Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Szépmívű serleg 1941-ből

FCSM ÉNEKKAR

ÖTVENÉVES KÓRUS

és Zenekarainak Országos Központja) megszűnésével kezdődött és amit a jó dalos hagyományoktól, a tartalmas művészettől való elfordulás követett. Az énekkar műsorán elsősorban mozgalmi dalok és népdalfeldolgozások szerepeltek. Házi rendezvényeken, falulátogatásokon vettek részt. Nyilvános szereplése a dalkörnek ez lidő alatt nem volt."

A kórusmozgalom felemelkedését és a dalkör több nyilvános szereplését hozták az ellenforradalom utáni évék, majd egy évtizeddel később, 1968 október 13-án, a Ilii. Országos Énekkari Minősítő Hangversenyen a CSM énekkara „Diplomás Ezüstkoszorút" nyert, ami igen nagy elismerést jelentett. 1970. júniusában eredményes munkájáért a művelődésügyi miniszter dicséretben ré-Amikor jó ötven esztendővel ezelőtt, 1930 máirciusában megalakult, Budapest Székesfővárosi AKNA-DALKÖR lett a neve, és 192 taggal kezdte meg működését. Miért volt szükség ilyen együttesre? Az indítékról Kántor Miklós, hajdani egyesületi titkár így szólt az 1931. évi közgyűlésen mondott beszámolójában :

„ . .. néhány komolyabb munkatársammá1! összejöttünk és arról beszélgettünk, hogyan lehetne üzemünk alkalmazottait lelkileg is egymáshoz közelebb hozni, olyan valami nemes dolgot művelni, amelyben mindenki örömet és szórakozást találna. A mai kor embere nem elégedhet meg testi szükségleteinek kielégítésével, — mert dacára a nehéz gazdasági viszonyoknak — egy embernek ma lelki táplálékra is szüksége van. Ekkor fogamzott meg a gondolat, hogy ha lehetséges, megalakítjuk üzemünk dalkörét."

JÓZSEF ATTILÁVAL

Az énekkar megalakulásának 50, évfordulójára megjelent kis könyvecske a kórus fél évszázados történetének krónikája.

Az AKNA-DALKÖR az indulástól kezdve nagyon népszerű lehetett, mert tagjainak száma — beleértve a pártoló tagokat is — 1933-ra már 328-ra növekedett.Az első nagy sikert 1934-ben, a Siófokon rendezett II. Országos Balatoni Dalosverseny hozta meg, ahol a népdalcsoport első díjával jutalmazták a kórust. Aztán, ahogy múltak az évek, egyre szaporodtak a „hazahozott trófeák": szépmívű serlegek, emlékplakettek.

1941-ben már „hadviselő” ország voltunk, de a kórus közreműködött az I. Üzemi Dalosünnepen Budapesten, a

Az első emlékplakett 1932-ből

Népművelési Bizottság Ady Irodalmi estjén, a Népi íróik és Zeneszerzők Irodalmi estjén, ahol József Attila egyik kórusművét először mutatták be közönség előtt. A háborús évek utolsó nyilvános szereplései az 1943-as esztendőhöz fűződnek. Aztán ... a háború a maga eszközeivel jó időre elnémította a kórust. Működésének Budapest ostroma vetett véget.

Az új élet a felszabadulás után a romok eltakarításával kezdődött, amelyből a dalosok is kivették részüket. A hosszú kényszerszünet után újra megalakult a kórus, és 1946-ban megkezdődték az első énekkari próbák.

Hosszú lenne felsorolni, azóta hány üzemi rendezvényen, országos dalostalálkozón, kórusfesztiválon, hangversenyen, műsoros esten vett részt a OSM énekkara. Ez a három és fél évtized nem volt a sikerek töretlen sora, hiszen emlékeinek gyűjteményében semmi nem szerepel, ami 1949—1958 között nyilvános fellépésékre utalna. Az ötvenes évek elejéről így emlékezik meg a krónika:

„Válságos időszak következett 1950 —1954 között, amely a Bartók Béla Szövetség (a Magyar Dolgozók ÉnekEmlékplakett a Kecskeméti Dalostalálkozóról

28