Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 4. szám
Felépítmény nélküli elektromos automata szivattyútelep gépi gerebbel A Közép-Tisza-vidék vízrendezési feladatai Területűmkor! a vízikárelhárítási tennivalók jó 200 évvel ezelőtt kezdődtek. A hajdan vízjárta mocsaras terület a folyószabályozási, ármentesítési és belvízelvezetési munkálatok nyomán kultúrterületté váilt. Ma már ezen a vidéken szocialista mezőgazdaságúink dinamikusan fejlődik. A vízkáreihárítási művek építése során sók ezer kubikos verejtékező munkával több mint 100 millió m3 földet mozgatott meg. A felszabadulás óta további nagyméretű, komplex fejlesztéseiket végeztünk. Az itt élő lakosság biztonsága, a mezőgazdaság jelenlegi termelési szintje, a területen található ipari kapacitás és infrastruktúra védelme, az élet- és vagyonibiztonság a vízkárelhárítási tevékenység további fejlesztését igényli. Ennek a tevékenységnek jelentős részét a vízrendezési, belvízelvezetés! feladatok jelentik, melynek megoldása komplexen a melioráció keretében végezhető. A Közép-Tisza-vidék 19 belvízrendszere 44 belvízöblözetre oszlik. Kiterjedésük belterületek nélkül 6449 km2. Az összes csatornahossz: 5889 km. Ebből főcsatorna, úgynevezett állami főmű: 1476 km. Az állami főművek kezelését a KÖTIVIZIG végzi. Az üzemközi csatornák hossza 2602 km, ezeket a vízgazdálkodási társulatok kezelik. Az üzemi csatornák hossza 1811 km. A tanácsi kezelésű csatornahálózat hossza: 1150 km, mint belterületi csatornák az üzemi kategóriába sorolhatók. A belterületekkel 6837 fcm2-t kitevő öblözetek belvizei árvédelmi töltésbe épített zsilipeken keresztül gravitációsan jutnak a befogadókba. Magas vízállás esetén szivattyúzással lehet ráemelni a belvizeket a befogadókban levonuló árviízsz'intekre. Az összes rendelkezésünkre álló szivattyúkapacitás: 151 m3/sec. (A gravitációs elvezetési lehetőség mintegy 200 nr'/sec.) A nagy szivattyútelepek száma: 64. A vízrendezési főművek fajlagos vízelvezetése 22 l/sec/ km2. A jelenlegi elvezetési lehetőség 22 napos belvízmentesítést biztosít mértékadó belvíz esetén. A folyamszabályozási és árvédelmi feladatok végrehajtása során kereken 4000 km2 terület ámentesítése történt meg. Belvizes területeink közel 2/3 része tehát mértékadó árvízszint alatt levő árterület. A Közép-Tisza vidékén mintegy 55 km2 olyan mély fekvésű terület található, amelyet gravitációsan nem lehet vízteleníteni, mert alacsonyabban fekszik a csatornák fenékszintjénél. Ezeket a vizeket csak helyi átemeléssel lehet bejuttatni a befogadó csatornába. A drén, mint vízvezető elem széles körű alkalmazása, és a levezetési idő további csökkentése szükségszerűen azt jelenti, hogy további területeken kell szivattyúsán a felesleges és káros vizeket csatornába juttatni. Területünk ímeteorológiai követelményei, viszonyai sem kedvezőek, időjárásunk szélsőségekre hajlamos. Az évi csapadék 80 éves átlagban 536 mm volt. A téli félév átlaga 225 mm, a nyári félév átlaga 311 mm. A legcsapadékosabb év 1952 volt. Ekkor 740 mm csapadék esett. 1904 volt a legszárazabb esztendő, mindössze 346 mm csapadék hullott. Az elmúlt 20 év legcsapadékosabb éve az 1970-es esztendő volt, amikor is működési területünk átlagában 666 mm-t észleltünk. Az 1971-es év volt a legszárazabb, mindössze 347 mim csapadék hullott egész évben. A belvízöblözetekre évenként átlagban 3665 millió m3 csapadék esik. Évente átlagosan 30—50 nap a védekezés időtartama. Az eltávolított káros vizek mennyisége 2—300 millió m3, ami közelítőleg 40 mm csapadéknak felel meg. Az elöntés átlagos területe: 80 km2. 1970-ben 130 napig tartott a védekezés, és összesen 600 millió m:i vizet távolították el, ami megfelel 94 mm csapadéknak. 1970-ben a maximális elöntés 350 km2 volt. 1977-ben 93 napos védekezés során 450 millió m:! belvizet távolítottunk el, ami 70 mm-es csapadék vízmennyiségével egyenlő. Az elöntés nagysága: 250 km2 volt. Az utóbbi 40 esztendő legnagyobb belvízi elöntése 76 000 ha volt 1963-ban. 1966-ban 54 000 ha, 1967-ben 37 000 ha volt az elöntés nagysága. Ezeket követte területi kiterjedésben az 1970. évi 35 000 ha elöntés. 1963-as elöntést megelőző téli félév csapadéka 331 mm volt. Az eddigi megfigyelések alapján ha a téli félév csapadéka 150 mm, akkor nem kell számítani 5000 ha-inál nagyobb elöntésre, ha 200 mm a téli csapadék, akkor mintegy 8000 ha elöntés Dobai belvízfőcsatorna vízhozammérő műtárgya rajzoló vízmércével 6
