Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-10-01 / 10. szám
— Az „A" és „В” vízhasználatokon kívüli tavak, tározók és holtágak, — az 1 m-nél mélyebben elhelyezkedő talajvizek, — a rétegvizekkel érintkező talajvizek, — a csapadék intenzív bemosódásának kitett folyószakaszok. A kategória rendszer alapján lehetővé vált a területileg differenciált — közvetlenül a vizek védelmét szolgáló — a tiltástól a biztonságos üzemelésig terjedő műszaki feltételek, előírások és intézkedések kidolgozása. Ezzel párhuzamosan a vízügyi igazgatóságok területükön meghatározták a három kategóriába tartozó vizeket és vízhasználatokat. Széles körű egyeztetés alapján, a területi korlátok figyelembevételével, a lehetséges és biztonságos műszaki megoldásokat is megadjuk. így kialakítottuk az olajos iszapok elhelyezési alternatíváit és a védettségi kategóriákat figyelembe véve az ország A fejenkénti, napi vízfogyasztás adott ország sajátos viszonyaitól függően igen nagy eltéréseket mutat. Afrika egyes térségeiben a fejenkénti vízfogyasztás helyenként 2—3 liter, Svájcban már 500 liter, egyes nyugat-európai országokban az átlag 1400 liter, a Ruhr-vidéken 2000 liter, ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államokban már a napi 4000 litert is jóval meghaladja. A legnagyobb vizfogyasztó az ipar és a fejlett mezőgazdaság. Az ember biológiai szükségleteinek zavartalan kielégítésére mindössze napi 200 liter víz szükséges. Eléggé sohasem hangsúlyozható, hogy a Föld óriási vízkészletének mindössze 3%-a édesvíz, ami az emberiség mai 4,7 milliárdnyi lélekszáma és a civilizáció rohamtempóban növekvő szükségletei nyomán veszélyesen kevés. Számos európai nagyvárosban fokozott figyelemmel kísérik a vízkészletek csökkenését, a vízminőség alakulásának összefüggéseit, amelyekről számos célvizsgálat tanúskodik. Meghatározó tényező ugyanis a csökkenő, állandó vagy növekvő szennyanyag terhelése. Ilyen vizsgálatokkal nálunk is megállapították, hogy a talaj nedvességtartalma a kritikus száraz években jelentősen csökkent, de a víz minőségében romlás még nem mutatkozott. Része van ebben erdeinknek is. Bár országunk erdősültség szempontjából elég kedvezőtlen helyzetben van, erdőterületünk nem csökken. Miután a csapadék az erdősült területeken egyenletes tempóban szivárog a sík területek felé, a talajnedvesség és a szennyterhelés aránya is kedvezőbbnek mutatkozik. Ezzel magyarázható, hogy hazai taterületén egy gyűjtési-elhelyezési rendszert. A hazánkban feldolgozott kőolaj mennyiségének 44—45%-át távvezetéken, 40—41%-át vasúton, 9—10%-át pedig közúton szállítják. A szállítóberendezések tervezésében, létesítésében és üzemeltetésében figyelembe vehető differenciált megoldásokat dolgoztunk ki. összefoglaltuk a kőolajat és termékeit tároló tartályok tervezése, a meglevő tartálypark felülvizsgálata, karbantartása során alkalmazható vízvédelmi szempontokat. A védettségi kategóriák és a fáradtolaj-rendelet alapján kidolgoztuk a fáradtolaj ártalommentes elhelyezését. A vízvédelmi irányelvek megjelenése könnyíti majd egyrészt a tervezők, üzemeltetők munkáját, másrészt hozzájárul a vizeket érő rendkívüli olajszennyezések számának csökkenéséhez. Endrédi István—Szabó Ákos vaink, vízforrásaink vizének minősége is kedvezőbb értékeket mutat, mint az iparosodottabb nyugati országok állóvizei. Lényegesen kedvezőtlenebb folyóvizeink állapota, A Dunát, más nagyobb folyóinkat és tavaink lefolyóit figyelmen kívül hagyva, folyóvizeink nem kis hányadában a helyzet — mint Európaszerte — már aggasztó tüneteket mutat. Megállapították viszont, hogy a vízhozamban a Föld mélyében a homok- és kavicsszűrőn való áthaladása közben semmiféle mennyiségi csökkenés nem volt észlelhető. A víz minősége csak olyan helyeken romlott, ahol nagy zivatarok idején erdőség hiányában a víz a normálistól eltérő sebességgel zúdult alá és a vízáteresztő rétegnek nem volt ideje kellő szűrőhatást kifejtenie. Nincs azonban teljes megnyugvásra tisztázva, hogy a talajvízszint változása milyen hatással van a talaj baktériumháztartására, továbbá milyen mértékben hat a járványok alakulására. A süllyedő vízszinttel, a szilárd halmazállapotú szennyező anyagok mennyisége mindenképp növekszik, s közben a folyó víztömegének áramló mozgása is gyengül. Az áramlás erejének csökkenésével a mederben számos helyen iszappadok képződnek. Ez általában kedvez a nem kívánatos vízinövények elburjánzásának. E két tényező a hajózási viszonyok alakulása szempontjából sem kedvező. Az algák viszont, — amelyek egyébként a víz öntisztulására kedvezően hatnak — a táplálékbőség hatására nem kívánatos mértékben elszaporodnak. A növények elburjánzása és az algák mérték fölötti elszaporodása elsősorban a vízi életteret szűkíti, az egyre sekélyebb pocsolyák pedig a kémiai folyamatok alakulását befolyásolják. AZ ERDŐ ÉS A VÍZHÁZTARTÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI Hála a tudomány eredményes munkájának, ma már minden vonatkozásban tisztázottak az erdősültség és a vízháztartás összefüggései. Az erdei humusztalaj biológiailag különösen aktív, finom rendszere, mint valami jó minőségű szivacs hat a csapadékra, amely a zivatarszerűen aláhulló csapadékot magába szívja és a „megemésztetlen" mennyiséget is csak késleltetve bocsátja további útjára. Az erdő ezenkívül az árvízre és a kisvízre is szabályozólag hat. Erdős térségben aszályos időszakban a vízforrások is sokkal ritkábban, de minden esetre később száradnak ki, mint mezőn, legelőn és réten. Az erdőterület alatti források, a talajvíz is kitartóbban viseli az aszályos időjárás következményeit, viszontagságait. Mindezeken kívül a trágyázásán és kártevők elleni védőszerektől nagyjából még mentes erdei humusztalaj kitűnő szűrőrétege a talajba szivárgó csapadékvíznek, végül kitűnő otthont ad az apró biológiai lényeknek, amelyek igen hasznosan járulnak hozzá a talaj nem kívánatos anyagainak lebontásához. Civilizált országokban ma már a törvény különleges szigorával védik az erdőállomány épségét, és szinte mindenütt nagy áldozatok árán segítik az új erdők telepítését. A törvény általában országonként egybehangzóan még azt is előírja, hogy az új telepítés helye semmivel sem lehet kisebb értékű, mint oz irtásra magasabb indokból átengedett erdőparcella volt. Az erdő — vallják egyre többen szakemberek és laikusok — az ember, az élővilág egyik . legszilárdabb mentsvára. Kétségtelen, óriási iskolapénzek lefizetése árán az emberiség már megtanulta ezt az igazságot és a civilizált világon az erdő fölött az ország szigorú törvényein kívül a művelt és felelős társadalmi közvélemény áll őrt. Sajnos, az erőteljes urbanizálódás folyamata örök érvénnyel mind nagyobb zöld területeket, roppant erdőségeket örökre elnyel. Az erdő hiánya ott a legégetőbb, ahol a mammuttelepüléseken élőknek legnagyobb szüksége volna rá. Az erdő ugyanis nemcsak a táj saját biológiai birtokállománya, hanem közvetlenül az embernek is fontos védőbástyája, végül nagyszámú erdei termék révén fontos élelmiszer és egyéb nyersanyag bázisa. Országunk erdősültsége 12—14 százalék, ami még az európai átlaghoz is elég kedvezőtlen. Kétségtelen, vannak hegyvidékeink, ahol kopár, meredek területek várják az erdősítés gyógyító beavatkozását, s velük erdőállományunk lényegesen kedvezőbb képet mutatna. Sajnos, az erdőtelepítés igen költséges művelet és a visszatérülés ideje bizony nem túlzottan kedvező. Az erdősités azonban folyamatosan ott található fejlesztési terveink dossziéiban és így a jelentős kivágások mindig pótlásra kerülnek. Vincze Oszkár ERDŐ-VÍZHÁZTARTÁS 9
