Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 1. szám

Schnorr például az embert a géppel összehasonlítva az em­ber következő előnyeit és magasabb rendű képességeit említi: — reagálás előre nem látott eseményekre (a gépnek programtermészete van); — az észlelés alkalmazása (például tárgyak megkülön­böztetése akkor is, ha a feltételek megváltoztak); — a tapasztalat felhasználása; — érzékenység sokféle ingerrel kapcsolatban (hő, fény, zaj, nyomás), ha az érzékenység határa korlátozott is; — a szerzett információk előre való kihasználásának le­hetősége; — a hangjelzések megkülönböztetése, ha a különféle frekvenciák át is fedik egymást (oéldául radarjelek vétele zaj vagy más zavaró körülmény esetén); — az improvizálás és alkalmazkodás képessége külön­böző eljárások esetén (például valamely oroqramot könnyen és gyorsan megszabni, gyorsan, rövid idő alatt megváltoz­tatni a munka jellegét); — képesség arra, hogy mint szervomotor cselekedjék, amelynek az eszközök széles skálája áll rendelkezésre; — képesség arra, hogy bizonyos túlterhelési feltételek kö­zött cselekedjék, és lehetőség arra, hogy megválassza saját eszközeit; — Ilehetőség az induktív megfontolásra. Schnorr a továbbiakban az ember hátrányaiként és hiá­nyosságaiként a géppel szemben megemlíti a következőket: — téves cselekvés kockázata az ember tulajdonságainak következtében; — nehézségek a fiziológiai határokhoz közeli vagy ezek fölötti esetleges veszélyek észlelésében vagy annak megál­lapításában, hogy a cselekvés ellentétbe kerül-e a szer­zett jártasságokkal; — kis fizikai erő; — nehézségek olyan elhatározásoknál, amelyek rendkívüli emiékezőtehetséqet követelnek meg. Az ember előnyeinek és hiányosságainak számbavétele egy meghatározott rendszer megtervezésénél a feladat si­keres megoldásának előfeltétele. Ezért mindig figyelembe kell venni az ember és a gép funkcionális lehetőségeit és ezeket kölcsönösen össze kell hasonlítani. Ezek után a műszaki berendezés szemszögéből tekintsük át a jelzőberendezések kérdéseit. Az ember-gép rendszeren belül jelzőberendezésnek neve­zünk minden olyan berendezést, amely információkat szol­gáltat a fennálló helyzetről vizuállis, auditív, tapintási, eset­leg más szenzoros utak közvetítésével. A vizuális jelzőberendezések központi problémája gyors és pontos olvashatóságuk. A teljesítmény ismérve ezért a gyorsaság és a pontosság. A láthatóság szempontjából e ténvezők fontosak: naqyság, fény, kontraszt, szín; az olvas­hatóság szempontjából: a számok, betűk nagysága, a ré­szecskék elosztása a skálán, jelek és mértani jelképek, a betűk és számok optimális formája, a ielzők szerkezete. Az auditív jelzőberendezések nemcsak az igen-nem típusú információk céliaira alkalmasak, hanem komplex informá­ciók közlésére is az amplitúdó, a frekvencia, a moduláció stb. segítségével. A MÉRNÖKPSZICHOLÓGIA LEGFONTOSABB FELADATAI A mérnökpszichológia mai legfontosabb feladatai a követ­kezőkben foglalhatók össze: 1. Az ember-gép rendszer általános problémái A rendszer elemzése, a rendszer modellezése. 2. Vizuális bemenetek, információk és folyamatok A látási analizátor, annak tulajdonságai és kapacitása. A jelzőberendezések szerkesztésének általános alapelvei, a látási információk kódolásának módjai, a természetes és mesterséges világítás (intenzitás, szín, reflexek, vakítás stb.), a látás területén ható jelzőberendezések típusai (skálákkal ellátott jelzőberendezések, számlálók, jelzőfények, diagramok. 3. Auditív bemenetelek, információk és folyamatok A hallási analizátor, annak tulajdonságai és kapacitása, a hallás területén ható információk kódolásának módjai, a hallás területén ható információk és a háttér zajossága, a hallhatóság, az érthetőség, a rejtés, az ipari zaj stb. 4. Más szenzoros bemenetelek és folvamatok A tapintási észlelés, a hő, a mozgás, az idő érzékelése, a tapintási jelzőberendezések és ezek szerkezete a megkü­­lönböztethetőság szempontjából stb. 5. A jelző, és vezérlőberendezések integrálása A jelző, és a vezérlőberendezések csoportosításának alap­elvei, a berendezések jelentősége, funkciója, kezelési frek­venciája, vezérlés iránya, a funkcionálisan összekapcsolt ele­mek grafikai és szintetikai megoldása stb. szerint. 6. A panelek, konzolok, vezérlőasztalok szerkezete és elhelyezése A panelek csoportosítása, tekintetbe véve egy vagy több operátor tevékenységét, fülkék szerkezete és elhelyezése stb. 7. Antropológiai és fiziológiai szempontok az ember-gép rendszerében Az ember antropometriai értékei, fiziológiai kapacitása (mozdulatai, ezek kiterjedése, erő, frekvencia, látóhatár, tér­beli orientáció), a munkahelyi bútorzat, mint például mun­kahelyi ülőhelyek szerkezete, a panelek mérete, hatótávol­ság, be- és kilépés a munkahelyen, menekülési lehetőségek balesetek előfordulásakor stb. 8. Külső környezeti tényezők, amelyek az ember-gép rend­szert befolyásolják Ilyenek például a világítás, a színtechnikai elrendezés, a zaj, a rezgés, a mikrokllimatikai viszonyok, a klimatikai vi­szonyok, a sugárzás, a toxikus anyagok, a gyorsulás stb. 9. Az emberrel szemben támasztott követelmények az em­ber-gép rendszerben A gépek, berendezések kezelőinek képességeivel, jártas­ságaival és szakismereteivel kapcsolatos követelmények, az operátorok kiválasztásának és kiképzésének kérdései, a mun­ka- és a pihenőidő beosztása, az elszigeteltség és magány érzése, a társadalmi értékelés, az életkor kihatása a pszichi­kai funkciókra és a szenzoros folyamatokra stb. A műszaki fejlettség jelenlegi szakaszára a munkafolyamat központi irányítása jellemző. Az ember sok esetben nincsen a gép közvetlen közelében, de éppen azért, mert nagyobb terme­lési egységeket irányít, van szükség különleges munkahelyi eqvségek kialakítására, amelyeket irányító-kabinoknak, ve­zérlőhelyiségeknek stb. neveznek. E munkahelyeken, ame­lyekre jellemző a nagyszámú jelző- és vezérlőberendezés összpontosítása, az egyes berendezéstípusok konstrukciójával kapcsolatos feladatokhoz újabbak társulnak, amelyek pszi­chológiai és fiziológiai problémákkal függnek össze, mint például az irányító munkahelyek optimális berendezése, a panelek elhelyezése, belső struktúrája, a kitekintési tehe­tőségek, a jelző- és a vezérlőberendezések közti funkcionális kapcsolat stb. Az említett alapelvek alkalmazása feltételezi a munkate­vékenység elemzését az információszerzés módjára, vagyis a jelzőberendezések használatának és kezelésének, tehát a kezeiőberendezések használatának módjára való tekintettel. Emellett figyelemmel kell kisérni az alkalmazás gyakorisá­gát, teljes időtartamát és sorrendiségét. Néha kívánatos az operátor tapasztalatait is felhasználni, ha még tervről van szó, hogv a modellezés során meatalálják a megoldást. A munkahely tervezésében felmerülő további fontos kérdés: az anatómiai tényezők figyelembevétele. Ide tartoznak a munkahelyi bútorzat, vagyis az ülő alkalmatosságok, a mun­kaasztalok stb. szerkezetének kérdései, és a kezelőberende­zések elhelyezése a térben, tekintettel az ember antropomet­riai értékeire. Mindezek a követelmények, amelyeket itt most az „ember­gép rendszerrel” kapcsolatban vázlatosan érintettünk, azt bi­zonyítják, hogv szerteágazó ismeretekre van szükség a víz­ügyi ágazatban is a qéoek, berendezések különböző típusai­nak megválasztásával és üzemeltetésével, továbbá az ezeket kezelő dolaozók kiválasztásával, képzésével és továbbképzésé­vel kapcsolatban egyaránt. Ezt parancsolóan megkövetelik a gazdasáaossáqi szempontok, vagyis a rendelkezésre álló technikai bázis eredményes kihasználása. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogv a rendelkezésünkre álló erőforrásokat kellő ha­tékonysággal tudjuk mozgósítani a fokozódó vízgazdálkodási feladatokat közmeqelégedést kiváltó véarehaitása érdekében. A gazdaságossági szempontok mellett természetesen a dolgozók munkabiztonságának fokozása és egészséqi álla­potuk megóvása is megköveteli az „ember-gép redszerrel" kapcsolatos követelmények ismeretét és érvényre juttatását. Ui. arra kell törekedni, hogv az egyes munkahelyeken minél kevesebb baleset forduljon elő és minél kevesebb károsodás következzen be a dolgozók eqészséai állapotában, szem előtt tartva, hogy nálunk az ember a legfőbb érték. Dr. László Ferenc 18

Next

/
Thumbnails
Contents