Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
Új vonósa volt az elmúlt öt évnek a vízügyi exporttevékenység szervezett megjelenése és dinamikus fejlődése. A külföldi piacokon értékesített vízügyi termékek értéke megközelítette az 1,5 milliárd forintot. A Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Bizottsága és a Gazdasági Bizottság az elmúlt évben megtárgyalta a vízügyi rendszerexport Helyzetét. Megállapította, hogy az eredményesen fejlődik, nagy lehetőségek előtt áll és egyetértett a további bővítéssel. Évi mintegy 25—30 millió dollárban határozta meg a VI. ötéves terv exportteljesítményét. Ez jelentős feladatot ró az OVIBER- re és az abban részt vevő vízügyi szervekre egyaránt. A fejlesztési és termelési tevékenységet eredményesen segítette a központi és a helyi ellenőrzés. A tervszerű és rendszeres számonkérés is hozzájárult ahhoz, hogy ágazatunkban súlyosabb gazdasági mulasztások és visszaélések nem történtek, a társadalmi tulajdon fokozott védelme érvényesült. Veszteséges vállalatunk a KEVIÉP rövid megtorpanásától eltekintve, öt év alatt nem volt. Kedvezően alakult a vízügyi szervek munkaerő-ellátottsága is, a teljes munkaidős dolgozók létszáma az V. ötéves tervidőszak folyamán 1979-ig átlagosan 1300 fővel nőtt évente. 1980-ra azonban a növekedés megállt, ami azt jelzi, hogy a korábbi létszámhiányokat a vállalatok fokozatosan felszámolták, további létszámfejlesztést már csak az újonnan belépő létesítmények és a szolgáltatások színvonalának emelése igényel. A bér- és keresetszabályozási rendszer megfelelő volt, az ágazati sajátosságokat figyelembe vevő kedvező feltételeket teremtett. Az V. ötéves terv időszakára előirányzott bérfejlesztést a vízügyi szervek megvalósították. A bérfejlesztés évenkénti üteme 6,5% volt ami 1975. évhez viszonyítva kereken 37%-os növekedést jelent. A bérek felhasználása tervszerűen alakult, mert a termelékenység növekedése minden esetben megelőzte a bér növekedését. Jelentős erőfeszítések, tervszerű szociálpolitikai és munkavédelmi intézkedések eredményeképpen dolgozóink életének, munkakörülményeinek javítására közel 9 milliárd forintot fordítottak szerveink. összességében megállapítható, hogy a vízgazdálkodás V. ötéves terve végrehajtásának eredményei jó kiindulást adnak a további munkánkhoz, megalapozzák a VI. ötéves ágazati tervet. MEGVAN AZ ALAPJA A TOVÁBBI JÓ MUNKÁNAK A XII. Kongresszus azt tűzte ki fő feladatul, hogy szilárdítsuk tovább politikai és társadalmi rendszerünket, erősítsük következetesen annak szocialista vonzásait és biztosítsuk minden feltételét a fejlett szocializmus eredményes építésének. A VI. ötéves népgazdasági terv e fő feladathoz igazodó gazdasági program, amely a minőségi fejlődés gyorsítására törekszik és amelynek megvalósítása kivezet a nehéz gazdasági helyzetből. A tervben foglalt gazdaságpolitika fő célja, hogy javítsuk, majd helyreállítsuk népgazdaságunk külső egyensúlyát, ezzel egyidejűleg erősítsük a belső egyensúly területeit, szilárdítsuk az elért életszínvonalat, javítsuk az életkörülményeket. E célokkal áll összhangban a gazdasági növekedés, valamint a források elosztása és felhasználása. Ágazatunkban a gazdaságos termékszerkezet kialakítása iránti igény másként jelentkezik, mint a népgazdaság egyéb területén. A mi termékünk a mással nem helyettesíthető víz egyértelműen adott. Nem mindegy azonban, hogy ezt a terméket milyen áron, milyen létszámmal és milyen anyagfelhasználással állítjuk elő akár, mint egészséges ivóvizet, vagy éppen tisztított szennyvizet. A korszerű technológia a hatékony üzem- és munkaszervezés, az állóeszközök optimális kihasználása, az ésszerű takarékosság a feltétele termékünk gazdaságos előállításának, szállításának és felhasználásának. A Kongresszus határozata kimondja, hogy a gazdasági fejlesztéssel összhangban nagyobb figyelmet kell fordítani a vízkészlet tisztaságának megőrzésére, a lakosság egészséges ivóvízellátására, a tervszerű vízgazdálkodásra. Erre alapozva a VI. ötéves tervről szóló 1980. évi III. törvény mint fő feladatot fogalmazza meg részünkre, a lakosság és a termelő ágazatok vízigényének zavartalan kielégítését, a vizek minőségi romlásának fékezését és a vizek kártételeinek csökkentését. A vízgazdálkodás VI. ötéves tervi ágazati fejlesztési célkitűzéseinek meghatározásánál tehát alapvető követelmény, hogy: — a vízkészletek — megfelelő előretartással — tegyék lehetővé a lakosság, az ipar, a mezőgazdaság és az intézményhálózat indokolt szükségleteinek kielégítését, — a szennyvízelvezetés- és tisztítás rangsorolt, koncentrált fejlesztésével a vízminőség, elsősorban a kiemelt területeken javuljon és összességében növekedjék a tisztított szennyvizek aránya, — a vízkárok megelőzésével, illetve csökkentésével növekedjék a lakosság és a termelő ágazatok, biztonsága, a termőföld védelme. A népgazdaság 1020—1040 milliárd forint értékű összes beruházásaiból a vízgazdálkodás 54—57 milliárd forinttal, 5,3—5,5%-kal részesedik, ez folyó áron az V. ötéves terv összes beruházásához viszonyítva 6%-os emelkedést jelent. Ágazatunknak tehát a joggal várt minőségi fejlődés mellett jelentős mennyiségi növekedést is meg kell valósítania. Igen nagy fejlesztési feladat áll tehát előttünk: Az ágazat jelentőségéhez mérten részesedik a fejlesztési forrásokból és ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy az igények sok területen gyorsabb fejlesztést tennének szükségessé. Ezért fontos feladatunk most, hogy egyrészt a víztakarékosságot és a vízkészletek védelmét tegyük a közgondolkodás szerves részévé, másrészt arra törekedjünk, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat minél hatékonyabban hasznosítsuk. Terveink szerint a vízgazdálkodás összes beruházásainak túlnyomó részét 75%-át, mintegy 42—45 milliárd forintot a vízi közművek fejlesztésére használjuk fel. Vízkárelhárítási célokra kb. 5,5—6,0 milliárd forintot irányoztunk elő. A többi a nagyberuházások előkészítésére, a mezőgazdasági vízszolgáltatásra és egyéb vízgazdálkodási célokra jut. Ezek az öszszegek valamennyi pénzügyi forrást — költségvetési juttatást, tanácsi fejlesztési alapot, vállalati saját alapokat, hitelt, Vízügyi Alapot magukban foglalják. A SZAKÁGAZATOK FELADATAI, TENNIVALÓI A vízműkapacitás az előző időszaknál mérsékeltebben, napi kb. 600 ezer m3-rel növekszik. A vízellátást a fővárosban, az ipari központokban, a megyeszékhelyeken és a városokban kell elsősorban fejleszteni. A tervidőszak végére a lakosság 81—83, a lakások 50—60%-a részesül közműves vízellátásban. A terv területfejlesztési Irányelveinek megfelelően fontos feladat a községek népességmegtartó képességének növelése, ehhez alapvető feltétel a vízi közművek építése. Ennek része a mintegy 600 közegészségügyileg veszélyeztetett település vízellátásának a megoldása is. A falusi vízellátás továbbra is a jól bevált társulati forma keretében fejlődik. Itt lehetőséget kell találni mind a lakossági teherviselés, mind a tanácsi és központi hozzájárulás arányának a növelésére. Ugyancsak számolunk az üdülőterületeken a lakossági hozzájárulás jelentős — sok esetben teljes mértékű — emelésével. A helyi vízkészletek kimerülése, szennyeződése következtében — elsősorban a városok és a városiasodó települések biztonságos vízellátása érdekében — dinamikusan fejlődnek a regionális víztermelő-szolgáltató rendszerek. A VI. ötéves tervben még nem tűzhetjük ki a vízszennyezés csökkentését, csupán a növekedési ütem mérséklését. Ennek érdekében a közüzemi szennyvíztisztító kapacitás napi kb. 400 ezer m3-rel növekszik és a tervidőszak végére a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya eléri a 35—37%-ot. A tisztított szennyvizek aránya az összes közcsatornán elvezetett szennyvizekhez viszonyítva mintegy 50—51%-ra emelkedik. A szennyvíztisztító kapacitást elsősorban a kiemelt vízminőségi területeken kell fejleszteni. A Balaton vízgyűjtő területén, a Duna felső szakaszán, a tatai térségben, a Tiszát szennyező ipari centrumokban, valamint a befogadóval nem rendelkező nagyvárosokban épülnek tisztítóművek és terv szerint folytatódik a Főváros szennyvíztisztítási programja. Fokozottabban számolunk a szennyvizek és a szennyvíziszapok mezőgazdasági és erdészeti hasznosításával, illetőleg ártalommentes elhelyezésével. Az árvizek és belvizek kártételeinek megelőzése, elhárítása érdekében folytatódik a védelmi művek további ütemes, rangsorolt kiépítése és erősítése, a védekezés eszközeinek korszerűsítése. Az árvízvédelem fejlesztésére ugyanannyit fordítunk, mint az elmúlt 5 évben. Elsősorban a tiszai és Körös-völgyi gátakat erősítjük. Az elmúlt évi Körös-völgyi árvíz azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyobb gondot kell fordítanunk az altalaj, elsősorban a régi holtágak feltárására és védelmére. 3
