Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
Uj kollektív szerződések a vízügyi ágazatban A MEDOSZ Elnöksége az 1981. június 30-i ülésén áttekintette a VI. ötéves tervidőszakra szóló, ezen belül az 1981. évre vonatkozó kollektív szerződések módosításának tapasztalatait. Az Elnökség megállapította, hogy az idén a szakszervezeti szempontból a MEDOSZ- hoz tartozó vállalatoknál, szerveknél, köztük a vízgazdálkodás területén a legtöbb esetben öt évre szóló új kollektív szerződést kötöttek. Ez azt jelenti, hogy a kollektív szerződés készítésére kötelezett vállalatok, szervek többsége a legtöbb esetben nem élt a 22/1980. (XII. 12.) MüM számú rendeletben foglalt lehetőséggel és hatályában nem tartotta fenn az előző ötéves tervidőszakra kötött kollektív szerződést. A kollektív szerződés elkészítésénél az üzemek gazdasági és szakszervezeti vezetői a gyakorlatban jól hasznosították a két szakszervezet, a MEDOSZ és a HVDSZ egyetértésében kiadott OVH ágazati irányelvet, amely a kollektív szerződések megkötésével, módosításával és az előző öt évre vonatkozó beszámolókkal kapcsolatos végrehajtáshoz adott úmutatást a szakembereknek és a szakszervezeti tisztségviselőknek. Sok segítséget nyújtott a témában a MEDOSZ Lapja hasábjain nyújtott tájékoztatás és a több megyében tájértekezleten adott eligazítás. A tapasztalatok szerint a munkaügyi szabályzatot készítő költségvetési szervek jól hasznosították és értelemszerűen alkalmazták a kidolgozás során az ágazati irányelvben foglaltakat. Az irányelvben és a különböző előadások alkalmával nyújtott tájékoztató alapján a legtöbb vállalatnál — az elmúlt években kialakult gyakorlatnak megfelelően — az új kollektív szerződést, illetőleg az elmúlt öt évre vonatkozó beszámolót 1981. május hó 31. napjáig együtt tárgyalta meg és fogadta el a bizalmiak testületé vagy az ennek megalakítására nem kötelezett kis vállalatoknál a szakszervezeti taggyűlés. Ezt követően, június hónapban ismertették a kollektív szerződésben foglaltakat a dolgozókkal. Ez azt jelenti, hogy 1981. július 1. napjától a vízgazdálkodás területén is hatályba léptek az új kollektív szerződésben foglalt rendelkezések. A gazdasági és szakszervezeti helyi vezetés összehangolt munkájának köszönhető, hogy a legtöbb helyen az idén a különböző anyagok, tervezetek, javaslatok időben eljutottak a kisegységekben dolgozókhoz, akik Így lehetőséget kaptak annak tanulmányozására és megvitatására. A MEDOSZ Elnöksége értékelése szerint a kollektív szerződésekben foglaltak elmúlt öt évi végrehajtásáról szóló beszámolók alaposabbak voltak az előző években tartottaknál. A beszámolók többsége célratörően tárgyalta a kollektív szerződés egészét, sőt azon belül kiemelten egy-egy fontos témát. Kisebb hányaduk a kollektív szerződések végrehajtását a vállalati gazdálkodással összhangban mutatta be, többségük viszont nem tárta fel az összefüggéseket, és csak a végrehajtást, illetőleg az eredményeket értékelte. Helytelen, hogy több esetben a beszámoló nem foglalkozott az okokkal, amennyiben az előirányzat és a megvalósulás között eltérés mutatkozott. A hiányosságok ellenére a beszámolókból kitűnt, hogy a vízügyi vállalatok, szervek nagyobb részénél a kollektív szerződésben foglaltak jól segítették a termelési, gazdálkodási célok valóra váltását. A gazdasági vezetők kritikusan és önkritikusan szóltak a termelési eredményekkel összefüggésben a létszám- és bérgazdálkodás helyzetéről, valamint a részesedési alappal és a munkaidővel való gazdálkodás kérdéseiről. A beszámolóknak a jóléti és kulturális alap felhasználásával foglalkozó részéből kitűnt, hogy a legnagyobb összeget az üzemi étkeztetés költségeire fordították. Az Elnökség az új kollektív szerződésekkel, ezen belül az 1981. évre vonatkozó főbb szabályozásokkal kapcsolatban megállapította, hogy a vállalatok, szervek többsége azokat az ágazati irányelv alapján határozta meg. Módosították azokat a fejezeteket, amelyek fenntartása a kollektív szerződés értékelése vagy a dolgozók javaslatai alapján nem volt szükséges. A munkaidő-alap gazdaságos felhasználása érdekében egyre több helyen alkalmazzák bizonyos munkakörökben az egyenlőtlen vagy osztott munkaidő-beosztást, valamint a folyamatos vagy folytonos üzemelésű munkahelyeken a munkanapok és a szabadnapok összevonását. Ezek az intézkedések megfelelő üzem- és munkaszervezést feltételeznek, de egyben alapul szolgálnak a vízgazdálkodásban az ötnapos munkahét 1982. január 1. napjával történő bevezetéséhez is. Az 1981. évi bérfejlesztés mértékének a kollektív szerződésben történő meghatározása során a vállalatok nagy része óvatosan tervezett, csak az éves tervfeladatok alapján reálisan számítható vállalati eredményre tekintettel és főleg az adómentességet biztosító határig kötelezte el magát. A tapasztalatok szerint a vízügyi ágazat vállalatai 4—6 százalék körüli bérfejlesztést terveztek. Külön gondot kell fordítani az idei év hátralevő részében a vízgazdálkodási társulatokra, ahol csupán 2,5—3 százalékos a tervezett fejlesztés. A részesedési alap felosztásának elvei és mértéke lényegesen nem változtak a korábbiakhoz képest, a dolgozók keresetének növekedési ütemét továbbra is a bér határozza meg. Megállapítható, hogy ezen alap felosztása kapcsán, az év végi részesedésre szolgáló összeget általában továbbra is három részre osztják: bérarányos, szolgálati időarányos és kiemelkedő munka alapján járó részekre. Rendkívül nagy eltérés tapasztalható viszont a három rész aránya tekintetében. Kedvező változást jelent, hogy általában csökken a bérarányos rész és növekszik a jutalmazásra szolgáló rész. Sok vita és bizonytalanság tapasztalható a törzsgárdatagsággal kapcsolatban, különösen a vállalatoknál a tagság után adható pénzjutalom összegének 2—8 ezer forintra történt felemelésével előállott helyzet tekintetében. A költségvetési szervezetek hiányolják, hogy náluk — a fokozatoktól függően — továbbra is a korábbi (alacsonyabb) 1—4 ezer forintos felső határ maradt érvényben. A partner állami szervekkel együttműködve fontos szakszervezeti feladat a törzsgárdáról szóló határozat alapján e kérdés átfogó vizsgálata. A béren kívüli juttatások kollektív szerződésben való szabályozása a vonatkozó rendelkezések szerint történt. A vállalati szociális ellátással összefüggő juttatásokat a dolgozókkal és az üzemi demokrácia fórumain — részben önálló napirendként, részben a kollektív szerződés módosítása, illetőleg vitája során — megtárgyalták. A kollektív szerződések legtöbbje tartalmazza a lakásépítéssel kapcsolatos vállalati elképzeléseket. Kedvező, hogy általában növelték az e célra fordítható helyi alapokat, a lakások korszerűsítésére szánt összegeket. A legtöbb helyen a fórumokon igen nagy volt a részvétel és az aktivitás. Az Elnökség fontos feladatnak tekinti, hogy a javaslatokat, észrevételeket tett dolgozók kapjanak tájékoztatást a felvetéseik sorsáról, elbírálásáról. Helyes, hogy a megyebizottságok — törvényességi szempontból és szakemberekből álló társadalmi munkabizottságok bevonása útján — az idén is felülvizsgálják a kollektív szerződésekben foglaltakat. Az Elnökség a tapasztalatok értékelése alapján elfogadott állásfoglalásában megállapította, hogy az 1981—85. évekre kötött, illetőleg hatályukban meghosszabbított kollektív szerződések — az idei módosításokkal együtt — jól segítik társadalompolitikai és gazdasági céljaink megvalósulását. A rendszeres elemzés és a végrehajtással foglalkozó éves beszámolók elősegítik a dolgozók aktív részvételét a vezetésben. Az Elnökség felkérte a választott szakszervezeti szervek és a megyei, valamint a központi apparátus tagjait, a szakszervezet választott tisztségviselőit, aktivistáit, hogy folyamatosan ellenőrizzék, segítsék a kollektív szerződésekben foglalt szabályok megtartását és végrehajtását, különösen a munkaerő- és bérgazdálkodásra, a munkaidőre, a túlmunka alakulására, a részesedésre, a béren kívüli juttatásokra és a szociális körülmények fejlesztésére vonatkozó előírásokat. Dr. Gojdár László 13
