Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-01 / 9. szám
Előtérben a kísérleti terület eredeti állapota, háttérben a meliorált táblák kai jobban ki kell használni, A nagyméretű mezőgazdasági táblákon ez új típusú műszaki elemek bevetését igényli. Bátrabban kell alkalmazni a részleges talajcsövezést (régebbi elnevezéssel a céldrénezést) és a megfelelő szárító elemekkel (talajcső, árokszűrő) kialakított átjárható, átművelhető felszíni vízelvezető elemeket. A felszíni rendezéseknél elsősorban az egyenletes esések kialakítása a cél (valamilyen elvezető elem felé). A tereprendezéseknél ügyelni kell a termőréteg kismértékű mozgatására, a végleges felszín elérésekor a fokozatosságra a javítás és az okszerű talajművelés összekapcsolására. A talajcsövezés szélsőségesen kötött, szikes talajokon is sikerrel jár. Előnye a talajnedvesség-szabályozás teljes megoldása. A felszíni vízborítást bő csapadékok jelentkezésekor is kiküszöböli. Sikerült kialakítani olyan irányelveket, amelyek az alföldi viszonyokra kedvező műszaki paramétereket állapítanak meg. így a őrének minimális esésének, hosszának, átmérőjének tervezésében tudományosan megalapozottan lehet előrelépni. A kötött talajokon a talajcsövezés előfeltétele a talajjavítás, elsősorban a mechanikai javítás. A mély lazításra azonban a talajcsövezés is kedvezően hat, élettartama jelentősen megnövekszik. A kémiai talajjavítás hatását talajcsövezett körülmények között, a szakemberek napjainkban vizsgálják felül. Félüzemi és üzemi tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy a talajcsövezés elmossa a különböző javítási technológiáknak korábban eltérő hatását, ezért valószínű, hogy drénezett körülmények között az egyszerűbb (tehát olcsóbb) javítási technológiák is kellőképpen hatékonyak ! A meliorációs beavatkozások eredménye kétségkívül a terméseredményeken mérhető a legplasztikusabban. A kiegyenlítettebb talajnedvesség-szabályozást biztosító talajcsövezés talajjavítás kombinációs módszer a hagyományoshoz képest 10—20 GE/ha-ral növeli a termést. így a talajcsövezés következtében realizálható többlethaszon 3000—6000 Ft/ha évente. A felszíni vízrendezéses technológiák még nem ilyen hatékonyak. Kísérleti tapasztalataink szerint a felszíni vízelvezetés-talajjavítás kombináció a kétségtelenül legjobb eredményt adó talajcsövezéshez képest csupán 60— 70%-os. További kutatások alapján azonban várható, hogy a 80—85%-os hatékonyság ezzel a módszerrel is elérhető. GYAKORLATI FELHASZNÄLÄSI LEHETŐSÉGEK A kutatások eddigi eredményei már viszonylag széles körben ismertetésre kerültek. Fel is használták azokba a meliorációs tervekbe és elképzelésekbe, amelyek az Alföld VI. ötéves tervi meliorációs feladatait foglalják össze. (Ezeket a terveket a MÉM irányításával a Debreceni Agrártudományi Egyetem állította össze.) Sor került műszaki szabályozásra is, pl. a síkvidéki talajcsövezés tervezési irányelveinek összeállításával. Kétségkívül megnyugtató, hogy a VI. ötéves terv meliorációs feladatainak kezdeti munkái tudományosan megalapozottak. Bebizonyosodott, hogy a kedvezőtlen talajadottságú, belvízveszélyes területek meliorációja gazdaságosan megoldható. Elsősorban vízrendezéssel és az ehhez kapcsolódó, megfelelő színvonalú talajjavítással, a korábbi felfogás szerint kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek termései jelentősen növelhetők. A vízrendezés módszerei közül a síkvidéki talajcsövezés feltételei tisztázódtak. Ma már az Alföld bármelyik területére hatékonyan működő, viszonylag olcsón megépíthető drénrendszerek tervei rendelkezésre állnak. A talajjavítás módszereit a vízrendezési beavatkozások függvényében felül kell vizsgálni. Színvonalasabb vízrendezés esetén olcsóbb, egyszerűbb talajjavítási megoldás is megfelelő. Ha azonban a vízrendezés egyszerűbb megoldású, szükség van a talajjavítási technológia adta valamennyi elemre. A melioráció költségeit, gazdaságosságát elemezve Szolnok megyei termelési adatokat is felhasználhatunk. A gyengébb adottságú termelőszövetkezetekben a búza termesztési hektáronként (1977—79) átlagosan 8500 Ft volt. Az átlagos bruttó bevétel 11 500 Ft, így az egy hektárra vetített eredmény 3000 Ft. Magas színvonalú melioráció (talajcsövezés esetén, változatlan termelési költségek mellett bruttó bevételnek majdnem a duplája is elérhető. Ennek a meliorációs beavatkozásnak a költsége viszont mintegy 30 000 Ft/ha, tehát a beruházás megtérülése több, mint 8 év. A felszíni vízrendezéssel kombinált melioráció beruházási költsége 1/3-a— 1/4-e a talajcsövezésnek. Így átlagosan 8000 Ft/ha számítható. Ez a beavatkozás azonban fenntartásigényes, vagyis a termelési költségeket növeli. Végül is az elérhető bruttó bevétel alapján a beruházás megtérülési ideje ebben az esetben is közel 8 év. A bemutatott példából látható, hogy Szolnok megye gyengébb adottságú területeit tekintve, közel azonos gazdaságossógú két módszerről van szó. A helyi körülmények döntik el, hogy milyen meliorációs megoldás a célszerű. A döntést befolyásolják természetesen a rendelkezésre álló beruházási keretek, s az adott gazdaság termelési színvonala. Példánk azt is jelzi, hogy a műszaki paramétereken túl a közgazdasági számítások sem nélkülözhetők. Mert nemcsak megfelelő műszaki hatásfokú, hanem gazdaságos meliorációs megoldások szükségesek. Fehér Ferenc—Csapiár Klára Másodszor is kiváló A mezőtúri Vásárhelyi Pál KlSZ-alapszervezet ifjúsági vitaköre — immár második alkalommal — elnyerte a Politikai képzés kiváló köre elismerő címet. Az oktatási kör tíz foglalkozást tervezett, ahol — jó témaválasztással — az MSZMP XII. kongresszusának határozatával, az ifjúság, a KISZ feladataival, kongresszusi levéllel, aktuális kül- és belpolitikai témákkal, a gazdasági építőmunka távlati és napi kérdéseivel foglalkoztak. A színes, változatos formák — szemléltetőanyagok, filmvetítés, szellemi vetélkedő, totó — jól szolgálták a téma mélyebb elsajátítását. A foglalkozásokon a megjelenés 80%-os volt, és a résztvevők 60%-a kapcsolódott be alkalmanként a vitába. Az ifjúsági vitakör elérte célját: nőtt a résztvevők tájékozottsága, eszmeiideológiai tisztánlátása, politizálási hajlama. A 14 fiatal — Nádas Szilveszter vezetésével — jó közösséggé kovácsolódott. 33
