egyértelmű választ adni. Bizonyos mértékig elkerülhetetlen ve­lejárója az ipari és műszaki fejlődés­nek, de semmiképpen sem szükség­­szerű, hogy a tudományos-technikai forradalom oda vezessen, hogy a kör­nyezetrombolás már az emberiség alap­vető életfeltételeit fenyegesse. A tech­nikai haladás ui. nemcsak kárt tesz az emberi környezetben, hanem azt meg is javítja, kedvező módon át is alakít­ja. Szem előtt kell tartanunk, hogy az emberi környezet nemcsak azoknak a természet adta feltételeknek az összes­sége, amelyeket a múltból örököltünk, hanem azoknak a feltételeknek az összessége is, amelyeket az emberiség a természet átalakítására irányuló cél­tudatos tevékenységével többé-kevésbé maga teremtett és a továbbiakban is teremt, s amelyek azután megint visz­­szahatnak rá. A technika által okozott bajokat a technika és a természet segítségével kell orvosolni. Kellő körültekintéssel a veszély mértéke csökkenthető, a romlás folyamata lassítható, sok helyen vissza lehet állítani az eredeti állapotokat is és megfelelő előrelátással a bajt meg is lehet előzni. Pánikra nincs ok, de meg­felelő elővigyázatosságra feltétlenül szükség van. A további bajok megelőz­hetők, ha az emberiség okosan használ­ja fel a rendelkezésére álló eszközö­ket. A kiállítási anyag bőséges információt adott a látogatók számára azokról az eszközökről, amelyek hazánkban meg­találhatók a környezetvédelem fegyver­tárában. Ha ezekkel bátran és okosan élünk, bizton remélhetjük, hogy az utá­nunk következő generáció számára olyan örökséget hagyunk hátra, melyet szívesen vesznek birtokukba. VIZEINK VÉDELME A kiállítást megszemlélő látogatók sokoldalú információt szerezhettek a vizek védelmével összefüggő kérdések­ről, vizeink minőségi állapotáról, az ed­dig megtett és folyamatban levő védel­mi intézkedésekről, az alkalmazott mód­szerekről és eszközökről, továbbá a megoldásra váró feladatokról, tenni­valókról. A gondosan összeállított anyag jól ér­zékeltette, hogy az emberi környezet vé­delmével kapcsolatos erőfeszítések sorában jelentős helyet foglal el az a küzdelem, amely vízkincsünk megóvását célozza. Ez nem csoda, mivel ma már köztudomású, hogy a víz a társadalmi­gazdasági fejlődés alakulásában meg­határozó tényező, hiszen az ember és környezete sokoldalú kapcsolatának jó­formán minden vonatkozása összefügg a vízviszonyokkal. Az ember élete és az ezzel kapcsola­tos szerteágazó tevékenység folytonos beavatkozást jelent a természeti és en­nek során a hidrológiai folyamatokba. Minden ilyen beavatkozás — tekintet nélkül arra, hogy hasznos következ­ménnyel jár — megbontja a természe­tes egyensúlyt, változásokat idéz elő, amelyek gyakran káros hatásokat is vonnak maguk után. A hidrológiai fo­lyamatokba való emberi beavatkozás in­tenzitása fokozódik. Az ezzel kapcso­latos létesítmények száma rohamosan növekszik, s így vízkészleteinket, vala­mint a hidrológiai jelenségeket módo­sító emberi tevékenységek térbeli ki­terjedése is növekvő irányzatot mutat. A víz sajátos akkumuláló munkája a természeti környezetet annyira veszé­lyeztetheti mérgező anyagok felvételé­vel és továbbszállításával, hogy súlyos egészségügyi károsodás, anyagi veszte­ség, végül a természetes létfeltételek nagyarányú pusztulása lehet a követ­kezmény. Ennek hangsúlyozásakor utal­nunk kell arra, hogy a víz a hidrológiai ciklus folyamán és hasznosításakor számottevő hatást tesz a többi környe­zeti elemre, ezért nem lehet közömbös számunkra, hogy ez a hatás milyen jel­legű — pozitív vagy negativ. A víz kör­forgásának anyagi és biológiai sajátos­ságai, ökológiai szerepe, az iránta tá­masztott társadalmi, műszaki, gazda­sági igények növekedése, az édesvizek viszonylag kis mennyisége, a víz egész­ségügyi szerepe, minőségének sokoldalú veszélyeztetettsége megköveteli, hogy a vízkészletek használatában, kezelésé­ben és gondozásában messzemenően érvényesüljenek a korszerű ökológiai alapelvek. A kiállítás rendezői a fentieket igyekez­tek a szemléltetés különböző eszközei­vel — köztük fotókkal, grafikonokkal, beszédes számokkal — érzékeltetni. Ezek segítségével többek között megtudhat­tuk, hogy milyen ma hazánk vízmi­nőségi állapota, megismerhettük a fel­színi vizek szennyezőanyag-terhelési mérlegét, tájékozódhattunk az V. ötéves tervidőszakban megtett vízvédelmi in­tézkedésekről, továbbá a VI. ötéves terv főbb vízvédelmi feladatairól. Az emlí­tetteken túlmenően tájékozódhattunk a vízminőség-szabályozás műszaki be­avatkozásainak különböző módjairól, a vízvédelmi célú építési munkálatok táj­formáló szerepéről, a mesterséges tavak környezeti hatásairól, a szennyezések észlelésének és elhárításának módszerei­ről stb. Kiemelt helyet kapott a kiállí­táson a Balaton védelmével kapcsolatos kérdések bemutatása, ami igen indokolt volt, mivel közvéleményünk élénk figye­lemmel kiséri a tó sorsát. A vízgazdálkodást érintő kiállítási anyagról összegezésként örömmel álla­píthatjuk meg, hogy az érzékletesen mutatta be a víz megnövekedett szere­pét, továbbá a felszíni és felszín alatti vizeinket fenyegető ártalmakat és a ki­alakult helyzet őszinte bemutatásávail mozgósítólag hatott a látogatókra. Bí­zunk abban, hogy a kiállítás hozzájá­rult a vizeink védelmét cselekvőén elő­­segítők táborának gyarapításához. 21

Next

/
Thumbnails
Contents