Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
szesítette az énekkart. A 70-es évek elején azonban az énekkari tagok száma egyre csökkent, és már nem tudták a korábbi évek szép eredményéit megismételni. ÚJ TÁLALÁSBAN A tizenhárom főre apadt kórus életében végül is az a szemlélet-változás hozott újabb fellendülést, amelynek az utóbbi években tanúi vagyunk, Lényege abban foglalható össze, hogy a munkahelyeknek nem csak érzelmi, hangulati okok miatt érdeke, hogy sokoldalúan törődjenek a dolgozókkal. Ennél még közvetlenebb összefüggés, 'hogy a művelt és kulturáltan élő munkás többre és jobbra legyen képes a termelésben lis. Szerencsés véletlen, hogy Kiss István közlekedési üzemmérnök személyében olyan vezető került a vállalati kulturbizottság élére, aki érti is a dolgát, és a vállalatvezetőség támogatását is sikerűit megnyernie. — Huszonöt évig dolgoztam művészi pályán: az Állami Népi Együttesben táncoltam. Annak idején színpadrendezést is tanultunk, jómagam is vezettem már műsorokat. Hat évvel ezelőtt, a „táncos éveim” után kerültem a CSM-ihez, — mondja Kiss Imre. — Már az első November 7-li ünnepségen hallottam énekelni a vállalat férfikórusát. 'Kicsit szegényesnek tartottam a „tálalást”, de felfedeztem azt, 'hogy ebben a kórusban nagy lehetőség van, csak fel kell karolni és kicsit többet kell rá áldozni... Nem mindegy, hogyan áll föl a kórus a színpadra, milyen akusztikai körülményék között, nem mindegy, hogyan adja elő azt, amit előad. — Hogyan tudott segíteni? —■ Kértem a vállalat vezetőit, bízzák rám a rendezvényeket, én megpróbálom úgy tálalni a műsorokat, ahogy azt a közönség ma már elvárja. Szerencsés helyzetbe kerültem, mert végül is teljesen rám bíztá'ka kulturális élet irányítását itt a vállalatnál. így adódott, hogy a kórusra nagyon sók pénzt 'kértem: a kultúrbizottság költséqvetését megemeltettem egy év alatt 100 ezer forinttal. A VSZT megszavazta a pénzt, hiszen a kultúra pénzbe kerül, és áldozni kell rá. A kórusnak ruhát csináltattam. A vállalati munkásszállókon újabb tagokat toboroztunk az énekkarba, fiatalokat, középkorua'kat. Székely Miklós személyében új karnagyot szerződtettünk, új műveket tanultunk be, megteremtettük a szereplési felételéket, szerepeltettük a kórust, tapasztalatcserét szerveztünk. A CSM énekkarának ma 26 tagja van, de ez eqy olyan mag, amellyel nyugodtan kiálthatunk a dobogóra. KÖZÖS ÜNNEPSÉG Tavaly, az 50. évfordulóra meghívták a H'VOSZ Liszt Ferenc Kórusát is. így került sor arra, .'hogy a jubileumi ünnepséget ezzel a híres férfikarral közösen rendeztük meg. A TV Híradó jóvoltából aztán október 21-'én rövid műsor keretében az egész ország nyilvánossága előtt is bemutatkozott a mi énékka runk. A. E. ш Könyvespolcra AJÁNLJUK щ Közművek az ókori Pannónia földjén Az ókori Római Birodalom építészeti emlékei kiemelkedő szerepet töltenek be a művészetek történetében. A rómaiak híreseik voltaik fürdőkultúrájukról, amely tulajdonképpen alapját képezte a római polgár Civilizált életének. A birodalom nemcsak Itália földjén, hanem az általa meghódított, hatalmas területű provinciákban is ligyekezett kiépíteni a — korabeli szinten gyakran hihetetlenül magas műszaki kultúráról tanúskodó — közműrendszereket. Dr. Póczy Klára: Közművek a római kori Magyarországon című új könyve a Pannóniában nagy hozzáértéssel létesített [közműhálózatot mutatja be. A 'kötet bevezetőként részletes képet nyújt a közműépítésnék a római építészetben játszott szerepéről. Az írásos ©mié'kék felidézése során olyan klasszikus írók műveibe pillanthatunk be, mint Vitruvius, Tacitus, vagy Plinius. A korszak építkezési feltételeinek részletes áttekintése után a szerző bemutatja a közművek létesítésének folyamatát. Külön (kuriózum, hogy az olvasó megismerkedhet az ókori beruházások bonyolítási szisztémájával is. A kötet áttekintő képet nyújt a vízügyi létesítmények építési feltételeiről, az engedélyezési eljárás rendjéről és a kivitelezés folyamatáról. Régészeti szempontból Is színvonalas a Magyarországon feltárt víz- és csatornarendszerek leírása. A könyv többék 'között a legfrissebb régészeti újdonságot, a Szentendrei út mellett feltárt, részben rekonstruált boltíves felső vezetéket lis bemutatja. 'Bőséges leírás olvasható Óbuda (Aquincum), Tác (Gorsium), Szombathely (Savaria) és Pécs (Sopbianae) korabeli műtárgyairól, csatornarendszerérői és vízi létesítményeiről. A paloták és polgárházak vízvezetékei mellett a regionális létesítménydk, a nagyobb gátak és védőművek is helyet kaptak a kötetben. Téved azonban, aki száraz műszaki (ismertetőre gondol. A műszaki létesítmények bemutatása mellett megelevenedik a kultúra, a vallás világa és az ókori római civilizáció mindennapi élete. Feltárulnak a római művészet hazánkban épen maradt műkincsei is, amelyeknél gyakran szerepelnek vízügyi vonatkozások. A gazdagon (csaknem félszáz képpel) 'illusztrált kiadvány a legkényesebb igényeket is kielégíti. A kiadó a történelem és a műszaki szaktörténet iránt érdeklődőknek pontos jegyzetanyaggal és történelmi függelékkel szolgál. A reprezentatív mű egyszerre hasznos szakmai forrás, érdekes történelmi régészeti leírás és szép kiállítású művészettörténeti album. (Dr. Póczy Klára: Közművek a római kori Magyarországon Műszaki Könyvkiadó, 154 oldal, kötve 64,— Ft) Prohászka László 29
