Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 1. szám
Д VITUKI Számítástechnikai Szolgálatánál Vízrajzi adatok közreadási lehetőségei Közel százéves a magyar Vízrajzi Szolgálat. Működése során a felhalmozódott alapadatok és prognosztikai információk — a nyersanyag és az energia mellett — gazdag erőforrást kínálnak. A vízrajzi adatok az intenzív gazdálkodás rendszerében új felhasználási területekre is kiáramlónak, és jobb funkciókkal gazdagodnak: fontos szerepük van az infrastruktúra és a termelés fejlesztésével kapcsolatos döntések optimalizálásában és a kockázatvállalások becslésében. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Vízrajzi Intézetében, valamint a vízügyi igazgatóságoknál tárolt és a szervezett áramlásban levő vízrajzi adatok hozzáférhetősége, — az adatcsere megkönnyítése, gyorsítása — az irányítás, a kutatás, a tervezés, a műszaki fejlesztés, az üzemeltetés területén dolgozók számára idő- és költség-megtakarítást jelent. Mindezek figyelembevételével az utóbbi években előtérbe került a központi és a területi vízrajzi információrendszerek adatszolgáltatásának erősítése. Ebben központi szerepet játszik — a nem hagyományos adatgyűjtési módszerek elterjedése mellett •—■ az adatfeldolgozás, -tárolás és -közreadás számítógépesítése. A vízrajzi adatszolgáltatás és adatcsere számítógépesítése a tudománypolitikai irányelvek érvényesítéséhez is hozzájárul. Ennek megfelelően a VI. ötéves terv kiemelt vízgazdálkodási feladatai között szerepéi a vízrajzi információrendszer fejlesztése, a tájékoztató funkciók erősítése. A VITUKI számítástechnikai berendezései az 1970-es évek legelején kezdtek működni. Először HP 9100-as, majd HP 9810-es asztali kalkulátor (rajzgéppel, nyomtatóval, írógéppel, kazettás egységgel, optikai jeiolvasóval, lyukszalag-olvasóval) segítette a vízrajzi munkát. 1973-ban érkezett a 1010 BM típusú számítógép (R 10), amely — ma már kettő fix-fejes mágneslemezes tároló, négy mágnesszalag-egység, kettő sornyomtató, kettő kártyaolvasó, kettő lyukszalag-lyukasztó, kettő lyukszalagolvasó, kettő konzol írógép, egy VDT displayból álló — népes perifériacsalád központi vezérlő gépe 64 Kbyte-os operatív távkiépítéssel. Az offline gépteremben a gépparkot kiegészíti öt kártyalyukasztó, kettő lyukszalagra rögzítő görbekövető, digitalizáló gép, egy 70 cmX1 m-es rajzgép, valamint három Optima 528 típusú szervezőautomata. A kettőzött perifériák az egymásnak rendelkezésre állást fokozó tartozékai. A második példányok sebessége kétháromszorosa az eredeti perifáriák sebességének. A hardware erőforrások mellett megemlítjük a gépidőt, amiből gépenként napi 12 órát vehet igénybe a felhasználó. A hasznosan eltöltött produktív R 10 gépidő éves szinten meghaladja a 2000 órát (lásd fotó). Gyári programok közül megemlítünk: 80 Hewlett—Packard programot, gyakorlatilag a teljes VIDEOTON alapsoftwaret és a további gyári VT-program termékekből a file-kezelő programrendszereket, valamint a műszaki-tudományos alkalmazási programjainkat. Saját készítésű programok között szerepel kb. 50 db HP és kb. 40 db R 10 programcsomag. Külön szólni kell a saját készítésű mágnesszalagos file-kezelő B9T nevű rendszer programunkról. Ez lehetővé teszi, hogy a két 800 Kbyte-os diszk közvetítésével gépi program könyvtárainkat és adattárainkat — a mágnesszaiagos file-ок formájában — mágnesszalagon őrizzük mintegy végtelen méretűre terjesztve a háttértárat. Viszont a 64 Kbyte-os operatív tár és a 2X800 Kbyte-os nem cserélhető mágneslemezes háttér igényeinkhez viszonyítva kicsinek bizonyul. így operációs rendszerünk összesen 8 db 2400 láb hosszú (740 méter, kb. 160 Mbyte) mágnesszalag-terkercsen helyezkedik el. A mágnesszalagos file-ok száma már meghaladta a 700-at. Ebből 95% a felhasználóké. А B9T program teremtette lehetőségek alátámasztják számítóközpontunk nyitott (open shop) jellegét. A felhasználó közvetlenül, rövid válaszadási idővel a számítógépet eszközként használja munkájához. Erőforrásaink sorában nem utolsósorban említjük meg a a gépparkot üzemben tartó, a hardwaret és a softwaret fejlesztő összeszokott személyzetet. Oktató-segítő tevékenységük jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a VITUKl-ban ma már több mint 70 felhasználó, rutinos törzstag veszi igénybe önállóan és rendszeresen számítástechnikai berendezéseinket. Teljes számítógépes kapacitásunknak közel 90%át a vízrajzi tevékenység elősegítésére használjuk fel. A számítógéppel segített vízrajzi tevékenységnek a következőkben csak arról a részéről szólunk, amely kapcsolatos a számítógéppel előállított vízrajzi adatokkal, azok közreadási lehetőségével és a közreadás gyakorlatával. A VITUKI Vízrajzi Intézetének egyik fontos, állandó jellegű feladata a nevéből is következően: a vízrajz. Az ide vonatkozó adatokat közzétevő két „nagy öreg" szervezeti egység a 100 éves múltra visszatekintő Országos Vízjelző Szolgálat és a Központi Vízrajzi Adattár. Az utóbbi években mindkettő olyannyira kapcsolatba került a számítógéppel, hogy jelentős adatmennyiség jutott és jut számítógépes adathordozóra, ahonnan az közvetlenül is közreadható. A VITUKI-ban évek óta nagy arányokban folyik az automata vízállásírók által rajzolt vízállásgörbék, regisztrátu-A ViTUKI Számítástechnikái Szolgálata által üzemeltetett Számítóközpont részlete 19
