Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
A munkavédelmi szabályozás új rendszere A tudományos-technikai haladás, a társadalmi-gazdasági változások folyamatosan megkövetelik a munkavédelmi előírások tartalmának és szerkezetének korszerűsítését. Szükségessé vált az is, hogy munkavédelmi szabályozási rendszerünk közelítsen a kialakult nemzetközi gyakorlathoz. A több mint másfél évtizedes múlttal rendelkező szabályozási rendszer korszerűsítését 1980. január 1-vel a 47/1979. (XI. 30.) MT számú rendelet indította el. Mi tette indokolttá a minisztertanácsi rendelet megalkotását? A sokrétű munkavédelmi intézkedések jelentős mértékben járultak a dolgozók munkakörülményeinek javításához. A fejlődéssel együtt ugyanakkor új veszélyek és ártalmak is keletkeztek. Bár az üzemi balesetek szálma csökkent, nőtt a súlyosságuk. Kialakulásukat a munkavédelem jogi szabályozásának hiányosságai is elősegítették. A munkavédelmi szabályozás ellentmondásait a következőkben lehet összefoglalni: a munkavédelmi előírások, elsősorban az óvórendszabályok — így a Vízügyi Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály is —, jelentős számban tartalmaztak olyan merev követelményeket, amelyek gyakran a végrehajtást, esetenként a folyamatos üzemeltetést is akadályozták. Nem adtak teret az alkotó gondolkodásnak, sokszor még a végrehajtásban érdekeltek felelősségét is csökkentették: számos területen történtek túlszabályozások. [gy például az épületekre, építményekre vonatkozó általános és részletes követelmények megjelentek az Általános Balesetelhárító és Eqészségvédő Óvórendszabályban (ÁBEÓ), az Országos Építési Szabályzatban (OÉESZ), az ágazati-iparági óvórendszabályokban, ezenfelül még a tervezési előírásokban is. Az átfedések mellett ezek esetenként egymásnak ellentmondó követelményeket is tartalmaztak. Viszont számos olyan terület akadt, ahol még az alapkövetelményeket sem szabályozták. Ilyen például a vibráció, a különböző — nem radioaktív — sugárzások megengedett szintje (vízügyi vonatkozásban pl. a vizek gáztalanításának műszaki biztonságtechnikai feltételei) stb.; a végrehajtói (vállalati) igények alapján túlszabályozottá vált a munkavédelem. Vagyis olyan kérdésekben is központi — elsősorban ágazati — előírások készültek, amiket vállalaton belül kellett volna szabályozni. Ezt a magatartást a kényelem és a felelősség áthárítási szándéka is motiválta. Ennek a magatartásnak tudható be például, hogy a technológiai műveleti és gépkezelési utasítások készítésére vonatkozó rendelkezéseknek a vállalatok többsége nem tett maradéktalanul eleget. A szabályozási rendszer jellemzői Az Országos Munkavédelmi Bizottság 1977. február 23-i állásfoglalásában határozta meg a munkavédelmi szabályozás továbbfejlesztésének szerkezeti, illetve tartalmi irányát. Az OMB állásfoglalásának megfelelően a következők szerint jellemezhető az új szabályozási rendszer: — a munkavédelem elvi jellegű szabályait továbbra is a Munka Törvénykönyve tartalmazza. A legfontosabb munkavédelmi rendelkezéseket — ide értve a korábban 34/1967. (X. 8.) Korm. sz. rendeletben (Mt. V.) szabályozott kérdéseket is — a 47/1979. (XI. 30.) MT sz. rendelet szabályozza a népgazdaság valamennyi területére kiterjedő hatálylyal; — a munkavédelemmel kapcsolatos műszaki előírásokat és megengedett értékeket a jövőben az állami szabványok határozzák meg; —• az egyes munkavédelmi szempontból kiemelten fontos területek (mint például: bányászat, villamosenergia-ipar, gáz- és olajipar) műszaki biztonságtechnikai követelményeit a felügyeletet ellátó hatóság által kiadott szabályzatok tartalmazzák; — az egyes ágazatközi szakmai munkavédelmi követelmények (pl. anyagmozgatás, emelőgép-kezelés) továbbra is ágazati óvórendszabályban kerülnek meghatározásra; — a jelenleg még óvórendszabályokban szereplő szervezési, személyi követelményeket, továbbá a gazdálkodó szervek belső munkavédelmi szervezetét, a vezetők jogkörét, feladatait stb. munkavédelmi szabályzatban kell meghatározni; — a jövőben tovább nő a gazdálkodó szerveknél a technológiai, műveleti és gépkezelési utasítások jelentősége, mivel a megszűnő óvórendszabályok helyett ezeknek kell tartalmazniuk mindazt, amit a dolgozóknak munkájukkal kapcsolatban tudniok és követniük kell. Intézkedések a minisztertanácsi rendelet végrehajtására 1981. március hó 15-ig kiadott, illetőleg ezt követően kiadásra kerülő — a vízgazdálkodást érintő — intézkedések: üzemi balesetek A Központi Statisztikai Hivatal elnöke a 2/1980. (VII. 31.) KSH sz. rendelkezésében szabályozta az üzemi balesetek statisztikai bejelentését és nyilvántartását; a KSH rendelkezés végrehajtására kiadásra került a 6/1981. (V. É. 6.) OVH számú utasítás; a munkaügyi miniszter a 26/1980. (XII. 30.) MüM számú rendelete szabályozza a dolgozók életének, testi épségének, vagy egészségének sérelmével kapcsolatos károk megtérítését; az egyes egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók béréről, illetve pótlékáról a 27/1980. (XII. 30.) MüM számú rendelet intézkedik. Egészségügy az egészségügyi miniszter a 15/1980. (XII. 29.) EüM számú rendeletben a védőital juttatását, a 2/1981. (II. 7.) EüM sz. rendeletben a munkahelyek általános egészségügyi követelményeit, a 3/1981. (II. 14.) EüM és a 8/1981. (Eü. K. 4.) EüM sz. rendeletben a foglalkozási betegségek bejelentését és kivizsgálását szabályozta, újra meghatározza a munkaköri (szakmai) alkalmasság orvosi vizsgálatának és véleményezésének rendjét. Szabványosítás A Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke öt évre szóló feladattervben határozta meg a tennivalókat, illetőleg az ágazati óvórendszabályok műszaki rendelkezéseinek helyébe lépő állami — országos és ágazati-szabványok körét, valamint kidolgozásuk felelőseit. MSZ készül — Vízkutató és vízfeltáró fúrás, kútépítés, kúttisztítás (általános munkavédelmi követelmények) — Szennyvizek elhelyezése és mezőgazdasági hasznosítása öntözéssel (Általános munkavédelmi követelmények) témakörökben. MSZ—10 (ágazati) szabvány készül — folyószabályozás, — vízellátás, vízkezelés, — szennyvíz, csapadékvíz, csatornázás és szennyvíztisztítás, — fürdők, — búvármunkák, — gázosvíz-tárolás, gáztalanítás, — belvízvédelem, — vízgazdálkodási nagy műtárgyak és tározók építése, valamint — aknakút, csápos kút építése és tisztítása munkavédelmi előírásai c. tárgykörökben. A 47/1979. (XI. 30.) MT számú rendelet végrehajtására az Országos Vízügyi Hivatal elnöke ágazati és felügyeleti rendelkezést ad ki (kiadásra várhatóan 1981. I. félévében kerül sor). A munkavédelmi szabályozás kérdéseinek figyelemmel kísérése ajánlott valamennyi vezető és beosztott dolgozó számára! Putz József 12
