Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-03-01 / 3. szám
AFRIKA-DfJAS VIZITERV Nemzetközi rangon a magyar vízügyi tervezés Жтгот tcuuuz 1848, 1919, 1945 ... És három dátum, amely tudatunkban immár elválaszthatatlanul hozzátartozik ai három évszámhoz: március tizenötödike, március huszonegyediké, április negyediké. Időben messzire esik egymástól a három nap, ám nemzeti tudatunkban egymás mellé kerülnek. Nem véletlenül. A történelem menete úgy hozta, hogy a magyar földön különös jelentősége lett a tavasznak. Ez lett sorsfordító évszakunk. Ezért köszöntjük most együtt a tavaszi tüzek fellobba nását, ezért tűzik fel ilyenkor a> fiatalok városokban és falvakban egyaránt a Forradalmi Ifjúsági Napok emblémáját. Múltunkra emlékezünk ismét, s ezt többszörös okkal tesszük. Tudjuk jól, hogy amit legjobbjaink ránk hagytak, a tanítás megfellebbezhetetlen: emlékezet nélkül népeknek múltja csak árnyék. De tudjuk azt is, hogy az emlékezet nem csupán öncélú visszatekintés. Erőt merítünk belőle a továbblépésihez, a holnapi és a iholn'aputáni feladatokhoz — az alkotó munkához. A magyar história lapjai teleíródtak felemelő eseményekkel. Bebizonyítottuk, hogy ,,a magyarság — ahogy Ady Endre kívánta — szükség és érték az emberiség csillagokhoz vezető útján”. Ezt bizonyították Petőfiék, ezt a sokszoros túlerő ellen harcoló tizenkilences vöröskatonák, és mindazok a haladó emberek, akik 1945 áprilisában a romba dőlt, de felszabadult ország felemeléséhez hozzáláttak. Európa és a nagyvilág egyaránt odafigyelt a Nemzeti Dalt zúgó kokárdás 48-as ifjúságra, a proietárgyerekekkel üdülni induló 19-es vonatokra és a földosztási karókat leverő 45-ös nemzedékre. A távolra látók, az emberiségben gondolkodók megértették: olyasmi történt magyar földön, ami sok más népnek is megújulást ígér. Tavasz jön — tavaszi történelmi napjainkat ünnepeljük. Őrizzük és érezzük példájukat. Mint január végén a lapok ihírül adták, a Vízügyi Tervező Vállalat elnyerte az idei nemzetközi Afrika-Dijat, amelyet a kontinens jelentős kereskedelmi folyóirata, az AFRICAN TRADE REVIEW alapított. Ezzel a díjjal olyan vállalatokat tüntetnek ki, amelyek kimagasló érdemeket szereztek az afrikai országokkal folytatott kereskedelemben és tevékenységükkel hozzájárultak gazdaságuk fejlesztéséhez, fellendüléséhez. A rangos elismerés aktuálissá teszi, hogy a VIZITERV exporttevékenységéről bővebben szóljunk lapunk hasábjain, egyúttal gratuláljunk az Afrika-Díj nyertesének. A VIZITERV szellemi exportjáról és ezen belül az afrikai országokban végzett tevékenységéről Valló Sándorral, a vállalat főmérnökhelyettesével és Kis Sándor mérnökkel, az export- és nemzetközi osztály vezetőjével beszélgetünk. Személyes tapasztalataik alapján szólhatnak az érintett afrikai országokról, hiszen Valló Sándor elejétől a végéig részt vett az első afrikai megrendeléssel kapcsolatos munkákban: ihász esztendővel ezelőtt Guinea egyik tartományi székhelye, Dinguiraye vízellátási tervét kellett elkészíteni. Kis Sándor mérnök 1964 óta részt vett a TESCO (Nemzetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Iroda) első szellemi exportüzletkötési munkáiban, és 1966—1970 között a TESCO algériai tervezési exporttal foglalkozó irodájának alapítója és első vezetője volt. — A húsz évvel ezelőtti guineai megrendelés az első „bemutatkozás” volt az afrikai kontinensen, — mondja Valló Sándor. — Teljes egészében magyarok munkája volt: a munkát a NIKEX bonyolította, a kivitelezést a Veszprém megyei Vízmű Vállalat végezte. Külföldi kapcsolataink kialakulásának első lépéseiről azért szeretném elmondani, hogy már a vállalat megalapítását — 1954 — követő negyedik, ötödik évben kezdtünk foglalkozni exporttervezéssel is. A szálak az 1957—1958-as esztendőre nyúlnak vissza, amikor is az NDK — a politikai és gazdasági együttműködés keretében — szerződéses alapon tervezési (munkákkal bízta meg a VIZITERV- et: néhány város vízellátásának és csatornahálózatának terveit rendelték meg tőlünk. Később már ajánlatokat, szakértői munkákat, terveket készítettünk ázsiai és afrikai országoknak, például Iraknak, Iránnak, a Mali Köztársaságnak, Indiának. Hogy csak néhányat említsek: Indiának úszószivattyúkkal táplált öntözőrendszereket terveztünk, teaültetvények öntözésére tanulmánytervet készítettünk, Iránnak meliorációs munkákkal kapcsolatos terveket dolgoztunk ki. Az ázsiai földrészen Vietnamban, Mongóliában is készítettünk műszaki Faekével művelik a földet
