Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 5. szám
azt fejezik ki, hogy az egyes műveleteket milyen sorrendben, mely munkahelyeken, milyen eszközök segítségével lehet végezni. A folyamatok grafikus ábrázolásánál az egyes tevékenységek összefüggését, sorrendjét, a bizonylatok, munkaeszközök stb. útját megfelelő szervezéstechnikai jeleknek összekötő vonalakkal történő kapcsolásával szokásos kifejezni. A grafikus ábrázolás fontos eszköze az információfeldojgozási folyamatok szervezésének is. A gépi adatfeldolgozási munkamenetek ábrázolására — speciális szervezéstechnikai jelekkel — sajátos folyamatábrákat, ún. organogramokat, blokkdiagramokat alkalmaznak, amelyek kifejezik a gépi munkafolyamatok összefüggését, sorrendjét. Programtáblák (irányító táblák) A vezetés munkáját megkönnyítik és gyors áttekinthetőséget biztosítanak a feladatok irányítására, tervezésére, ütemezésére és a végrehajtások mérésére, ellenőrzésére szolgáló, a közhasználatban programtáblák néven ismert különféle készülékek. Bár a gyakorlatban ezeket valóban főként programozásra használják, az elnevezésük mégis helytelen, mert a programozás területén kívül még sok más munkaterületen — különösen a munkahelyek, építésvezetőségek — operatív irányítására, nyilvántartások vezetésére, termelési létszám és egyéb állományi, tervezési és terhelési adatok regisztrálására is eredményesen alkalmazhatók. Célszerűbb ezért ezeket irányító tábláknak nevezni. Az irányító táblák az adatok szemléltető bemutatását célozzák. Nagy előnyük, hogy — áttekinthetőséget biztosítanak, — az emlékezőtehetség igénybevételét csökkentik, — szimbolizálására törekednek, ezáltal az ábrázolások és leolvasások munkáját könnyítik, — a változások regisztrálása könnyen eszközölhető, és a manuális munkák nagy részétől tehermentesítenek, — fokozzák a kombinációs lehetőséget, és lehetővé teszik a változatok gyors összeállítását. A programtáblák különféle kivitelben készülnek. Ismertek vájatos táblák, szabályozható jelzőcsíkos táblák, mozgatható szalagokkal szemléltető táblák és mágneses táblák. A vájatos táblákat pl. horizontális irányban különböző számú vájattal látják el. A vájatokbán papírcsíkokat, esetleg műanyag, vagy fémlapokat lehet elhelyezni. A lemezek, papírcsíkok feliratokkal láthatók el, feltüntetve a tevékenység, művelet nevét vagy más adatokat. Az adatokat jelző csíkokat a tábla felső szélén elhelyezett időskálához viszonyítottan különböző hosszúságra vágják. A terhelés, adatnyilvántartás tehát szalagdiagramnak lászik. A jelzőcsíkok könnyen cserélhetők, színvariációk alkalmazásával különféle változatok összeállítására, kifejezésére és sorrendiségek jelzésére is alkalmasak. Határidők, átadási időpontok stb. külön kis műanyagjelek beállításával is szemléltethetők. A mágneses irányítótáblák papírral bevont mágnesezett lemezből készülnek. A mágnes a különböző alakú, méretű és színű ráhelyezett acéllapocskákat magához vonzza. Alkalmazás szempontjából ezek kezelése és áttekintése a legegyszerűbb. A variációk, tervezési alternatívák szembeállítása itt a legjobb, ez takarít meg legtöbb manuális munkát. A műszaki és gazdasági ügyvitel úgyszólván minden területen alkalmazható, programozástól kezdve műhely és irodahelyiség tervezéséig mindenre. Az ismertetetteken kívül még számtalan technikai kivitelben készülnek irányítótáblák, így pl. kihúzható szalagokkal (orsós, gumizsinóros stb.) szemléltető táblák stb. Diktafonok A vezetés, irányítás hasznos segédeszközei a diktafonok. A vizsgálatok szerint használatuk a diktálási munkáknál mintegy 10°/o°s. a gépírási munkáknál pedig 25—30%-os időmegtakarítást jelent. Jelentős előnyük, hogy a diktálás a gyorsírástól függetlenül történhet, a diktálónak nem kell a gyorsíró íráskészségéhez alkalmazkodnia, a diktált szövegek azonnal visszahallgathatok, a gépírót nem zavarják a diktálás körülményei (pl. telefonok) stb. A kiegészítő berendezésekkel elérhető a szöveg tetszés szerinti visszajátszása, ismétlése, telefonbeszélgetések felvétele, zajmentes lehallgatás stb. A diktafonok ezeken az előnyökön túlmenően a vezetés hasznos eszközei a következők miatt is: a rendelkezéseket, az elvégzendő feladatokat a diktafon azonnal rögzíti. Póthangszóró bekapcsolásával az utasítások, közlemények más távolabbi helyiségekbe is továbbíthatók. Távközléses irányítás és kapcsolatok A központtól területileg távol fekvő egységek újszerű irányítását teszik lehetővé a vezetékes és vezeték nélküli távközléses kapcsolatok. Az e célra szolgáló telex és URH berendezések közvetlen információs kapcsolatokat biztosítanak a központ és a különböző egységek között. A vízügyi szervek területén — figyelembe véve tevékenységük sajátosságait — különösen nagy jelentősége van a korszerű hírközlési hálózat kiépítésének. A vízügyi szolgálatban az ultrarövid hullámú hírösszeköttetés kiépítése 1961. évben kezdődött. A rádióhálózatnak a vízügyi szervezet forgalmi igényei alapján az alábbi két alapvető követelményt kell kielégítenie: 1. Az OVH és a vízügyi szervek központjainak kapcsolatát országos gerinchálózaton keresztül; 2. A vízügyi szervek és alállomások kapcsolatát, a helyi hálózatok kiépítésével'. A vízügyi szolgálat feladataiból adódó különleges sajátosság, hogy ár- és belvízvédekezés idején az ország távol eső területén levő védelmi helyekről, az ott tevékenykedő felderítő gépkocsikról, repülőgépekről, jégtörő hajókról kell biztosítani a kapcsolatot nemcsak a helyi, hanem a budapesti központi védelemvezetés felé is. Az eddig kiépült hálózat lényegében biztosítja a követelményeket. Valamennyi vízügyi igazgatóságnál kiépült a helyi hálózat is, amely rádiókapcsolatot biztosít a szakaszmérnökségek, főépítésvezetőségek, fontosabb munkahelyek és a rádió adóvevő készülékkel felszerelt járművek között. A jégtörő és kitűző hajókat az elsők között kapcsolták be a hírhálózatba. A gerinchálózat és a nagy távolságú összeköttetések megvalósításához — tekintve, hogy az ultrarövid hullámú rádiókészülékek hatótávolsága közelítőleg a látóhatárig terjed — Budapesten magaslati ponton levő központi állomásra, az ország egyes magaslati pontjain reléállomásokra volt szükség. A kiépült rendszer a vízügyi szolgálat szervezetéhez és igényeihez igazodott annak ellenére, hogy a vízügyi szolgálat sajátosságaiból eredően a hálózati és forgalmi igények eltértek a más felhasználók igényeitől, s a hálózat kialakításánál hazai tapasztalatok nem álltak rendelkezésre, mégis sikerült a rendszert a legkorszerűbb formában kialakítani. Az utóbbi évek árvízvédekezéseinél a rádióösszeköttetéseknek különleges jelentőségük volt, a védelmi helyekkel rövid idő alatt létesült hírösszeköttetések eredményesebb védekezést tettek lehetővé. A jégtörőhajópark munkájának összehangolt, a gyorsan változó helyzetnek megfelelő irányítása elképzelhetetlen lenne rádiókapcsolat nélkül. A vízügyi felderítő repülőgépeket nagy megbízhatóságú, kis áramfogyasztású Storno típusú rádiókészülékkel szerelték fel, amelyekkel közvetlenül vagy az országos reléállomások útján, még az ország legtávolabbi helyeiről is továbbíthatják jelentésüket a helyi és a budapesti (központi) védelemvezetés felé. A védelmi feladatok mellett lehetőség van a rádióösszeköttetések felhasználására a vízépítés, mezőgazdasági vízhasznosítás, vízszennyezések elleni védekezés, vízellátás területén is. A vízépítés területén a munkavégzés gazdaságosságát, az irányítás hatékonyságát nagyban emeli az irányító szervek és a munkahelyek közötti rádiókapcsolat. A mezőgazdasági vízhasznosítás területén több éve sikeresen működnek az ideiglenesen létesített helyi hálózatok. Ezáltal vált lehetővé pl. a más hírközléssel nem rendelkező úszó vízkivételi művek üzemének irányítása. A vízszennyezések elleni védekezés ugyancsak gyors rádiókapcsolat megteremtését igényli előre meg nem jelölhető védelmi helyekről a vízügyi szervek központja, illetve Budapest felé. 17
