Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-06-01 / 6. szám

nagyságától és az alkalmazott kezelési technológiától való függés. A hazai telepek adatai alátámasztják a költségszámításban alkalmazott elhanyagolások torzító hatását (lásd H1). A döntő torzító tényező a leírási költségekben keresendő. A módszertani korrekció és a beruházási és üzemeltetési költség normatívák alkalmazásával végzett számítások után a grafikon H2 görbéje közeledik a hasonló technológiát alkalmazó telepék költségeit szemléltető В vonalihoz.

A kapacitás kihasználási %-a jelentősen módosítja a fajlagos költséget, főleg azzal, hogy az önköltség számítási eljárásiban használlt számítási képlet

számlálója a leírási és üzemelési költség összege, alig függ attól, 'hogy a nevezőben levő évi kezeit vízmennyiség milyen mértékben fér el a kapacitástól, így a V ingadozása határozza meg az önköltség évi ingadozásait. Amerikai elemzések szerint a szennyvíztisztítás önköltségének kapacitás kihasználástól való függését — a tényleges adatok állapján — a 3. táblázat szerint lehet jellemezni a legelterjedtebb eleveniszapos rendszereknél. Hazai adatokat itt sem tudunk felvonultatni, mivel nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű mért vízmennyiségi adat.

3. táblázat

A terhelési viszonyok hatása az önköltségre

Terhelési viszonyók

önköltség

index

Túlterhelés

(110% felett)

0,70—0,90

Tervezett kapacitáson

(90—110%)

1,00

Alul terhelt

(70—90%)

1,05—1,15

(50-70%)

1,40—1,60

50% alatt

2,00

Említésre méltó, hogy a feldolgozás alapját képező amerikai telepeknek több mint fele olulterhelten működik, amiből az is következik, hogy hazai viszonylatban a teendők alapvetően más irányúak mint a példáiban szereplő telepeken.

4. Összefoglalás, javaslatok

A bemutatott költség elemzési lehetőségek tájékoztatást adnak arról, hogy a költségek mű szaki-gazda sági szemléletű feldolgozásával milyen fejlesztési problémák megoldásához lehetne támpontot adni. Ez egyben az elemzési eredményék hasznosítási területét is körvonalazza. Véleményünk szerint a szennyvíztisztítás gazdasági hatékonyságának elősegítésére, ezáltal az infrastruktúrák fejlesztésére előirányzott erőforrások takarékos felhasználásának megvalósításában a bemutatott elemzési eszközök nélkülözhetetlenek. A bemutatott példákból az is bizonyos, hogy a jelenlegi adatbázis nem alkalmas a

műszaki-gazdasági elemzés céljára, következésképpen a műszaki tervezés, a szakmaii-politikai irányítás fontos kérdésékben is feltételezésékkel kénytélen élni. A reális helyzet ismerete nélkül hozott döntéseknek kevés esélye van a gazdasági optimum irányában való haladásra.

Az alábbiakban javaslatot adunk azökira az információkra, melyeiket reprezentatív mintának felfogható telepeken hosszabb időn keresztül kellene gyűjteni a hazai szennyvíztisztítás gazdasági problémáinak feltárására:

Műszaki jellegű információk:

— A kezelt szennyvízmennyiség mérése.

— A beérkező és elfolyó tisztított víz minőségi paraméterének mérése, a tisztítási hatásfokok számítása.

— A (közvetlen ráfordítások pontos vezetése.

— Az üzemelés tervezett ráfordítási normáinak és a gyakorlati felhasználás arányának meghatározása.

Gazdasági jellegű információk:

— A telepék építményeinek és 'berendezéseinek jelenlegi értéke összehasonlító árbázison.

— A telepek egyes részeinek és berendezéseinek várható műszaki használati ideje.

— A ráfordítások árváltozási indexének folyamatos meghatározása.

— A beruházásban és üzemelésben a ráfordítások értékeiben jelentkező áreltérítések számszerűsítése.

Bensőséges ünnepségen emlékeztek meg az I. kerületben a Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100 éves évfordulójáról. A centenárium alkalmából társadalmi aktivistákat tüntettek ki. A Vöröskeresztes munkáért kitüntetés bronz fokozatát kapta Szotyori Pál az OVH Vöröskeresztes alapszervezetének

— A gazdasági használati időre vonatkozó információk gyűjtése, figyelemmel az elhasználódásra, a terhelések időbeli változására, a technológiáik fejlődésére és a vízminőségszabályozás követelményeinek változási tendenciáját«!.

Véleményünk szerint a fenti 'információ-lkörben nyert íreprezentatív Információk, megfelélő feldolgozás után, lehetőséget adnak arra, hogy ha a műszóik! tervező, vagy a szakmai-politikai irányítás alternatív irányok (közötti választási feladat elé ikerül, a gazdasági optimum irányába mutató lépés mellett döntsön.

Szabó Sándor—Benedek Pál— Kiss János—Major Veronika

Felhasznált irodalom

1. Tichansky, P. D.: Historical development of water pollution control cost fuctions. Journal WPCF Vol. 46. May 1974.

2. FlögI, W.: Vergleichende Kostenuntersuchungen über das Belebungsverfahren. Wiener Mitteilungen. Wasser, Abwasser, Gewässer Band 36. Tech. Universität in Wien, 1980.

3. Hoffmann, J.: Sammlung Organisation und Nutzung von Daten über Stand der Klärentechnik. Bemessung und Kosten. Gewässerschutz, Waser, Abwasser, 33. Tech. Hochschule Aachen, 1979.

4. Chamble, J. A.: Construction Costs for Municipal Wastewater Treatment Plants: 1973- 77. Technical report. EPA, Washington D. C. 1978.

5. Chamble, J. A.: Analysis of Operations and Maintenance Costs for Municipal Wastewaer Treatment Systems Technical report. EPA, Washington D. C. 1978.

6. VIZITERV—VSZK: A települési szennyvíztisztítás egységesítéséhez tartozó létesítmények tájékoztató beruházási költségei. VIZITERV, Budapest, 1979.

7. Horváth, I.: A csatornázás és szennyvíztisztítás költségszámítása. VMGT 88. VIZDOK, 1977.

titkára, aki 1948. óta tagja a szervezetnek, vesz részt a mozgalomban. Csaknem 10 éven át látja el nagy hozzáértéssel a titkári tisztet, s munkáját kitűnő szervezőkészség jellemzi. A kitüntetést dr. Körmendy István tanácsos adta át a Vöröskereszt budapesti vezetősége nevében.

A JÓ MUNKA ELISMERÉSE

Bendes Gábor, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóhelyettes főmérnöke több mint 15 éve dolgozik fáradhatatlanul mint szakszervezeti aktivista. Az egyetem elvégzése után 1959- től 1964-ig a VIZGÉP-nél dolgozott, majd ezt követően lett a Pest megyei VCSV főmérnöke. A HVDSZ Pest megyei bizottságának munkavédelmi bizottságában tevékenykedett aktívan, majd

1976-tól a Forrás által létrehozott munkavédelmi bizottságban végez hasznos munkát. (Két munkavédelmi oktatófilm készült el közreműködésével, három alkalommal a vízügyi vállalatok részére rendezett munkavédelmi vetélkedő előkészítését és lebonyolítását segítette, s több műszaki munkabiztonsági és technológiai utasítás közreadásával is hozzájárult a vízügyi balesetek megelőzéséhez.)

A több éven át folytatott lelkiismeretes tevékenységet ismerte el a HVDSZ elnöksége, amikor Bendes Gábort Május 1. alkalmából a „Szakszervezeti munkáért" kitüntetés arany fokozatában részesítette.

Víg Mihály

A vöröskeresztes munkáért

31