Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-01 / 9. szám
ként mindig forgatja. Azért van, hogy az anyag mozog. Ha nem mozogna, akkor az ütés helyén kiszakadna, mert a két kalapács váltva, ahogy a forgó vízkeréktengely bütykei emelgetik, úgy üti az anyagot. — Mennyi idő alatt ványolódik halina posztóvá a 30 méternyi szövet? — Kb. 24 óra alatt. 2 óránként ellenőrizzük, hogy nem rosszul gyűrődik-e, hogy a víz kellően csepeg-e, vagy nem túl sok-e? — Hogyan rögzítik a kalapácsok nyelét? — Ékeléssel egy-egy fatengellyel, a pince falához rögzített gerendán. Ha nincs spúrban újra, csak az ékeken kell igazítani. Két pár kalapács, két teknő van egymás mellett, s ezek egyszerre 60 méternyi anyagot tudnak ványolni. — Hogyan lehet megállítani ezt a berendezést? — A kalapácsokat menet közben is ki tudom állítani úgy, hogy egyszerűen feltámasztom egy darab fával. A vízkereket úgy, hogy arrább tolom a reteszt egy kis kar segítségével, ami a pincében van a szélső teknő fölött egy méter magasan a ház falánál. Ezzel szabályozom a keresztfát, emelem vagy leengedem. A keresztfán van két lánc, azon van a vízterelő fedele, mint a terelt vizű felülcsapó vízimalmoknál. Ahogy lefelé húzzuk, arra a fenyődarabra tekeredik a lánc, s megemeli azt a kis zsilipféle elzárást, akkor megy rá a víz a kerékre, illetve fordítva. — Mennyi lesz a posztó szélességben és méterben, amikor kiveszi? — 18—20 méter és 40 cm széles. Vékonyabb szálból készül és sodrottabból is, mint a cserge. Centiméterenként felével sűrűbbre szőjjük, s több mint egyharmadára filcelődik össze. — Mit kell még csinálni vele a ványolás után? — Csak beletesszük a kalló kosárba, hogy kiöblítsük aztán a drótra, s ha megszáradt már göngyölhetjük is. Lehet szabni-varrni. — Azelőtt maguk varrtak belőle kabátot vagy nadrágot? — Nem. Régen apámék csak a gubát varrták meg. Apám szabta, anyám meg szépen összevarrta, és beszegte elől meg a nyakán körbe, és az ujjavégét is piros posztóval. Egy bevont fagombot varrt a nyakához és mehetett a vásárra. De inkább eljöttek érte olyanok, akik kereskedtek. — Hogyan készült a híres fürtös guba, amit csak ünneplőként használtak? — Annál a mosott gyapjúból válogatott fürtöket helyeztük el a felvetett anyagba csomónként, és ha egy sor készen volt, rávertünk bordával és ványoltuk. Mikor kellően összeállt, egy drótkefével kihúztuk a szálakat, elegyengettük az egyik oldalon, mint a csergéknél, csak ez hosszabb szőrű volt. —• Milyen munkára rendezte be Halász bácsi a fenti házat? — Az egyik a „farkasolás” amit azelőtt kézzel csináltak az asszonyok: a mosott gyapjú fellazítása tépése és két, a lókeféhez hasonló drótszőrrel borított fadarab között „körömpő”-t kellett addig húzogatni, amíg elrendeződött a fonáshoz. Ez az, amit kártolásnak hívnak. Ezt a munkát válogatás után én a vízre bízom, vagyis egy egyszerű kéthengeres berendezésre. Ugyancsak a posztó felvető és vetülékfonalát is a víz „fonja", vagyis a gép. A bátyám lakatos, megcsinálta az egészet, ahogy én megterveztem. Javítani már tudom, mert eredetileg mi inkább a famunkákhoz értettünk. — Itt is a bütykök vagy ahhoz hasonlók segítenek? — Nem, a vízkerék tengelyét a ház alatt, belül két helyen lemélyítettem annyira, hogy ráférjen a kb. 10-es gurtni, az feljön a két gép között a mennyezeten rögzített rúdon elhelyezett két vaskerékre (a közlőmű egyszerű változata). Arról kisebb kerékről keskenyebb gurtnival hajtjuk meg a két gép fogaskerekeit. Egyik-másik is dolgozhat külön, ha a gurtnit, a nagyot ledobom. — Mit csinálnak,, ha befagy a Túr? —- Arra vigyázunk! Kis fejszével leverjük a jeget időben a felső zsilipnél. A vízikerék fölé meg földhányást tettünk, az nem fagyhat be. — Van-e másik hasonló kártoló és fonóberendezés a csatornán? Az OVH elnöki értekezlete szeptember 1-én Kovács Antal államtitkár elnökletével több fontos kérdést tárgyalt. A tanácskozás napirendjén szerepelt az a jelentés, amely a Minisztertanácsnak készül a balatoni vízgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos minisztertanácsi határozatok végrehajtásáról. Megtárgyalta az értekezlet azt a tájékoztatót is, amely a vízvédelem V. ötéves tervének teljesítéséről és a vízminőség alakulásáról szólt, ugyanakkor a VI. ötéves terv vízvédelmi feladatait és a vízminőség előrejelzését 1985-ig is magában foglalja. A harmadik téma az Országos Vízgazdálkodási Keretterv korszerűsítési munkáiról szóló beszámoló volt. A Minisztertanács számára készített jelnetéstervezet első része — az anyagot dr. Papp Ferenc főosztályvezető terjesztette elő — az MT határozatokban előírt balatoni vízgazdálkodás fejlesztési célokat és feladatokat foglalja össze. A második rész a fejlesztéssel kapcsolatos MT határozatok végrehajtásáról számol be, összefüggésben az 1981. évi KNEB határozatban foglaltakkal, a harmadik fejezet pedig az előírt fejlesztések költségeit taglalja. A jelentés befejező része a végrehajtás során felmerült főbb gondokat foglalja össze. Az előterjesztés vitájában Laár Árpád, Karászi Kálmán, Varga György, dr. Illés György, dr. Szirota István, Perecsi Ferenc, dr. Csevár Antal és Bencsik Béla vett részt. Az elnöki értekezlet a Balaton vízgazdálkodás-fejlesztésével kapcsolatos minisztertanácsi határozatok végrehajtásáról szóló jelentéstervezetet az elhangzott észrevételekkel kiegészítve további kimunkálásra elfogadta és a következőkre hívta fel a figyelmet. A vízvédelem kapcsán meg kell határozni a a kívánatos vízminőséget és ennek el— Még egy román ember csináltatott hasonlót, csak kisebbet. — És mennyi ványoló működik ezen a csatornán? — Még három, de azok csak maguknak. Ha egyszer-egyszer beindítják, inkább csergéket csinálnak ma már, ahhoz meg elég a kallás. — És mennyi kalló-kosár van? — Abból lehet 10 is, hiszen azzal mosnak itt a környékbeliek. — Mi az előnye abból, hogy belépett a szövetkezetbe? — Az, hogy öten dolgozhatunk. Egyik fiam még most fejezi be levelezőn a tanítóképzőt, addig itthon dolgozik, a másik kettő már magának keres. Mindent tudnak, de ők már nem ezt folytatják. A feleségemnek is adódik gond az unokákkal, mindig van belőle nálunk egykettő. Ő most már csak a cserge vetüléket fonja a fonókeréken. Mert az olyan laza, hogy nem lehet gépesíteni. De azóta csinálja, amióta férjhez jött, annak pedig meg van 40 éve. — És Halász bácsi nem gondolt még arra, hogy nyugdíjba menjen? — Nem én, amíg bírom és amíg a Túr folyik ... Raffay Anna érése érdekében a teendő intézkedéseket és feladatokat, össze kell hangolni a munkát, elsősorban a kutatásban és a mérési rendszerekben. Meg kell vizsgálni, hogy a Balaton vízgyűjtőjén folyó vízügyi államigazgatási (hatósági) munka mennyiben szolgálta a tó vízminőségvédelmét, a jogalkalmazói munka mennyiben volt hatékony és eredményes. A szennyvizek tisztítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló munkák kapcsán be kell mutatni a tervezett rendszereket, az eddigi eredményeket a vízgyűjtőre és a közvetlen üdülőövezetre vonatkozóan és meg kell határozni a további tennivalókat. Meg kell határozni azt is, hány településen kell végrehajtani belterületi vízrendezést és hogy ezek közül mennyi rendelkezik vízrendezési tervvel, hány településen végezték el a rendezési munkákat és hol vannak még tennivalók. A vízvédelem V. ötéves tervének teljesítéséről és a vízminőség alakulásáról szóló előterjesztés vitájában dr. Illés György, dr. Alföldi László, Perecsi Ferenc, Konkoly János és Csongrádi Béláné vett részt. Az elnöki értekezlet a tájékoztatót az elhangzott észrevételekkel további kimunkálásra elfogadta. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv korszerűsítési munkáiról szóló beszámolóról dr. Illés György, dr. Szirota István, Perecsi Ferenc, Stimm Miklós, dr. Alföldi László és dr. Muts Rudolf mondott véleményt. Az elnöki értekezlet úgy döntött, hogy az OVH kerettervezési bizottsága vizsgálja felül a keretterv készítését és a rendelkezésre álló pénzügyi források alapján határozza meg a további tervezés mértékét és ütemét. Az alapozó munka — a Keretterv kidolgozását megalapozó tanulmány — hasznosítható formában 1983. végéig befejezhető legyen. Elnöki értekezlet tárgyalta 25
