Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-02-01 / 2. szám

felhő közeledett, iszapfelhő zúdult a páncélszobába. A súlyos, vastag páncélszoba ajtó lassan befelé csukódott. Ha becsukó­dik, elvágja a légvezetékeket, a tele­font és a három búvár acélkriptába zá­ródik. Szerencsére az egyik búvár az ajtó elé tette, súlyos sárgaréz cipőjét, és így kivergődhettek a nyúlós, ragadós iszap­ból. A felszínig még eljutottak. Tört végtagokkal, idegkimerültséggel kerül­tek kórházba. Többé hallani sem akartak a Hampshire-ről. A hajó lent hever, s páncélrekeszei­ben még 9 900 000 font értékű arany rejlik ... Még néhány adat. 1913-ban az Empress of India 4 millió fontnyi ezüst rakománnyal süllyedt el. Az Oceana nevű 'hajó 1912-ben, ösz­­szeütközés következtében — a La Manche csatornában — ezüsttel meg­rakva süllyedt el. Innen három hónapi búvármunkával eddig mintegy 10 millió márka értéket mentettek ki. Az első világháború alatt megtor­pedózott Laurentic százmillió márka ér­tékű nemesfémmel süllyedt el, amiből 1921-ben 12 milliót kimentettek. A hajó csak 40 méter mélyen van, de a hajótörzs szétszakadt és az összehasa­­dozott lemezek között csak kevés búvár mer dolgozni. Még a második világháború befeje­zése után is elnyelt a tenger jó néhány millió értékű aranyat-ezüstöt. így pél­dául az Andrea Doria olasz luxusgőzös 1956-ban páncélszekrényeiben mintegy 10 millió dollár értékű arannyal süly­­lyedt el. A tengeri drámák, katasztrófák tör­ténetét szakítsuk meg egy derűsebb történettel. Norvég oceánográfusok és tenger­biológusok kutató hajójának könnyű­búvárai a fövenyben — nem is oly ré­gen — arany és ezüst pénztömegre bukkantak. Hetvenöt kilogrammal tér­tek a felszínre. A tudósok törvénytisztelő emberek: legelső gondolatuk az volt, hogy a kin­cset át kell adni annak, akit megillet. Egyik hatóságtól a másikhoz küldték őket, de csak vállvonogató tisztviselők­kel beszélhettek, akik kijelentették, hogy nem tartozik rájuk az ügy. Miután egy tengeri jogban gyakor­lott ügyvéd elmagyarázta, hogy az a rész, ahol a tengerben a kincset talál­ták, olyan terület, amelyen a talált hajó­roncs, vagy más érték a megtalálót illeti, megnyugodtak. A lelet egy részét norvég múzeumnak adták, a többit szétosztották maguk között. Szerény zsákmány jutott egynek­­egynek, de az is valami, hiszen a pénz numizmatikai értéke nagyobb, mint arany-ezüst értéke. Nem csak a hajó rakományát lehet és szokták kimenteni, hanem néha az egész hajót kiemelik. A hajókiemelé­sek története is igen érdekes. Nem csak egyes hajókat, egész — elsüllyedt — hadiflottát is kiemeltek már. Dr. Horváth Árpád Д fejlődő magyar-francia kapcsolatok Múlt év végén háromtagú magyar vízügyi delegáció utazott Párizsba dr. Zá­­konyi János főosztályvezető vezetésével. A delegáció részt vett a magyar—francia vízügyi albizottság Párizsban tartott 1980. évi ülésén. Az albizottság a magyar—francia ipari és gazdasági együttműködési vegyes bizottság keretében folytatja munkáját. Célja, az egyre fejlődő magyar—francia műszaki, tudományos, kulturális és gazdasági kapcsolatoknak a továbbfejlesztése, mindkét ország kölcsönös hasznára. A francia vízgazdálkodással való kapcsolataink már bizonyos múltra tekin­tenek vissza. Több mint egy évtizede használják Franciaországban azt a víztisztító eljárást, amelyet magyar szakemberek dolgoztak ki és a franciák megvették annak a licencét. A magyar vízgazdálkodásban nagy számú francia gépet, berendezést működtetnek. Közülük a leggyakrabban láthatók a Poclain vagy Yumbo kotrógépek. A francia szakemberek nagyra értékelik a magyar vízgazdálkodás szervezetét, módszereit és eredményeit. Hasonlóan értékesnek és sok szempontból követésre méltónak tekintjük mi is a francia vízgazdálkodás eredményeit a lefolyásszabá­lyozás, a vízlépcsők építése, a vízkezelés és a talaj vízháztartásának a szabályo­zása terén. Az albizottság ülésén folytatott tárgyalásokon a magyar félnek az volt a cél­kitűzése, hogy a Vegyes bizottság koncepciójának megfelelően az eddigi műszaki és tudományos jellegű együttműködést fokozatosan terjesszük ki a gazdasági, ne­vezetesen a külkereskedelmi területekre is. Elképzeléseink találkoztak a francia partnereink szándékával is. A műszaki-tudományos együttműködés keretében egymás munkájának, mód­szereinek és eredményeinek a megismerése céljából magyar szakemberek tanul­mányozhatják Franciaországban az ott folyó vízgazdálkodási munkákat és francia szakemberek hasonló mértékben tehetik ugyanezt. A tárgyalások során megállapodás született, hogy a magyar szakemberek — vízellátó hálózatok és szennyvízelhelyező rendszerek üzemeltetése, irányí­tástechnikája, — tisztított szennyvizek, iszapok és nagy állattartó telepeken keletkezett trágya mezőgazdasági vagy más természetű hasznosítása (biogáz), — ipari, mezőgazdasági és háztartási szennyvizek tisztítása, — talajvízháztartás-szabályozás, — vízfolyások szabályozása, — folyami hidraulikai és geotermikus energia hasznosítása, — atomerőművek hűtőrendszerének hidromechanikája témáiban vehetnek részt franciaországi tanulmányutakon. A francia szakértők — különféle szennyvizek öntözés útján való mezőgazdasági hasznosítása, — ipari nukleáris és hőerőművekből származó meleg vizek mezőgazdasági hasznosítása, — szikes talajok javítása, — vízfolyások és partjainak a fenntartási technikája, figyelembe véve a bio­lógiai és környezetvédelmi szempontokat, — a vízrendezéshez szükséges technológiák (drénezés) iránt érdeklődnek Magyarországon. Most feladatunk, hogy az említett témákban úgy válasszuk ki a tanulmány­utak részletes tematikáját, hogy azok a magyar vízgazdálkodás számára a lehető leghasznosabb információk megszerzésére legyenek alkalmasak. Ugyanakkor a francia szakemberek magyarországi tanulmányútjait úgy kell megszervezni, hogy azzal a legjobb képet tudjuk mutatni az általuk is hasznosítható eredményeinkről. A tárgyalások során az albizottság külön fejezetet szentelt a gazdasági együtt­működésnek. Ezen a téren a termékeink kölcsönös szállítása, az egymás részére végezhető kivitelezések és tervezések, szakértői munkák mellett különösen gyümöl­csözőnek ígérkezik a harmadik piacokon való együttműködés. Több magyar, illetve francia vállalat és intézmény között alakult már ki kap­csolat. így megemlíthető az OVIBER—VIZITERV, valamint a francia GERSAR Komp­lex Vállalkozás közötti, a VIKUV és SOLÉTANCHE közötti kútfúrás területén való, a VIKUV és a BRGM közötti, a geotermikus energia hasznosítása terén való, az OVIBER és a SOLETANCHE közötti vízlépcső létesítésével kapcsolatos különféle problémák terén való, a Fővárosi Vízművek és a Trailigáz közötti, a víztisztítás terén való kapcsolat felvétele. Az albizottság szükségesnek tartja, hogy a magyar szervek találják meg a profiljuknak legjobban megfelelő francia partnerszervet, amellyel a lehető legrövi­debb időn belül hasznos és gazdaságos együttműködés alakítható ki. így a VITUKI és a párizsi CHATOU-i laboratórium, valamint a grenoblei SOGREAH között tudo­mányos együttműködést kell kialakítani. Hasonlóképpen a VGI és a francia CEFIGRE nevű hasonló intézmény között. Az OVIBER, VIZITERV, VÍZGÉP és VIKUV jó együttműködő partnerekre találhat a francia ORSTOM, DEGREMONT és Traili­gáz vállalatokban. Az együttműködés növelheti az egymás területén folytatott kül­kereskedelmi tevékenységünket. A felsorolt együttműködési lehetőségek kihasználása érdekében jól szervezett munkával kell a közös cselekvést előkészíteni. Ennek érdekében az OVH intézke­dési tervet adott ki. 31

Next

/
Thumbnails
Contents