Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 5. szám

A vízellátás területén a regionális vízművállalatok rendel­keznek kiépített rádióhálózattal, amely növeli az üzembizton­ságot és gyorsabbá teszi a hibaelhárító szolgálatot. Feladatként jelentkezik a vízügyi ágazati felügyelet alatt álló tanácsi víz- és csatornaművek rádióhálózatainak kiépí­tésénél a koordinációs tevékenység ellátása. A vízellátó rendszereknél már napjaink nyitott kérdéseként jelentkezik a jelzőátvitel vezeték nélküli megoldása. Vízügyi szerveinknél az URH-hálózat mellett természetesen nem nélkülözhető a vezetékes hírközlő rendszer sem, amely­nek nemcsak ár- és belvízvédekezési szempontból van jelen­tősége, hanem az ún. „békeidőszak" feladatainak ellátásá­nál is. Repülőgépek, helikopterek a vezetés szolgálatában A vízügyi szervek vezetőinek munkáját nagyban elősegítik a repülőgépek és helikopterek, mégpedig elsősorban az ár- és belvízvédekezéssel, valamint a vizek elszennyeződésének védelmével összefüggő feladatok ellátása terén, de számos más vonatkozásban is (pl. kivitelezést megelőző műszaki ter­vezések, szemlék, légifelvételek stb.). A hatékony védekezés alapfeltétele, hogy a védelemveze­tés az állandóan változó helyzetről a lehető leggyorsabban információt nyerjen és a legfrissebb információk birtokában hozza meg döntéseit. Ennek ma már szinte nélkülözhetetlen eszközei a repülőgépek és helikopterek. A gépek megfelelően biztosítják a légi felderítés végrehajtását és a felderítés eredményeinek légi fényképezés útján történő rögzítését. A védekezésben részt vevő légi, vízi- és szárazföldi egysé­gek ultrarövid hullámú adó-vevő készülékekkel való ellátása lehetővé teszi, hogy az utasítások közvetlenül a repülőgépből legyenek megadhatók. A helikopterek vonatkozásában az a tény, hogy a le- és fel­szálláshoz igen kis terület szükséges, az alábbi felhasználási lehetőségeket adja: — a veszélyeztetett helyeken leszállva, a szakemberek a helyszínen dönthetnek a teendőkről; — mentés vízből, elöntött területekről, elzárt terület ellátása a szükséges felszereléssel, élelemmel; — jégrobbantási feladatok elvégzésének lehetővé tétele; — darufeladatok ellátása; — vízszennyezés esetén mintavétel. A darufeladatoknál adott esetben különös jelentősége van nagy helikopter alkalmazásának (4—5 tonna teheremelő­­képességgel). Deponált készletből közeli szállítással a gát­szakadás-veszélyes helyek erősítése, a szakadás elzárásának gyorsítása végezhető el az előre elkészített „csomagok" le­­helyezésével. Az osztagok különböző felszerelésének (tehergépkocsi, két­éltű, ponton, csónak, kompresszor stb.) helyszínen történő le- és felrakása megoldhatatlan feladat lehet hagyományos mó­don sáros, elöntött területen, míg a helikopter segítségével az megoldható. Bizonylatok, nyomtatványok Az információs rendszer és a folyamatok szervezésének nélkülözhetetlen segédeszközeit képezik azok a különféle űrlapok, bizonylatok és nyomtatványok, amelyeken a gazda­sági eseményeket rögzítik. Vízügyi szerveinknél általában több száz féle bizonylat és nyomtatvány található. Ezek kiállításának és kitöltésének mód­jára, alkalmazására, kezelésére, valamint a továbbításukra vonatkozó szabályozást bizonylati rendnek nevezik. A bizonylati rend kialakítása, a bizonylatok és nyomtat­ványok tervezése és szerkesztése a vezetés fontos feladata, mivel a megfelelően kialakított bizonylati rend és jól szer­kesztett bizonylat az alapja a pontos, gyors, termelékeny adat­­feldolgozásnak, a megbízható és tájékoztatást időben nyújtó információs rendszernek, az eredmények helyes kimutatását biztosító megfelelő költségelhatárolásoknak. A nyomtatvány mint a különböző feladatok végrehajtásá­nak eszköze megszabja az ügyviteli munka végzésének mód­ját és lehetőségeit. Végső soron ezen, a bizonylatok, nyom­tatványok helyes és célszerű kialakításán, a bizonylati rend megfelelő szabályozásán múlik az egész adatfeldolgozási és információs rendszer működése. A bizonylati rend szervezésénél alapvető, hogy a bizonyla­toknak, valamint nyomtatványoknak a szervezés során kiala­kított munkafolyamatokhoz kell alkalmazkodniok. Ezért csak a munkafolyamatok kialakítása után, azok pontos ismereté­ben lehetséges a megfelelő bizonylati rendet megszervezni és a gyakorlatban könnyen kezelhető, jól áttekinthető bizony­latokat megszerkeszteni. Természetesen a bizonylatok és nyomtatványok kialakí­tása függ az alkalmazott szervezési és ügyviteltechnikai eszközöktől is. Az átírásos rendszerek, a könyvelőgépek, a lyukkártyarendszerű adatfeldolgozás stb. nyomtatványainak tervezésénél és szerkesztésénél különleges szempontokat kell figyelembe venni. A bizonylati rend szervezése, jó kialakítása igen aprólékos és részletekbe menő szervezést igényel, melynek során sza­bályozni kell: — a bizonylatok alakját, tartalmát, kitöltésük módját, — kiállításuk helyét és időpontját, — az események, műveletek rögzítésére (adatrögzítés) vo­natkozó előírásokat, — a bizonylatod kezelésére, feldolgozására, kiértékelésére, vonatkozó szabályokat, — az egyes vállalati, intézményi stb. szervek által végzendő ellenőrzési tevékenységeket, továbbá a — bizonylatok útját, megőrzésük módját és helyét. Az egyes folyamatkiaiakításoknál nagy súlyt kell helyezni a bizonylatok megfelelő továbbításának szervezésére is. Az irányítás elengedhetetlen alapfeltétele ugyanis, hogy az in­formációk megfelelő időben álljanak rendelkezésre. Az adatok, információk tárolásának és megőrzésének eszközei Az információk hasznosíthatóságának egyik feltétele, hogy a vezetés és irányítás számára a szükséges időpontban meg­felelő gyorsasággal, pontosan és megbízhatóan álljanak ren­­kezésre. Ezért igen fontos szervezési feladat az adatok, infor­mációk regisztrálásának, tárolásának, rendszerezésének és megőrzésének megfelelő kialakítása. Ezekhez a feladatokhoz a korszerű eszközök és berendezé­sek ma már széles skálában állnak rendelkezésre. Ide tartoznak: — az adatok, információk nyilvántartására és tárolására szolgáló különféle kartoték- és irattározási rendszerek, vala­mint — az adatok osztályozására és válogatására szolgáló esz­közök, berendezések. Ezeknek a technikai eszközöknek közös feladata, hogy nö­veljék az adatnyilvántartások pontosságát, meggyorsítsák az információs folyamatokat és megkönnyítsék, illetve leegysze­rűsítsék az ügyviteli feladatokat. Kartoték- és irattározási rendszerek Az információk és adatok nyilvántartásának és regisztrálá­sának szervezésénél legfontosabb feladat a megfelelő rend­szerezési és könnyű kiválasztási lehetőségek biztosítása, mivel a tapasztalatok szerint az ezzel kapcsolatos munka nagy része az adatok kereséséből, osztályozásából áll. Az információk, adatok nyilvántartására számos különféle korszerű technikai megoldású, jól kialakított kartoték és irat­tározási rendszer, tárolásukra pedig megfelelően kiépített irattárolók (szekrények, dobozok stb.) állnak rendelkezésre. Ezek nagy mennyiségű adat, bizonylat, irat tárolására úgy vannak kiképezve, hogy megfelelően biztosítják gyors kiválogatásukat és előkeresésüket. Ezenkívül az adott fel­adatnak megfelelő — időrend, tárgy, témakör, terület vagy egyéb jellemző szerinti — áttekintést és rendszerezést nyúj­tanak. A rendszerezésre, kiválaszhatóságra és kezelhetőség megkönnyítésére betű- és számjelzéseket, színvariációkat és egyéb technikai megoldásokat (kiemelkedéseket, bevágáso­kat, különböző alakú jelző lovasokat stb.) alkalmaznak. A korszerű kartoték- és irattározási rendszerek alkalmazása a vezetés szempontjából igen jelentős. Alkalmazásuk nagy­mérvű munkamegtakarításokat eredményez és 20—25%-kal gyorsítja az adatok, információk kikeresését, válogatását és rendszerezését. Dr. László Ferenc 18

Next

/
Thumbnails
Contents