Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-03-01 / 3. szám
25 26 27 2ß 29 30 31 1 2 3 4 Oldott oxigén alakulása az oldott oxigén minimumértékei egyre alacsonyabbak voltak, és egyre hoszszabb ideig állandósult az alacsony oldott oxigénérték. Tokajnál a minimum 3,0 mg/J volt, Polgárnál 2,5 mg/l, Tiszafürednél 2,3 mg/l-t mértünk. Természetesen a mintavétel ideje és helye is befolyásolja az eredményeket. A pontosabb kép kialakítása érdekében Tokaj, Polgár és Tiszafüred szelvényében keresztszelvény-vizsgálatainkat bővitettük a hullámtéri vizek vizsgálatával, valamint a mélységi (—2,5 m, —5 m) mintavételezésekkel. A keresztszelvény-vizsgálatok a Tisza Tokaj közúti hid szelvényében jellemzően mutatták a Bodrog Tiszához viszonyítottan alacsonyabb oldott oxigéntartalmának hatását. Ugyanakkor megállapítható volt, hogy a Tisza felsőbb szakaszáról is alacsonyabb oldott oxigéntartalmú víz érkezett. A bal parton mutatkozó magasabb oldott oxigénérték a bal parti hullámtéri vizek kezdetben jobb minőségű, magasabb oldott oxigéntartalmú vizeivel hozható összefüggésbe. A mélységből vett vízminták oldott oxigéntartalma magasabb a felszíni réteghez viszonyítottan, és a Bodrog rosszabb vízminőségének hatása ezek eredményeiben is mutatkozik. A felszíni és mélyebb rétegek kiegyenlített oldott oxigén értékei az árhullám levonulása után alakultak ki. A Tisza polgári és tiszafüredi közúti hídja szelvényeiben végzett keresztszelvény-vizsgálatok a tokaji szelvényhez viszonyítottan kiegyenlítettebb vízminőségi eredményeket mutattak. A felszíni réteg és a mélységi vízminták eredményei közötti különbség a folyó ezen szakaszain is megmutatkozott. A Poroszló—Tiszafüred közötti közút mentén a Kiskörei tározótérből vett vízminták eredményei a mederben folyó víz vízminőségi értékeihez hasonló eredményeket mutattak. A tározótérből vett vízminták clorofill „a" tartalma viszont a mederben folyó vízhez viszonyítottan alacsonyabb értékeket mutatott. 5 6 7 8 9 IO 11 12 13 14- 15 16 A vizsgálatok során mutatkozó, eddig ismeretlen és nem várt oldott oxigénérték (mélységben magasabb) alakulásának magyarázatához kétnapos oxigénemésztési (BOI2) vizsgálatot is végeztünk. Ezek az eredmények viszont összefüggően értékelhető adatokat nem mutattak. Biológiailag szegényes összetételű és gyér népességű mikroszkopikus élővilág jelenlétét mutatták ki a mikroszkopikus vizsgálatok. Clorofill „a" tartalom alapján általában jellemző, hogy gyakorlatilag 10 mg/l körüli értékeket mértünk, minek alapján a Tisza minősítése mezotrófikus jellegű. Szelvényenként vizsgálva, Tokaj szelvényében a bal parton kétszeres-háromszoros (13,1) clorofill-tartalmat tapasztaltunk a jobb parthoz (4,1) képest. Hasonlóan a kémiai komponensekben is mutatkozott eltérés. Polgár és Tiszafüred szelvényében kiegyenlített a clorofill-tartalom is, ugyanúgy mint a vízkémiai jellemzők esetében. A felszíni és mélységi vízminták biológiai összehasonlításából nem lehet következetes eltéréseket kimutatni. Hossz-szelvény menti vizsgálatainkból kitűnt, hogy Polgárnál nagyobb clorofillértékeket mértünk, mint Tokajnál és Tiszafürednél. Ez valószínűleg a magasabb algaszámú visszahúzódó hullámtéri vizek hatásának következménye. A hullámtéri vízminták oldott oxigéntartalma, algaszáma és szervesanyagtartalma a keresztszelvény-vizsgálatok kezdetén — tehát az árhullám elvonulásakor — magasabb volt, mint a mederben levő vízé. Az árhullám levonulását követően a hullámtéri víz minősége a korábban mért értékekhez képest, oldott oxigéntartalom tekintetében romlott. E vizek biológiai vizsgálatai is azt mutatták, hogy a vizsgált időszak elején tapasztalt nagy clorofiIl-értékek zuhanásszerűen csökkentek. Az ötödik napra 10 mg/m3 körüli érték állandósult. Ugyanakkor sajátos algaegyüttesek alakultak ki az egyes morotvákban. A változások a kialakult hőmérsékleti rétegződéssel, algaegyüttesek pusztulásával, aerob—anaerob zónák kialakulásával magyarázhatók. összehasonlítva az árvízi vizsgálatok eredményeit az 1970. évi árvízi vízminőségi vizsgálatokkal megállapítható, hogy az 1970 május—júniusában levonuló tavaszi víznél alacsony oldott oxigéntartalmakat nem mértünk, és az oxigénfogyasztás értékei jóval magasabbak voltak. AZ AR- ÉS BELVÍZ VÍZMINŐSÉG! TAPASZTALATAI Ilyen és hasonló nyári árvizekről mindeddig nem voltak vízminőségi adataink. A jelenlegi vizsgálat során nyert tapasztalatokat a jövőben is célszerű hasznosítani. A vízállás idősorát és a vízminőségvizsgálati értékeket figyelembe véve megállapítható, hogy — bár az oxigénfogyasztási értékek nem mutatták — a vízfolyásokban az áradás megindulásával egyidejűleg csökkent az oldott oxigéntartalom, a területi bemosódások következtében. Az oldott oxigén felszínen és mélységben mutatkozó különbözősége magyarázható a felszínen fokozottabban bekövetkező fotókémiai és anyagcsere-folyamatokkal, amelyek a víz erősen zavaros jellegére tekintettel, mélyebb rétegben nem, vagy csak kisebb mértékben mennek végbe. Az oldott oxigén rétegződése magyarázatot ad arra, hogy halpusztulás miért nem következett be. Az árhullám levonulását követően a hullámtéri vizek visszahúzódásának idején mutatkozott még bizonyos mértékű, átmeneti oldott oxigéncsökkenés, de ez már nem volt tartós. Ha a jövőben a hullámtéri vizek minőségét és a főmederben vonuló víz minőségét kívánjuk összehasonlítani, részletesebb helyszíni vizsgálatra van szükség, előre megállapított mintavételi program és vízkémiai jellemzők körültekintő meghatározása mellett. A területünkön „kritikus" időszak vízminőség-vizsgálati adatai a felső szakaszon „kritikus" időszak adatainak hiányában nem adnak teljes képet. Az ok és okozati összefüggések megismerését a vizsgálatok nem kellő mértékben tárták fel. Mindenesetre feltételezhető, hogy a szennyező hatások területünkön szuperponálódtak, és következményei a vízminőség romlását okozták. Az adatszerzés és az összefüggések megismerése céljából szükségesnek tartjuk, hogy a jövőben, az árvízi előrejelzések figyelembevételével a vízminőségi vizsgálatok már a kezdeti áradó időszakban elkezdődjenek. A vizsgálatokat mélységi mintavételezésekkel kell kiegészíteni és a hullámtéri vizeket is vizsgálni kell, kémiai és biológiai komponensekre egyaránt. Mindezekhez többek között a laboratóriumoknak egységes mintavételi eszközökre van szükségük. Dr. Fázold Ádám— Jancsó Lászlóné— Sallai Ferenc 6
