Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-09-01 / 9. szám

)MRVV-néI dik a Ferenc-csatorna, és a Kandafoki úszóművel a Karapancsai Főcsatorna. Gépi vízbetáplálás a bajai térségben Kandafokon, Mátéházán és Barkóson történik. Szolgáltatómű Alsónémedin, Fajszon, Nemesnádudvaron és Szabad­­szálláson van. Az utóbbi kivételével mindegyik automatikus vezérlésű. A mezőgazdasági vízhasnosításon be­lül változatlanul jelentős súlyú a fő­műves vízhasznosítás. A vízjogilag enge­délyezett öntöző- és halastóterületünk, valamint ezek üzemeltetett területének több mint kétharmada önözőfőművek­­hez tartozik és a felhasznált víznek több mint háromnegyed részét főművekkel biztosítjuk. A vállalat működése kezdetén a víz­hasznosítási tevékenység termelési ér­téke 8 millió Ft, míg 1980-ra a 33 millió Ft-ot is meghaladta. A gazdaságok ön­tözésre egy idényben 7—8 millió m3, halastóra pedig 3—4 millió m3 vizet használnak fel, ami egy betermelt víznek csupán 40—60%-a. Csatornáink ugyanis felszíni vezetésűek, ezért rendkívül nagy a párolgás és az elszivárgás. 1980-as OVH 5/1979. sz. vízdíjrende­­zés óta minimális területcsökkenés volt tapasztalható a vízdíj emelkedése el­lenére. A rendelet a termelőket gazda­ságosabb öntözésre ösztönözte, így a Vízügyi Igazgatóságok a gazdaságokkal közösen felülvizsgálták a vízjogi enge­délyes területeket, és az elavult, vala­mint a nem üzemelő öntözőtelepek víz­jogi engedélyei visszavonásra kerültek. Az idén, új vállalkozásként, szerződést kötöttünk a Ráckevei „Aranykalász" Mgtsz 1440 ha területének béröntözé­sére. Előnye abból áll, hogy míg a tsz-eknél a mezőgazdasági csúcsidősza­kok elvonják az embereket az öntözés­ből, addig mi folyamatosan biztosítjuk az öntözővizet. Természetesen ahhoz, hogy az öntözővíz a megfelelő helyen, időpontban és a megfelelő vízszinten Nemesnádudvari öntözőfürt gépháza legyen, nélkülözhetetlen a vízszállító csatornák folyamatos fenntartása. Vízhasznosítási ágazatunkban hosszú évek óta állandó probléma volt a fenn­tartási munkák jó minőségű elvégzézése. A fenntartási munka kiterjed a rézsűren­dezési munkákra, kaszálásra, hínárvá­gásra, cserjeirtásra, uszadék eltávolítás­ra, valamint csatornakotrásra és iszap­­talanításra. Kezdetben a gépesítettség hiánya miatt a kaszálást, hínárvágást, cserje­irtást és egyéb fenntartási munkákat kézzel kellett elvégezni. Viszont a kézi munkaerőt csak nagy nehézségekkel tudtunk biztosítani. A vízszintes felület fenntartási munkáit 1974-ben gépesítettük. A nagy anyagi költséggel megépített vízszolgáltató mű­vek állagmegóvása, az öntözéses üze­melés folyamatosságát szolgáló karban­tartások, felújítások a gépesítés továb­bi szélesítését sürgették. Egy technoló­giai géplánc kialakítása vált szüksé­gessé, mely a következő erő- és munka­gépekből áll: A fenntartási munkát gyakran nehe­zíti a cserjékkel, fákkal való benőttségi állapot. Ha nincs megfelelő járóút szé­lesség, vagy ha a rézsű 1:2-nél mere­­dekebb, akkor a kéttengelyes RASANT rézsűkaszát használjuk. 1979- ben a munkák jobb ellátása ér­dekében egy központosított fenntartási üzemet hoztunk létre Kalocsa térségé­ben. Ezzel elértük, hogy az egyidőben jelentkező üzemelési és fenntartási mun­kákat folyamatosan végezhetjük, nem jelentkeznek munkacsúcsok. Működési területükön a csatornák hossza: 535 km. Ebből kis víztükör szé­lességű 80 km, közepes 205 km, és nagy 250 km. Minden csatornán a vízforgalomban betöltött szerepét mérlegelve háromszor, de minimálisan kétszer, teljes fenntar­tást végzünk évente. A vízforgalmi szempontból fontos csa­tornákat teljesen lefedjük. A gépi fenntartás mellett egyre job­ban előtérbe kerül a biológiai fenntar­tás, vagyis a növényevő halak telepí­tése. 1980- ban a fenntartási munkát 50%’kal, csaknem 4 millió Ft-tal nö­veltük. Jövőbeni feladatunk a teljes gé­­jesítés hiányzó láncszemeinek pótlása, kifejlesztése. Gondolunk itt elsősorban egy uszadék eltávolítására alkalmas gépre, ami még a megfelelő biológiai fenntartás technológiája mellett sem nélkülözhető. A műszaki megoldások és technológia fejlesztésével összhangban kívánjuk fejleszteni a szervezetet, első­sorban annak komplex gazdálkodását. A főművi gépek üzembiztonságának fokozása érdekében megteremtjük a Diesel és elektromos hajtású szivattyú aggregátok diagnosztizálási technoló­giáját a gépegységek műszaki állapot­vizsgálatához. Ahhoz, hogy a mindenkori igényeknek megfelelő biztonságos vízszolgáltatást fennakadás nélkül biztosíthassuk, hogy a csatornák állapotát is megfelelően karbantartsuk, mindig komoly figyelmet kell szentelni a megfelelő gépesítésre, a meglevő gépláncok korszerűsítésére. Neszli Gabriella Csatornafajta Művelet megnevezése Alkalmazott gép tip. kis víztükör rézsűkaszálás HIDROT—1500 szélességű hínárvágás ESOX—hínárvágó (4—6 m) hínárkiszedés eltáv. Mozgógereb (D. har.) KCR—trágya markoló (Baja) iszaptalanítás WARINSKY tip. kotrógép közepes víztükör csat. rézsű és RZ—1,5 v. RM—2 fűkasza szélességű partkaszálás 6—10 m) sás, nád, hínárvágás KÖRÖS—hínárvágó hínárkiszedés eltáv. mozgógereb csatornakotrás Kisköre 7000 kétoldalról depórendezés MTZ-traktorra szerelt tolólap nagy víztükör csat. rézsű és RM—2-es. fűkasza szélességű (10 m felett) partkaszálás sás, nád, hínárvágás ESOX v. KÖRÖS hínárvágó hínáreltávolítás beépített mozgógereb csat. kotrás, iszaptalanít. Nyírség tip. úszókotró depórendezés MTZ-traktorra szerelt tolólap 15

Next

/
Thumbnails
Contents