Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 5. szám

- árszabályozás II. RÉSZ

IVÓVIZSZOLGÁLTATÁS

Melléklet

Termelői díj

Területi díjkategória

1968.

1971.

1976.

1978.

1980.

1981.

1.

5,60

5,60

5,80

6,10

8,—

9,—

II.

3,50

3,50

3,70

4,—

5,20

6,20

III.

2,10

2,10

2,30

2,60

3,40

4,40

IV.

1,80

—

—

—

—

—

Átlag

3,74

4,13

5,25

6,23

Fogyasztói díj

Kategória

A

3,—

3,—

В

2,30

2,30

C

1,40

1,40

D

1,—

1,—

E

0,90

0,90

F

0,60

0,60

Átlag

—

1,25

CSATORNASZOLGÁLTATÁS

Termelői dij

Területi díjkategória

1968.

1971.

1976.

1978.

1980.

1981.

1.

2,60

2,60

2,80

3,10

3,60

4,20

II.

1,40

1,40

1,60

1,90

2,20

2,80

III.

1,20

1,20

1,40

1,70

2,—

2,60

Átlag

1,85

2,26

2,67

3,28

Fogyasztói díj

A

1,80

1,80

В

1,40

1,40

C

0,80

0,80

D

0,50

0,50

E

0,40

0,40

F

0,20

0,20

Átlag

—

0,58

írás teljes összege fejlesztési alapba helyezhető.

A közüzemi ivóvíz- és csatornaszolgáltatás jövőbeni legfontosabb feladata is az, hogy biztosítsa a lakosság, az ipar, a mezőgazdaság és az intézményhálózat vízszükségletének kielégítését, továbbá a fogyasztóknál keletkezett szennyvizek összegyűjtését és tisztítását. A közüzemi szolgáltatás ellátása, — — miután alapvető lakossági és közületi igények kielégítését is szolgálja és szoros kapcsolatban van a település közösségi érdekeivel — elsősorban nem árutermelő feladat, piaci hatások érhetik, de az alapvető feladatok végrehajtását nem gátolhatják.

А VI. ötéves tervidőszakban továbbra is a tervszerű központi irányítás és a vállalati önállóságon alapuló kezdeményezés és felelősség helyes összekapcsolása a cél. A vízügyi ág árpolitikája kettős feladatot ró az árhatóságra; a rögzített árformába tartozó szolgáltatások népgazdasági ártervből adódó feladatainak érvényesítését, valamint a szabad árformába sorolt termelés és szolgáltatások vállalati árpolitikájának figyelemmel kísérését. Az alapvető tevékenységeknél a legfontosabb feladat az üzembiztos és folyamatos szolgáltatás biztosítása és mind a fogyasztók, mind pedig a szolgáltató vállalatok takarékosságra (elsősorban is az energiatakarékosságra) való ösztönzése. A fogyasztók takarékosságra való ösztönzésének egyik eleme a díjakkal valósítható meg, ezzel kell összhangban lenni az egyéb műszaki és adminisztratív előírásoknak, szabályozásoknak. A szolgáltató vállalatokat leghatékonyabban a ráfordítások csökkentésére — az optimális költségszint betartására — az évenkénti díjkiegyenlítéssel lehet konkrét (mérhető) célkitűzések előírásával ösztönözni. A feladat összetett és bonyolult, az elérendő cél, hogy részben a termelési költségcsökkentéssel, részben pedig a fogyasztói díjak reális növelésével az állami költségvetést hoszszabb távon mentesítsük a teherviseléstől. A cél e területen is az értékarányos fogyasztói díjak fokozatos beveze*®se' Pap János

Vízügyi szemle a Balatonnál

független — költséghányada igen magas.

— A szolgáltatás alapvető termelési és lakossági szükségletet elégít ki, a helyettesíthetőség korlátozott, vagy teljesen kizárt, emiatt a jövedelmezőségi szempontok másodlagosak.

A szolgáltatás sajátos elemei sajátos szabályozást igényelnek. Ennek díjmegállapításon kívüli leglényegesebb elemei 1974. óta a következők.

— Korlátozott nyereségérdekeltségi rendszer került bevezetésre, amely a közüzemi vállalatoknak biztosítja, hogy

— a központi bérszínvonal-szabályozás keretében — 1982-ben 3,5%-os — adómentes bérfejlesztést valósítsanak meg, az ezt meghaladó ún. önerős bérfejlesztés után progresszív bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni.

— a bérköltség 5%-át kitevő összegű jutalmazási alapot — az eredmény nagyságától függetlenül — képezhetnek.

— Az állóeszközök után költségként elszámolásra kerülő értékcsökkenési le-Az OVH, a BIB, a Középdunántúli, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat vezetői és szakemberei június 14-én a Balaton északi partján vízügyi szemlét tartottak, amelyre meghívták a sajtó képviselőit is. A szemle során a Minisztertanács határozata nyomán kialakított vízgazdálkodási és fejlesztési programok kapcsán a megszabott határidők betartását vizsgálták meg. Megtekintették egyebek között a balatonfűzfői szennyvíztisztítót, a balatonfüredi tisztítóművet és a keszthelyi komposztáló üzemet is. A sajtó népes küldöttségét Balatonfűzfőn dr. Papp Ferenc az OVH főosztályvezetője köszöntötte és adott tájékoztatást a Balatonnál folyó vízügyi munkákról. Ezt követően Karászi Kálmán vízügyi igazgató a tó vízszintjének és partjának szabályozásáról, dr. Hernády Alajos vízügyi igazgató pedig a déli part szennyvizének más

v'zgyűjtőre történő átvezetéséről tájékoztatta az újságírókat. A fűzfői, a badacsonyi és a keszthelyi szennyvíztisztító telepek működését Rózsavölgyi Imre a DRW igazgatója mutotta be a vendégeknek, akik Keszthelyen meghallgatták Gaál Ferenc vízügyi igazgató előadását is a Kisbalatonnal kapcsolatos munkákról. A vízügyi szemle Rosta Sándornak a BIB főtitkárának összegzésével zárult, aki elmondta, hogy a VI. ötéves tervben a Balatonnal kapcsolatos fejlesztési munkák 50%-őt a vízügy végzi, amellyel a BIB-nek jó munkakapcsolata van. Felhívta az újságírók figyelmét mozgósítják a közvéleményt, hogy az emberi fegyelmezetlenséget a minimálisra csökkenthessék a Balatonnál. Ez a tó — emelte ki a BIB főtitkára — még a természet része és hogy az is maradjon, abban sokat segíthetnek az újságírók.

— sz. I. —

9