Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-09-01 / 9. szám
Mezőgazdasági vízhasznosítás Vállalatunk, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat eddigi tevékenysége (ivóvízellátás, szennyvíztisztítás, fürdőüzemeltetés) a mezőgazdasági vízhasznosítással bővült. Bár a vízhasznosítás termelési értékét tekintve szerényebb, népgazdasági jelentősége mégis nagy. 1972-től folyamatosan vettük át a mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat, s 1974-ben már a magyarországi teljes Duna szakasz a működési területünkhöz tartozott. Amikor az öntözés-üzemelési tevékenységet elkezdtük, a vízjogilag engedélyezett terület 49 000 ha volt. Ez 1979-ig 90 000 ha-ra gyarapodott, amikor is a Baja és a Dunaharaszti üzemfőnökségek összevonásával hatékonyabb szervezetet, a Dunavölgyi öntözési Igazgatóságot hoztuk létre Dunaharaszti központtal. Egy évvel később a győri terület az Északdunántúli Víz- és Csatornamű Vállalathoz került, így közel a felére (45 700 ha-ra) csökkent az öntözhető terület. A mezőgazdasági vízhasznosítás öszszetett tevékenység, amely magában foglalja a gravitációs és gépi főművek, valamint a szolgáltató művek üzemeltetését, fenntartását azokon a termelői vízigények kiszolgálását. A munka fontos része a vízigényeket kielégítő művek: fenntartása, továbbá a vízhasznosítás fejlesztését szolgáló szaktanácsadás. A vízhasznosítási tevékenység Pest, Bács-Kiskun és Baranya megye Mohácsszigeti részére terjed ki. A mezőgazdaKandafoki úszó-vízkivételi mű sági üzemek egyre nagyobb intenzitással kezdték meg az öntözést, ami azt eredményezte, hogy Bács-Kiskun megye területén az V. ötéves tervben közel 6000 ha öntöző kapacitás növekedésével kellett számolni. Dunaharaszti térségében pedig további feladatot a Ráckevei „Aranykalász” Mgtsz összesen 1500 ha öntözőfürt vízellátása jelentette. Vállalatunk 535 km hosszú gravitációs csatornát működtet. Ebből a leghoszszabb, 184,5 km-es a Dunavölgyi Főcsatorna. A Dunavölgyi öntözőrendszer a Soroksári Duna-ágból kapja a vizet, a Duna—Tisza Csatornán (DTCS) a Kiskunsági Főcsatornán (KÖF) és az I. Árapasztón keresztül Csatornáink közül a DTCS és az I. Árapasztó alsó vezérlésű. A Kiskunsági öntözőfőcsatorna kivételével mindegyik csatorna kettős hasznosítású. A nagy dunai vízkivételre kapcsoló-Nádvágás a KÖRÖS úszónádvágóval a XXX-as csatornán 14
