Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-01 / 9. szám
hogy a Szinva-forrásnál levő vízkivételt táplálná, ahol a vízhozam-kiegyenlítés lényegében már megoldott. Különös figyelmet érdemel ez az eset, mert a Szinva-forrásnál kapott víz lényegesen olcsóbb, mint a Miskolc vízellátására termelt többi víz. Minden 100 000 m3 víz kb. 0,5 millió Ft megtakarítást jelenthet évenként. További lehetőségek vannak a Mecsek hegységben a Nyáros patak völgyében (0,6 millió m3), a Tapolca-patak völgyében (0,5 millió m3) és a Kőlyuki völgyben (1,6 millió m3). Hasonló lehetőségek vannak az ország többi karsztos területein is. A Dunántúli Középhegység különös figyelmet érdemel. A karsztvízkészlet mesterséges növelése — előzetes becslés szerint — gazdaságos lenne. A laza üledékes kőzetben a felszín alatti víztározás feltételei még jobbak, mert az ország területének jelentős részén van felszínközeiben homok, vagy kavicsréteg, mely célszerűen felhasználható. Mivel a homok- és kavicsrétegekben a víz mozgása a felszínihez képest nagyon lassú, a betáplálási és vízkitermelési létesítmények megfelelő elhelyezésével a felszín alatti tározódás jól hasznosítható. A felszín alatti víztározás szempontjából természetesen nemcsak a hidrológiailag megfelelő víztartó réteg fontos, hanem a felhasználható felszíni víz mennyisége, minősége, időbeli eloszlása, az esetleg szükséges kiegyenlítő tározás és az elvezetés, továbbá az elszikkasztás feltételei is. Néhány említésre érdemes lehetőség laza, üledékes kőzetben: A Sajó és a Hernád között kb. Ongától D-re 60 km2-nyi területen kedvező lehetőség kínálkozik a homokos kavicsréteg hézagainak, mint tározótérnek a hasznosítására, esetleg összekötve a víz minőségének javításával is. A tározandó vizet a Hernádból célszerű kivenni akkor, amikor vízhozama kb. 37 m3/sec. felett van. Ennek tartóssága kb. 120 nap. 10 millió m3 tározásához kerekítve 1 m3/sec vízhozamot kell kivenni és elszikkasztani, illetve az elszikkasztás helyére elvezetni. A területen több, jelentős nagyságú felhagyott, vagy működő kavicsbánya van. Érdemes megvizsgálni ezek szikkasztó felületekként való felhasználásának lehetőségét. Ha ugyanis ezeknél csak 0,2 m3/nap beszivárgással számolunk, hektáronként 200 000 m3 víz szivárog el 100 nap alatt. A Sajó és Hernád közötti területen a geológiai és hidrológiai feltételek akár 20—30 millió m3 felszín alatti tározást is megengednek, ami egyrészről lehetővé teszi a területről való víztermelés jelentős fokozását, másrészről a Sajó felől szivárgó szennyezett víz visszaszorítását. Másik lehetőség a Hernád bal partján van, Bocs alatt. A kb. 40 km2 területen 10-—20 millió m3 víznek jut hely a homokos rétegben. A Sajó és a Hejő közötti összesen kb. 70 km2 területen belül 5—10 millió m3 víz tározható a kavicsrétegben, ami a Hernádból nyerhető. Az elszikkasztás történhet Nyékládháza környékén meglevő kavicsgödrök felhasználásával. Ezek jelentős kb. 200 hektárnyi területük miatt felszíni tározóként is jelentősek, hisz' 1 m vízszintváltozás kb. 2 millió m3-t jelent, csak a tavak felszínén. Továbi lehetőségek vannak a Mátra déli lejtőjén (4 millió m3), Szombathely és Sárvár között (10 millió m3), a Perint és Gyöngyös között (10—20 millió m3), Sárvíz völgyében (5 miliő m3), Pápától É-ra (15 millió m3). Az említett példák nem jelentik a hazai lehetőségek teljes felsorolását, csak kiragadott példák. A valóság valószínűleg lényegesen többet kínál a gazdaságosan hasznosítható felszín alatti víz-Dombóvár hangulatos dunántúli kisváros a Kaposvár—Koppány menti dombvidék déli részén. Története négyezer évre nyúlik vissza, a rómaiak idején Pons Mansuatina néven már ismert és fontos útmenti település. A honfoglalás után Árpád erődítményt építtetett a mocsaras vidékre, majd később egy Dombóy Pál nevű jogtudós várat emelt — Dombóvár a nevét erről a várról kapta. A vár a török hódoltság idején a környék központja, de 1683-ban felégetik. A megmaradt romok kis része ma még látható. A XVIII. századtól a felszabadulásig, csaknem két és fél évszázadon át uradalmi központ volt az Eszterházyak kezén. A felszabadulás után fejlődő ipara, mezőgazdasága 1970-ben városi ranghoz juttatta Dombóvárt. Közel húszezer lakosával egyben a környék kulturális központja is. Ennek a fejlődésnek adott nagy lendületet a hévíz, amely Gunarason, a várostól 3—4 km távolságra tört fel a'föld mélyéből. 1973-ban nagy társadalmi összefogással felépült a gunarasi termálfürdő, amelyet — fejlődésének megfelelően — 1977-ben — gyógyfürdővé nyilvánítottak. A hévíz értékéről gyógyászati szakvélemény tanúskodik, analízisét az Országos Közegészségügyi Intézet végezte. A Gunarasi Gyógyfürdő vize 55 C°-os alkalihidrogénkarbonátos hévíz, amelynek fluoridtartalma is jelentékeny. Kitározásra. De akkor is jelentős lehet a felszín alatti víztározás, ha csak a felsorolt helyekkel, a megvizsgált lehetőségekkel számolunk. A természetes karsztvízkészlet növelése és a laza üledékes kőzetben való felszín alatti víztározási lehetőségek összes mennyisége (125—170 millió m3/év) a természetes talajvízkészlet 18—25%-°s növelését jelentheti. Mindezek alapján javasolható, hogy fokozott figyelmet szenteljünk a felszín alatti víztározásnak. Fehér Árpád válóan alkalmas mindenemű mozgásszervi betegség, gyomor-, bél- és epebántalmak, nőgyógyászati, fogíny és szájbetegségek kezelésére. Eredményesen alkalmazzák bizonyos légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozásoknál, továbbá a bőrgyógyászat területén. Két szabadtéri melegvizes medencéje, egy hidegvízű uszodája és három, különböző hőfokú melegvizes medencéje is van. Még egy évtized sem múlt el a gyógyfürdő megnyitása óta, és teljesen megváltozott a környék. A vendégeket 500 személyes kemping és bungaló, valamint gyógyvízzel is ellátott szálloda várja. A további fejlesztés gyógyszállóval és komplett kórházi osztály felállításával bővíti a betegellátást. A föld mélyéből feltárt kincsnek, a víznek köszönhető, hogy Dombóváron Ifjúsági tanuszoda is működik. A négy általános és a három középiskolában 4000 gyermek tanul — kötelező úszásoktatással. Új gyógyfürdőink — Bük-fürdő, Balf, Zalakaros, Bogács stb. — sorában Gunaras is azt bizonyítja, hogy példátlanul gazdag gyógyvízország vagyunk. Minden régi és új gyógyfürdőnk olyan természeti kincs, amely a gyógyulást kereső emberek ezreit vonzza, nemcsak a hazai tájakról, hanem más országokból is. Szinte korlátlan lehetőségeink, nagyhatású gyógyvizeink hasznosítása évtizedekre szóló feladat. A. E. A szabadtéri medencéket gondozott park övezi — I I m GYÓGYVÍZORSZÁG VAGYUNK 29
