Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 7. szám
ff f BZ ORSZBGGYULES MEGIBRGYBLTB a vízgazdálkodás időszerű kérdéseit Benépesült a Parlament október 8-án — megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelső államhatalmi népképviseleti testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a KEB elnöke, a KB titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek több vezetője és tagja a diplomáciai páholyokbn foglalt helyet. Jelen voiltak az Országgyűlés őszi ülésszakán a vízügyi szervek vezetői és az OVH vezető munkatársai. A délelőtt folyamán Horváth István belügyminiszter számolt be a közrend és közbiztonság helyzetéről, majd délután Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke emelkedett szólásra, számolt be az Országgyűlésnek a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. A beszámolóhoz kilenc képviselő szólt hozzá, elemezve a beszámolóban elhangzottakat és az OVH elnökének írásbeli beszámolóját a vízgazdálkodás eredményeiről és feladatairól. A beszámoló és az azt követő vita bizonyította, hogy népünk legfelső törvényhozó szerve társadalmi, gazdasági életünk fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségűnek tekinti a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság vízzel való ellátását, ugyanakkor az ágazat munkájának, a vízügyi szolgálat 80 ezres táborának megbecsülését is tükrözte az országgyűlési vita, a beszámoló elfogadása pedig azt jelentette, hogy továbbra is változatlan lendülettel folytathatjuk munkánkat az ágazati célok megvalósításáért. A vízügyi szolgálat dolgozóinak tájékoztatására, az alábbiakban ismertetjük Kovács Antal államtitkárnak, az OVH elnökének a Parlamentben elhangzott szóbeli beszámolóját, majd közöljük az OVH elnökének írásbeli beszámolóját. Ezt követően a beszámoló utáni vita kilenc hozzászólójának rövidíteft felszólalását adjuk közre. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A társadalom fokozódó érdeklődése jut kifejezésre abban, hogy az Országgyűlés öt év múltán ismét beszámoltatja az OVH elnökét a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. A vízgazdálkodás dolgozói örömmel fogadták a (lehetőséget, hogy az Országgyűlés magas fórumán szólhatnak az 1964. évi Vízügyi Törvény céljainak teljesítéséről, gazdasági eredményeikről, gondjaikról, megoldandó feladataikról. Bár az eltelt években, munka közben mindig éreztük az Országgyűlés bizottságainak és a megyei képviselőcsoportok érdeklődését és támogatását, szükségesnek tartjuk a Parlament vitáját és útmutatását, mert a sokrétű vízgazdálkodási feladatok végrehajtásához nyújt szilárd politikai hátteret és erősíti a társadalmi összefogást. írásbeli beszámolónkban összefoglaltuk a számszerű eredményeket, az ország vízgazdálkodásának jellemzőit, ezekhez kapcsolódva kívánok néhány kérdést érinteni kiegészítésként azok közül, amelyek nagy hangsúllyal szerepeltek a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának vitájában és a megyei képviselőcsoportok előkészületi ülésein. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A vízgazdálkodás, a népgazdaság integráns részeként fejlődött — hordozva annak jellemző gondjait is — szolgálta társadalmunk érdekeit, kielégítette gazdaságunk szükségleteit. Az elmúlt években ágazatunkban is megindultak azok a folyamatok, amelyek lehetővé teszik, hogy a vízgazdálkodás nagyobb hatékonysággal teljesítse feladatait. A rendelkezésre bocsátott anyagi és szellemi erőforrások lehetővé tették, hogy összességében teljesítjük a népgazdasági előirányzatokat. Egyenletesebb a lakosság és a termelés vízellátása. A vízkárokat sikerült mérsékelni. Erősödött a vízzel való gazdálkodás és a vízikörnyezet fokozott védelmének felismerése és gyakorlata. Államéletünk fejlődésével együtt formálódott a vízügyi államigazgatási tevékenység. A tanácsok jelentős anyagi ráfordítással és sokoldalú szervező munkával segítik a vízgazdálkodás szerteágazó céljainak megvalósítását. Az országos és helyi érdekek folyamatos egyeztetése elősegíti a súlyponti feladatok megoldását. Szervezettebb a vállalati munka. Sikerült előbbre lépni a vízépítés iparosításában, kezdeti eredményeket hozott a tipizált elemek alkalmazása. Javult a vízgazdálkodás technikai-technológiai színvonala. Legutóbbi országgyűlési beszámolónk óta — beleértve az V. ötéves terv egészét —• a vízügyi szolgálat eddigi legnagyobb fejlesztését, állóeszközállományunk 39%-os bővítését, hajthatta végre. Mindezek együttes hatásaként lényegében zavartalan volt a népgazdaság, 4,5 milliárd m3-nyi vízhasználata; 1 millió fővel nőtt az egészséges vízzel ellátottak száma; 300 községben épült vízmű és olyan nagyvárosokban sikerült kiegyensúlyozottabbá tenni, a vízellátást, mint Miskolc, Debrecen, Pécs, Kaposvár. Szeged és Győr belvárosainak védelmére nagy biztonságot nyújtó partfalak épültek. A vízgazdálkodási infrastruktúra relatív elmaradottságát azonban még nem tudtuk felszámolni. A társadalmi-gazdasági fejlődés a víz és az ember viszonyában sok téren új igényeket és új feszültségeket is létrehozott. Ezek közül a leglényegesebbek; — még mintegy kétmillió ember, az összlakosság egyötöde nem közműves Kovács Antal államtitkár, az OVH elnökének szóbeli beszámolója
