Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 4. szám
Szivárgó csatorna építése profilkanalas kotróval Belvízfőcsatorna fenntartása, rézsííkaszálás célgéppel várható. 250 mm-es csapadék esetén 18 000 ha, 300 mm csapadéknál 30 000 ha elöntés várható. A mezőgazdasági termelés jelenlegi szintje már nem bírja el a 3 hetes belvízmentesítési időt. Az élelmiszer-gazdaság tervezett fejlődése dinamikus mezőgazdasági termelésnövekedést feltételez. Ezen belül a növénytermesztés hozamainak emelkedését mindjobban korlátozza a termőhelyi potenciál. Szolnok megyére kiterjedően elkészült egy meliorációs tanulmányterv. Több ötéves tervre szóló feladatot tartalmaz. Állami főművek fejlesztésére 1,4 milliárd forint az előirányzat. Társulati üzemközi művek fejlesztésére 1,9 milliárd forint szükséges. A tanulmányterv 3,5 milliárd forintnyi üzemi feladatot tartalmaz. Mintegy 2 mllliárdra tehető a tanácsi belterületi vízrendezésre fordítandó összeg nagysága. A vázolt feladatok végrehajtása az ezredfordulóra várható. Az ötödik ötéves tervben egymilliárd forint értékű munka készült el. A VI. ötéves terv ismert előirányzata a négy szektorban 1,5 milliárd forint. Tekintélyes és nagyon megbecsülendő az 50%-os növekedési előirányzat. Eredményes végrehajtása csak hatékony együttműködéssel biztosítható. Közvetlen célkitűzésként kezelendő az a feladatcsoport, melynek végrehajtása során a jelenlégi 22 napos elvezetési idő 15 napra csökken, illetve a jelenlegi 22 l/sec/km2 kiépítettség 30—35 l/sec/km2 fajlagos elvezetésre emelkedik. Ennek költségigénye mintegy 5 milliárd forint. A megvalósítás 1990-es évek elejére várható. A tervezett fejlesztés műszaki végrehajtásához az alapvető technikai feltételek ismertek, illetve adottak. A műszaki tudományok és kutatás eddigi eredményei biztosítják a tervezés, kivitelezés indítását. Végrehajtás közben azonban számos probléma vár megoldásra. Ezek közül néhány téma: 1. Az elvezetőrendszerek magassági vonalvezetésének elvei tisztázandók Tanácsok, üzemek, társulatok és vízügyi igazgatóság érdekeltek sorrendben a belterületi vízrendezésben, az üzemi, üzemiköri és főművek fejlesztésében, üzemelésében és fenntartásában. Az érdekek nyilvánvalóan eltérőek. Mindenki a költségek minimalizálására törekszik a maga területén. A négy egymáshoz kapcsolódó, együttműködő rendszer kiépítése során az együttes üzemelés és fenntartás optimumára kell törekedni és ez a népgazdasági érdek. A legkisebb méretű csatorna fenékszintje terep alatt 40 cm. így is mintegy 55 km2-nyi terület gravitációsan nem vízteleníthető. A nagytáblák kialakításával szükségszerű a táblán belüli vízvezető elemek alkalmazása. Ezek során a drénezés esetenkénti és helyenkénti alkalmazása elkerülhetetlen. Ezzel viszont a kezdő fenékmélység a jelenlegi 40 cm-ről 120 cm-re kerül terep alá. Ez azt jelenti, hogy az egész jelenlegi csatornahálózatot 80 cm-ret le kellene süllyeszteni. Ez átlagos szelvénymérettel számolva mintegy 20 millió m3 földmunkát és mintegy 2000 ha földterület kisajátítást jelent. Továbbá közel 10 ezer műtárgy mélyebbre helyezését igényli, végül több tucat szivattyútelepet és ugyanannyi árvédelmi töltésben levő zsilipet kellene lesüllyeszteni. Ez úgy tűnik, nem járható út, de nem is gazdaságos. A csatornák vertikális vonalvezetésének összehangolása keretében 3 feladat megvalósítására kell törekedni. Egyrészt megoldás szükséges a jelenlegi, mintegy 55 km2-t kitevő lefolyástalan terület víztelenítésére. A megoldás a szivattyús átemelést nem nélkülözheti. A drénezett és drénezendő területek túlnyomó részén is azzal kell számolni, hogy a hatékony víztelenítés csak átemeléssel történhet. A harmadik feladat ebben a kérdéscsoportban az esésnövelő szivattyúzás beiktatása, a csatorna szelvények vízelvezető képességének fenntartására, illetve szükséges növelésére. A kis esésű csatornák vízszállítása időnként gyakorlatilag minimális. A szelvényméretek növelésének tucatnyi akadálya merül fel. Esésnövelő szivatytyú beállításával jelenlegi csatornahálózatunk kapacitása növelhető. Amilyen nagy hangsúlyt és sokoldalú vizsgálatot kap a csatornák horizontális vonalvezetése, ugyanolyan nagy figyelmet 'kell fordítani a vertikális vonalvezetésre. Ez utóbbi a fenntartási munkák számbavételénél is meghatározó. Adott helyen és esetekben a szükséges szivattyúkapacitás létrehozása a melioráció kivitelezése során szükséges. Itt említem meg a kettős működésű drének alkalmazásának célszerűségét. 2. A vízgazdálkodási beavatkozások közvetlen célja: a kedvező vízháztartási állapot fenntartása, illetve a vízháztar-Milléri elektromos belvíz átemelő szivattyútelep (Q = 10,0 m3/s) 7
