Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
Országos öntözési bemutató Országos öntözési bemutatót rendezett július elején a MÉM és az OVH tizenegy szerv közreműködésével az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban. A bemutatóra több mint 350 szakember jött öszsze az ország minden részéből Seregélyesre, a Münnich Ferenc Művelődési Házba. Itt fogadta a sajtó képviselőit Géczi Károly, a MÉM főtanácsosa és dr. Szilárd György, az OVH főosztályvezetőhelyettese. A tájékoztatón a hazánkban folyó öntözéses gazdálkodás helyzetéről kaptunk átfogó képet a két szakember segítségével. Napjainkban a teljes mezőgazdasági területnek mintegy 5%-án folytatnak öntözéses gazdálkodást. Távlati tervek szerint ez az érték objektív okok alapján 15—20%-nál nem emelkedik nagyobbra. FEJLŐDÖTT AZ IPARI HÁTTÉR A mezőgazdaság szocialista átszervezésétől napjainkig terjedő időszak népgazdasági erőfeszítéseinek eredményeként ma már mintegy 800 üzemben adott az öntözés lehetősége. Ezekben a gazdaságokban az V. ötéves tervidőszakban összesen 1,3 millió hektárt öntöztek meg. A megöntözött földeken hektáronként 13—15 GE-el termeltek többet. Az öntözés eredményeként évente 15,6 milliárd forint halmozott bruttó termelési értéket realizáltak, a nemzeti termeléshez való hozzájárulásuk évente 4,6 milliárd forint volt. Jelentős a vállalati eredménykülönbség is az öntöző gazdaságok javára. Míg a nem öntöző üzemek átlagában ez a különbség hektáronként 1700 forint volt, az öntöző gazdaságokban 2400—3800 forint között ingadozott hektáronként. Ugyancsak az elmúlt tervciklus eredménye, hogy az öntözés szétszórtsága mérséklődött. 1975-ben a gazdaságok 50%-ában az öntözésre berendezett terület még nem érte el a 120 hektárt, napjainkban viszont a berendezett terület 60%-a már 600 hektár feletti üzemi méretű. Javult az öntözött szántóterületek talajminősége is a korábbi évekhez viszonyítva. Az öntözés a jó talajadottságú térségek felé tolódik. Az öntözött szántó 73%-a ma már a 20 АК/ hektárnál magasabb földminőségű csoportba tartozik. Az ipari háttér is fejlődött, ugyanis a hazai ipar gyártja az egyes növényfajok igényeihez jól igazodó 9 féle önjáró, illetve gépi áttelepítésű nagyüzemi öntözőberendezést. A kisgazdaságok 3 féle öntözőberendezést vásárolhatnak. A nagyüzemi esőztető öntözőberendezések létesítéséhez szükséges eszközök, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban gépek és szerelvények ugyancsak rendelkezésre állnak. A felületi öntözés korszerűsítésének feltételeit 30 darab Caterpiller földmunkagépsor behozatalával is javították. A műszaki fejlesztési erőfeszítések eredménye, hogy az eltelt járó illetve gépi átelepítésű nagyüzetíz év alatt az öntözés technikai színvonala jelentősen fejlődött. Ma már az öntözhető területek csaknem 30%-án üzemelnek korszerű esőztető öntözőfürtök, mintegy 2000 hektár terület öntözhető a munkaerő és energiatakarékos csepegtető öntözőtechnológiával. A területek 70%-án állami főművek biztosítják a vízellátást, esőszerű öntözőtelepek csak felén gépi áttelepítésű berendezések enyhítik a munkaerő-gondokat. ELSŐSORBAN A HATÉKONYSÁG... Az említett eredmények mellett gondot jelent, hogy indokolatlanul nagy a szóródás az öntözőgazdaságok eredményei között, vagy hogy a rizstermesztés színvonala elmarad a lehetségestől, sok helyen akadozik az üzem- és munkaszervezés, az öntözés-igényes kultúrák aránya indokolatlanul alacsony az öntözhető területeken stb. Az utóbbi évek közgazdasági környezetváltozása is új helyzetett teremtett az öntözéses gazdálkodásban. A megemelkedett energia és vízárak, a termelőeszközök árnövekedése, az állami támogatások csökkenése arra késztette az üzemeket, hogy újra értékeljék öntözéses tevékenységüket. Több üzemben lemondtak az öntözésről, elsősorban azok, ahol az intenzív öntözéses gazdálkodás feltételei nem voltak megteremtve, elavult berendezésekkel rendelkeztek, évek óta már nem is üzemeltek. Ezekre az okokra visszavezethető öntözési kapacitáscsökkenés 84 ezer hektárt jelent. Ezen belül is a rizsterületek csökkenése jelentős. (27 ezer hektárról 14 ezer hektárra.) Az említett folyamatoktól — mint közvetett hatástól —• azt várják, hogy a jó műszaki állapotban levő öntözőtelepek üzemben maradnak és így az előző évektől eltérően reálisan érzékelhetővé válik az öntözési kapacitások hasznosítása. Az üzemek anyagi lehetőségeinek korlátái egyébként már az V. ötéves terv második felére éreztették hatásukat. A tervidőszak előirányzatai csak 35%-ban teljesültek. A tervezett 530 ezer hektár helyett ma már csak 328 ezer hektárral számolnak. A vízszolgáltató főművek kapacitása az 1975 évi másodpercenkénti 258 m3-es teljesítményről 1980-ra 389 m3-re növekedett. Az említett gondok hatással vannak a VI. ötéves tervi feladatokra. Az öntözésben elsősorban a hatékonyság növelésében lehet és kell is továbblépni. Magában a területcsökkenés is a hatékanyobb öntözés irányába hat. A megmaradó területeken még sok kihasználatlan lehetőség kínálkozik, ezek közül a legjelentősebb a vetésszerkezet és az öntözési lehetőségek összhangba hozása. Sürgős feladat a rizstermesztés technológiájának teljes körű továbbfejlesztése is. AZ AGARDI JÓ PÉLDA A tájékoztató után a művelődési ház kultúrtermében a megjelent szakembereket Ozvald László, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója üdvözölte, majd Kovács István a MÉM főosztályvezetője nyitotta meg a bemutatót. Ezután Kiss Sándor, a kombinát vezérigazgató-helyettese ismertette az agárdi mezőgazdasági nagyüzem öntözéses gazdálkodásának helyzetét. A kombinát, amely 15 ezer hektáron gazdálkodik — ebből 12 ezer hektár a szántóterület, amelynek 90 százaléka jó minőségű középkötött vályog — intenzív gazdálkodást folytat. Fő növénytermesztési ágazat a kukorica. Ebben és a többi ágazatban is jók a termésátlagok. A kombinát rét-legelőterülete a nagyszámú szarvasmarhaállomány tömegtakarmány ellátását részben biztosítja. A szántóterület 17%-a — mintegy 2000 hektár — öntözhető. Ez a nagyság dunántúli viszonylatban jelentős nagyságrend. Az öntözhető területből 1190 hektár műszakilag berendezett, azaz földbe épített nyomócsöves esőztető berendezéssel üzemeltethető, 803 hektár hordozható öntözőberendezésekkel fedhető le. A területen 13 darab Rain Star, 4 darab Regengigant és 2 garnitúra Rain-Roll típusok üzemelnek. A kombinátban az idén 1549 hektáron terveztek öntözést. Ebből 602 hektár hibridkukorica, 115 hektár cukorrépa, 444 hektár gyep és 418 hektár lucerna. A vetésszerkezetből látható, hogy az öntözött területre vízigényes, az öntözést megháláló kultúrákat helyeznek. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát jól gazdálkodik az öntözési kapacitásokkal, lehetőségeit kihasználja. (Az 1980. évi kapacitáskihasználtság 78% volt.) Kiss Sándor tájékoztatója után dr. Szilárd György főosztályvezető-helyettes tartott összefoglalót, majd a szakemberek ellátogattak az Elza majorba, ahol megtekintették hogyan folyik a rétlegelő öntözés. A Felsőcikolai öntözőfürtnél pedig a kukorica- és lucernaöntözést tanulmányozták, megismerkedtek a különböző új öntözőberendezésekkel. Sz. L. 3
