Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 5. szám

' '• l- --------» rrrswn -arm A folyékony iszappal terhelt barázdák A szennyviziszap hatását jól mutatja a magasabbra növekedett silókukorica mosnak látszik az iszap kis termőké­pességű talajaink javítására és rekul­tivációs célú hasznosítására is. Meg­oldási változatként kínálkozik komposz­táló adalékkénti, illetve komposztálás utáni elhelyezése is. Szántóföldi elhelyezés A négyéves kutatómunka biztató eredményei alapján 1980-ban meg­kezdtük a folyékony szennyvíziszap üzemi, szántóföldi — kísérleti — el­helyezését. A program feladata, a kis­­parcellás kísérletekhez kidolgozott iszapelhelyezési technológia nagyüzemi alkalmazhatóságának a bizonyítása. A tíz hektár kísérleti területet az Al­­sónémedi „Közös út” Mgtsz biztosítot­ta, 5 év időtartamra. A szakmai irányí­tást a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem (témafelelős: Dr. Ravasz Tibor egyetemi docens), az egészségügyi el­lenőrzést az Országos Közegészségügyi Intézet (témafelelős: Szabó Zoltán tu­dományos munkatárs), az agronómiái feladatokat pedig a termelőszövetkezet végzi. A kísérlet 1980-as és 81-es évében 1,5—1,5 hektárt terheltünk 90—90 t/ha (150 mm 6% sz. a. folyékony iszap ki­juttatása egy alkalommal) iszappal. Jelzőnövényként az első évben szemes cirkot, a második évben silókukoricát termesztettek. Mindkettő növénynél ér­vényesült az iszap pozitív hatása az egész tenyészidőszak alatt. Különösen a silókukorica jelezte az iszapelhelye­zés hatását. Az Országos Közegészségügyi Inté­zet végezte a kihordott iszapok, a ter­helt talajok és a betakarított növények higiénés mikrobiológiai és parazitoló­­giai vizsgálatát. A minták higiénés mik­robiológiai vizsgálata során meghatá­rozták a faecol coliform számot, a fae­­col Streptococcusok mennyiségét, vala­mint Salmonella kimutatást és — a ki­hordott szennyvíziszapok esetében — serotyp azonosítást végeztek. A higié­nés parazitológiai vizsgálatok Ascaris sp., Trichuris sp., Trichostrongylus sp. és Taenia bélféregpeték kimutatására és kvantitatív meghatározására irányul­tak. A talaj, öntisztulási folyamatának kö­vetkezményeként a 0—5 cm-es mély­ségben már májusban (iszapkihelyezés 1981. március) a 25—30 cm-es mély rétegben pedig júliusban megegyezett a kortrollterület mikrobiológiai és pa­­razitológiai képével. A 60—70 cm-es mélységből vett minták nem mutattak szennyvíziszapból eredő szennyezettsé­get. A betakarított silókukorica mikro­biológiai és parazitológiai vizsgálati eredményei egyértelműen igazolták a termény ártalommentes felhasználható­ságát. A nagyüzemi kísérlet első kétévi eredményei alapján megállapítható: — az ún. „barázdateknős" elhelye­zési módra épülő technológia „beilleszthető" a nagyüzemi ter­mesztésbe, — a téli terhelési lehetőséggel meg­oldható a folyamatos elhelyezés, — a mezőgazdaságban általánosan használt gépek alkalmazhatók, — az adott talajadottságok, az al­kalmazott technológia és ellenőr­zések mellett — a viszonylag na­gyobb iszapmennyiségek ellenére — biztosított az ártalommentes el­helyezés, — a kihelyezés nem akadályozta a nagyüzemi művelhetőséget, — a szennyvíziszap talajba juttatása talajjavító hatást is eredménye­zett. Frank István Fővárosi Csatornázási Művek HU KÜLFÖLDI HlREK |||| NSZK vízigényének alakulását vizsgál­ta a Berlini Műszaki Egyetem. A tanul­mány szerint az NSZK összes vízigénye 35 év alatt (2010-ig) megháromszorozó­dik. Ennek több mint felét, 58%-át a villamosenergia-ipar ill. termelés, 39%-át az összes többi ipar és 3%-át fogja csak a lakosság közvetlen fogyasztás­ra és intézményei számára igényélni. SZOVJETUNIÓBAN a Felső-Tisza mel­lékfolyóin a Tereblján (Talabor) és a Rikán (Nagyág) levő víztározóknál vizs­gálták a feliszapolódás mértékét. A ta­pasztalati ill. mérési adatok szerint az utolsó négy évben felgyorsult a fel­iszapolódás mértéke. Megállapították, hogy a közel 25 éves üzemelés alatt a tározók össztérfogata 9%-kal csök­kent, ezen belül a hasznos térfogatrész csökkenése közel 5%, a holt-térnél vi­szont már 25% volt. USA vízügyi-vízgazdálkodási politiká­jának elveit vizsgálták. Meghatározták a víz- és energiatakarékossággal kap­csolatos tennivalókat, a regionális víz­­gazdálkodás korszerűsítésének, javításá­nak lehetőségét. Felvetik esetleges meg­oldásként ill. lehetőségként a víz „vá­sárlását” Kanadától. dr. Szabó Ivánné a VIZDOK tudósítója 7

Next

/
Thumbnails
Contents