Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 1. szám

Schnorr például az embert a géppel összehasonlítva az ember következő előnyeit és magasabb rendű képességeit említi:

— reagálás előre nem látott eseményekre (a gépnek programtermészete van);

— az észlelés alkalmazása (például tárgyak megkülönböztetése akkor is, ha a feltételek megváltoztak);

— a tapasztalat felhasználása;

— érzékenység sokféle ingerrel kapcsolatban (hő, fény, zaj, nyomás), ha az érzékenység határa korlátozott is;

— a szerzett információk előre való kihasználásának lehetősége;

— a hangjelzések megkülönböztetése, ha a különféle frekvenciák át is fedik egymást (oéldául radarjelek vétele zaj vagy más zavaró körülmény esetén);

— az improvizálás és alkalmazkodás képessége különböző eljárások esetén (például valamely oroqramot könnyen és gyorsan megszabni, gyorsan, rövid idő alatt megváltoztatni a munka jellegét);

— képesség arra, hogy mint szervomotor cselekedjék, amelynek az eszközök széles skálája áll rendelkezésre;

— képesség arra, hogy bizonyos túlterhelési feltételek között cselekedjék, és lehetőség arra, hogy megválassza saját eszközeit;

— Ilehetőség az induktív megfontolásra.

Schnorr a továbbiakban az ember hátrányaiként és hiányosságaiként a géppel szemben megemlíti a következőket:

— téves cselekvés kockázata az ember tulajdonságainak következtében;

— nehézségek a fiziológiai határokhoz közeli vagy ezek fölötti esetleges veszélyek észlelésében vagy annak megállapításában, hogy a cselekvés ellentétbe kerül-e a szerzett jártasságokkal;

— kis fizikai erő;

— nehézségek olyan elhatározásoknál, amelyek rendkívüli emiékezőtehetséqet követelnek meg.

Az ember előnyeinek és hiányosságainak számbavétele egy meghatározott rendszer megtervezésénél a feladat sikeres megoldásának előfeltétele. Ezért mindig figyelembe kell venni az ember és a gép funkcionális lehetőségeit és ezeket kölcsönösen össze kell hasonlítani.

Ezek után a műszaki berendezés szemszögéből tekintsük át a jelzőberendezések kérdéseit.

Az ember-gép rendszeren belül jelzőberendezésnek nevezünk minden olyan berendezést, amely információkat szolgáltat a fennálló helyzetről vizuállis, auditív, tapintási, esetleg más szenzoros utak közvetítésével.

A vizuális jelzőberendezések központi problémája gyors és pontos olvashatóságuk. A teljesítmény ismérve ezért a gyorsaság és a pontosság. A láthatóság szempontjából e ténvezők fontosak: naqyság, fény, kontraszt, szín; az olvashatóság szempontjából: a számok, betűk nagysága, a részecskék elosztása a skálán, jelek és mértani jelképek, a betűk és számok optimális formája, a ielzők szerkezete.

Az auditív jelzőberendezések nemcsak az igen-nem típusú információk céliaira alkalmasak, hanem komplex információk közlésére is az amplitúdó, a frekvencia, a moduláció stb. segítségével.

A MÉRNÖKPSZICHOLÓGIA LEGFONTOSABB FELADATAI

A mérnökpszichológia mai legfontosabb feladatai a következőkben foglalhatók össze:

1. Az ember-gép rendszer általános problémái

A rendszer elemzése, a rendszer modellezése.

2. Vizuális bemenetek, információk és folyamatok

A látási analizátor, annak tulajdonságai és kapacitása. A jelzőberendezések szerkesztésének általános alapelvei, a látási információk kódolásának módjai, a természetes és mesterséges világítás (intenzitás, szín, reflexek, vakítás stb.), a látás területén ható jelzőberendezések típusai (skálákkal ellátott jelzőberendezések, számlálók, jelzőfények, diagramok.

3. Auditív bemenetelek, információk és folyamatok

A hallási analizátor, annak tulajdonságai és kapacitása, a hallás területén ható információk kódolásának módjai, a hallás területén ható információk és a háttér zajossága, a hallhatóság, az érthetőség, a rejtés, az ipari zaj stb.

4. Más szenzoros bemenetelek és folvamatok

A tapintási észlelés, a hő, a mozgás, az idő érzékelése, a tapintási jelzőberendezések és ezek szerkezete a megkülönböztethetőság szempontjából stb.

5. A jelző, és vezérlőberendezések integrálása

A jelző, és a vezérlőberendezések csoportosításának alapelvei, a berendezések jelentősége, funkciója, kezelési frekvenciája, vezérlés iránya, a funkcionálisan összekapcsolt elemek grafikai és szintetikai megoldása stb. szerint.

6. A panelek, konzolok, vezérlőasztalok szerkezete és elhelyezése

A panelek csoportosítása, tekintetbe véve egy vagy több operátor tevékenységét, fülkék szerkezete és elhelyezése stb.

7. Antropológiai és fiziológiai szempontok az ember-gép rendszerében

Az ember antropometriai értékei, fiziológiai kapacitása (mozdulatai, ezek kiterjedése, erő, frekvencia, látóhatár, térbeli orientáció), a munkahelyi bútorzat, mint például munkahelyi ülőhelyek szerkezete, a panelek mérete, hatótávolság, be- és kilépés a munkahelyen, menekülési lehetőségek balesetek előfordulásakor stb.

8. Külső környezeti tényezők, amelyek az ember-gép rendszert befolyásolják

Ilyenek például a világítás, a színtechnikai elrendezés, a zaj, a rezgés, a mikrokllimatikai viszonyok, a klimatikai viszonyok, a sugárzás, a toxikus anyagok, a gyorsulás stb.

9. Az emberrel szemben támasztott követelmények az ember-gép rendszerben

A gépek, berendezések kezelőinek képességeivel, jártasságaival és szakismereteivel kapcsolatos követelmények, az operátorok kiválasztásának és kiképzésének kérdései, a munka- és a pihenőidő beosztása, az elszigeteltség és magány érzése, a társadalmi értékelés, az életkor kihatása a pszichikai funkciókra és a szenzoros folyamatokra stb.

A műszaki fejlettség jelenlegi szakaszára a munkafolyamat központi irányítása jellemző. Az ember sok esetben nincsen a gép közvetlen közelében, de éppen azért, mert nagyobb termelési egységeket irányít, van szükség különleges munkahelyi eqvségek kialakítására, amelyeket irányító-kabinoknak, vezérlőhelyiségeknek stb. neveznek. E munkahelyeken, amelyekre jellemző a nagyszámú jelző- és vezérlőberendezés összpontosítása, az egyes berendezéstípusok konstrukciójával kapcsolatos feladatokhoz újabbak társulnak, amelyek pszichológiai és fiziológiai problémákkal függnek össze, mint például az irányító munkahelyek optimális berendezése, a panelek elhelyezése, belső struktúrája, a kitekintési tehetőségek, a jelző- és a vezérlőberendezések közti funkcionális kapcsolat stb.

Az említett alapelvek alkalmazása feltételezi a munkatevékenység elemzését az információszerzés módjára, vagyis a jelzőberendezések használatának és kezelésének, tehát a kezeiőberendezések használatának módjára való tekintettel. Emellett figyelemmel kell kisérni az alkalmazás gyakoriságát, teljes időtartamát és sorrendiségét. Néha kívánatos az operátor tapasztalatait is felhasználni, ha még tervről van szó, hogv a modellezés során meatalálják a megoldást.

A munkahely tervezésében felmerülő további fontos kérdés: az anatómiai tényezők figyelembevétele. Ide tartoznak a munkahelyi bútorzat, vagyis az ülő alkalmatosságok, a munkaasztalok stb. szerkezetének kérdései, és a kezelőberendezések elhelyezése a térben, tekintettel az ember antropometriai értékeire.

Mindezek a követelmények, amelyeket itt most az „embergép rendszerrel” kapcsolatban vázlatosan érintettünk, azt bizonyítják, hogv szerteágazó ismeretekre van szükség a vízügyi ágazatban is a qéoek, berendezések különböző típusainak megválasztásával és üzemeltetésével, továbbá az ezeket kezelő dolaozók kiválasztásával, képzésével és továbbképzésével kapcsolatban egyaránt. Ezt parancsolóan megkövetelik a gazdasáaossáqi szempontok, vagyis a rendelkezésre álló technikai bázis eredményes kihasználása. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogv a rendelkezésünkre álló erőforrásokat kellő hatékonysággal tudjuk mozgósítani a fokozódó vízgazdálkodási feladatokat közmeqelégedést kiváltó véarehaitása érdekében.

A gazdaságossági szempontok mellett természetesen a dolgozók munkabiztonságának fokozása és egészséqi állapotuk megóvása is megköveteli az „ember-gép redszerrel" kapcsolatos követelmények ismeretét és érvényre juttatását. Ui. arra kell törekedni, hogv az egyes munkahelyeken minél kevesebb baleset forduljon elő és minél kevesebb károsodás következzen be a dolgozók eqészséai állapotában, szem előtt tartva, hogy nálunk az ember a legfőbb érték.

Dr. László Ferenc

18