Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 5. szám

- árszabályozás II. RÉSZ IVÓVIZSZOLGÁLTATÁS Melléklet Termelői díj Területi díjkategória 1968. 1971. 1976. 1978. 1980. 1981. 1. 5,60 5,60 5,80 6,10 8,— 9,— II. 3,50 3,50 3,70 4,— 5,20 6,20 III. 2,10 2,10 2,30 2,60 3,40 4,40 IV. 1,80 — — — — — Átlag 3,74 4,13 5,25 6,23 Fogyasztói díj Kategória A 3,— 3,— В 2,30 2,30 C 1,40 1,40 D 1,— 1,— E 0,90 0,90 F 0,60 0,60 Átlag — 1,25 CSATORNASZOLGÁLTATÁS Termelői dij Területi díjkategória 1968. 1971. 1976. 1978. 1980. 1981. 1. 2,60 2,60 2,80 3,10 3,60 4,20 II. 1,40 1,40 1,60 1,90 2,20 2,80 III. 1,20 1,20 1,40 1,70 2,— 2,60 Átlag 1,85 2,26 2,67 3,28 Fogyasztói díj A 1,80 1,80 В 1,40 1,40 C 0,80 0,80 D 0,50 0,50 E 0,40 0,40 F 0,20 0,20 Átlag — 0,58 írás teljes összege fejlesztési alapba he­lyezhető. A közüzemi ivóvíz- és csatornaszol­gáltatás jövőbeni legfontosabb feladata is az, hogy biztosítsa a lakosság, az ipar, a mezőgazdaság és az intézmény­­hálózat vízszükségletének kielégítését, továbbá a fogyasztóknál keletkezett szennyvizek összegyűjtését és tisztítását. A közüzemi szolgáltatás ellátása, — — miután alapvető lakossági és közületi igények kielégítését is szolgálja és szo­ros kapcsolatban van a település kö­zösségi érdekeivel — elsősorban nem árutermelő feladat, piaci hatások ér­hetik, de az alapvető feladatok végre­hajtását nem gátolhatják. А VI. ötéves tervidőszakban továbbra is a tervszerű központi irányítás és a vállalati önállóságon alapuló kezdemé­nyezés és felelősség helyes összekap­csolása a cél. A vízügyi ág árpolitikája kettős feladatot ró az árhatóságra; a rögzített árformába tartozó szolgáltatá­sok népgazdasági ártervből adódó fel­adatainak érvényesítését, valamint a szabad árformába sorolt termelés és szolgáltatások vállalati árpolitikájának figyelemmel kísérését. Az alapvető te­vékenységeknél a legfontosabb feladat az üzembiztos és folyamatos szolgálta­tás biztosítása és mind a fogyasztók, mind pedig a szolgáltató vállalatok ta­karékosságra (elsősorban is az energia­takarékosságra) való ösztönzése. A fo­gyasztók takarékosságra való ösztönzé­sének egyik eleme a díjakkal valósít­ható meg, ezzel kell összhangban len­ni az egyéb műszaki és adminisztratív előírásoknak, szabályozásoknak. A szol­gáltató vállalatokat leghatékonyabban a ráfordítások csökkentésére — az opti­mális költségszint betartására — az évenkénti díjkiegyenlítéssel lehet konk­rét (mérhető) célkitűzések előírásával ösztönözni. A feladat összetett és bo­nyolult, az elérendő cél, hogy részben a termelési költségcsökkentéssel, rész­ben pedig a fogyasztói díjak reális nö­velésével az állami költségvetést hosz­­szabb távon mentesítsük a teherviselés­től. A cél e területen is az értékará­nyos fogyasztói díjak fokozatos beveze­­*®se' Pap János Vízügyi szemle a Balatonnál független — költséghányada igen ma­gas. — A szolgáltatás alapvető termelési és lakossági szükségletet elégít ki, a he­lyettesíthetőség korlátozott, vagy telje­sen kizárt, emiatt a jövedelmezőségi szempontok másodlagosak. A szolgáltatás sajátos elemei sajátos szabályozást igényelnek. Ennek díjmeg­állapításon kívüli leglényegesebb ele­mei 1974. óta a következők. — Korlátozott nyereségérdekeltségi rendszer került bevezetésre, amely a közüzemi vállalatoknak biztosítja, hogy — a központi bérszínvonal-szabályo­zás keretében — 1982-ben 3,5%-os — adómentes bérfejlesztést valósítsanak meg, az ezt meghaladó ún. önerős bér­­fejlesztés után progresszív bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni. — a bérköltség 5%-át kitevő összegű jutalmazási alapot — az eredmény nagyságától függetlenül — képezhet­nek. — Az állóeszközök után költségként elszámolásra kerülő értékcsökkenési le-Az OVH, a BIB, a Középdunántúli, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat vezetői és szakem­berei június 14-én a Balaton északi part­ján vízügyi szemlét tartottak, amelyre meghívták a sajtó képviselőit is. A szem­le során a Minisztertanács határozata nyomán kialakított vízgazdálkodási és fejlesztési programok kapcsán a meg­szabott határidők betartását vizsgálták meg. Megtekintették egyebek között a balatonfűzfői szennyvíztisztítót, a bala­tonfüredi tisztítóművet és a keszthelyi komposztáló üzemet is. A sajtó népes küldöttségét Balatonfűzfőn dr. Papp Fe­renc az OVH főosztályvezetője köszön­tötte és adott tájékoztatást a Balaton­nál folyó vízügyi munkákról. Ezt kö­vetően Karászi Kálmán vízügyi igazgató a tó vízszintjének és partjának szabályo­zásáról, dr. Hernády Alajos vízügyi igaz­gató pedig a déli part szennyvizének más v'zgyűjtőre történő átvezetéséről tájé­koztatta az újságírókat. A fűzfői, a ba­dacsonyi és a keszthelyi szennyvíztisztító telepek működését Rózsavölgyi Imre a DRW igazgatója mutotta be a vendé­geknek, akik Keszthelyen meghallgat­ták Gaál Ferenc vízügyi igazgató elő­adását is a Kisbalatonnal kapcsolatos munkákról. A vízügyi szemle Rosta Sán­dornak a BIB főtitkárának összegzésével zárult, aki elmondta, hogy a VI. ötéves tervben a Balatonnal kapcsolatos fej­lesztési munkák 50%-őt a vízügy végzi, amellyel a BIB-nek jó munkakapcsola­ta van. Felhívta az újságírók figyelmét mozgósítják a közvéleményt, hogy az emberi fegyelmezetlenséget a minimális­ra csökkenthessék a Balatonnál. Ez a tó — emelte ki a BIB főtitkára — még a természet része és hogy az is marad­jon, abban sokat segíthetnek az újság­írók. — sz. I. — 9

Next

/
Thumbnails
Contents